Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Fehér Ferenc: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán belüli vízelvezető elemek fejlesztése

Fehér F.: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 523 közökkel készített függőleges drének a felszíni vizek , levezetésében hatásosan közreműködhetnek. Viszonylag magas talaj vízállás (2,0—2,5 m) esetén is jelentős víznyelése volt a dréneknek. A nyomásgradiens közelítőleg egységnyinek vehető, így elsősorban a talaj vízáteresztőképessége és szabad pórustere az, ami a víznyelés sebességét befolyásolja. Természetesen nem gondolhatunk arra, hogy kis mélységű függőleges drénekkel a teljes belvíztömeget el lehet vezetni, ill., hogy a mélyebb talajrétegekbe be lehet tározni. A belvízfoltok holt belvíztömegének elvezetése (50—100 m

3 víz) azonban olyan mennyiség, ami a függőleges drénekkel elvezethető lenne. A függőleges drénekhez hasonló módon a felszíni víz mélyebb rétegbe való betározására és a felesleges víz elvezetésére alkalmas módszer lenne a kis mélységű (kb. 80 cm) réselés szűrőanyaggal kitöltve. A módszer kidolgozása még csak az alapelvek tisztázásánál tart, de előzetes számítások szerint középkötött talajban, akkor ha a talajpórusterében elegendő szabad hely van, egynapos mértékadó csapadéknak a betározását is meg lehetne oldani a tűrési időn belül. A módszer kísérleti úton való vizsgálatára a közeljövőben kerül sor. 5. A befogadók kérdése A hatásos táblán belüli vízrendezéshez az üzemi' üzemközi és főművi vízelvezető elemek kielégítő működése is szükséges. Ez elsősorban az összehangolt fejlesztés követelményét erősíti meg. A táblán belül megépített vízelvezető elemek a táblán vagy a tábla mellett kialakított gyűjtőkhöz csatlakoznak. A felszíni elemek gyűjtője a tábla melletti csatorna lehet. A felszín alatti elemek (elsősorban drénszívók) gyűjtője lehetőleg felszín alatti gyűjtő legyen (így ez táblán belül is lehet). A felszíni vízelvezetésnél a meglevő belvízcsatorna hálózathoz való kapcsolódás tehát nem okoz problémát, de gondoskodni kell a hatékony üzemeltetésről, tehát arról, hogy a kiépített elemeken a felesleges víz tényleg el tudjon folyni. Ellenkező esetben a visszaduzzasztás hatását mintegy bevezetjük a mezőgazdasági táblára, felszíni vízzel és átnedvesedett sávokkal felszabdalja azt. így tehát követelmény a csatlakozó csatornák üzemi (mértékadó) vízszintjének csökkentése, ill. a főbefogadóknál az átemelőkapacitás növelése. A felszín alatti elemek gravitációs csatlakoztatása az esetek legnagyobb részében nem oldható meg. Ez azt jelenti, hogy a gyűjtőkből az üzemközi csatornákba emelni kell a vizet. Az emelés gazdaságosan oldható meg, hiszen kis emelési magasságról, viszonylag kicsi és egyenletes vízhozamról van szó. A tervezésnél alapvető szempont az emelési helyek koncentrálása. Az állami befogadók belvízfogadási készségével is lehetnek problémák (pl. Hortobágy—Berettyó), így megalapozottak azok a kutatások, amelyek a síkvidéki tározás új módszereit vannak hivatva kidolgozni, figyelembe véve e tározóknak befogadóként való alkalmazhatóságát és vízminőségi kérdéseket is. 6. összefoglalás A mezőgazdaság igényének megfelelően a táblán belüli vízelvezető elemek kialakítására ,a módszerek fejlesztésére is súlyt kell helyezni. A táblán belüli vízelvezető elemek biztosítják, hogy csak a felesleges vizet vezetik el, azt viszont a megnövekedett mezőgazdasági igényeknek megfelelő ütemben. Felszíni és felszín alatti vízelvezetés egyaránt szóba jöhet. A javasolt elemek hidraulikai méretezése megoldott. A felszíni vízelvezetés újabb módszerei jól kapcsolhatók a már meglevő vízelvezető hálózathoz, de karbantartás igényes, így működése nem eléggé biztonságos. A felszín alatti elemek működése biztonságosabb, de magasak építési költségeik. A táblán belüli elemek megépítésekor az üzemi, üzemközi műveket és a befogadókat is célszerű megvizsgálni. IRODALOM [1] Csaplár, K.—Fehér, F. (1977): Az átművelhető vápák szerepe a síkvidéki vízrendezésben. MHT. Ifjúsági Napok kiadványa, Szekszárd, 1977. [2] Fehér, F. (1972): Kötött talajok talajcsövezésének hidraulikai modellje. Vízügyi Közlemények. -1972/4. sz. Budapest. [3] Fehér, F. (1977) [a]. Függőleges drénezési kísérletek eredményei. Beszámoló a VITUKI 1974. óvi munkájáról. Budapest, 1977. [4] Fehér, F. (1977) [bj: Belvízkárelhárítás függőleges drénezés segítségével. MHT Ifjúsági Napok kiadványa, Szekszárd, 1977. [5] Joó, O.—

Lötz, Oy. (1974): Tapaszt alatok és feladatok a nyugat-magyarországi meliorációs munkáknál. Hidrológiai Közlöny. 1974/2. sz. Budapest, 1974. [6] Salamin, P. (1969): Mezőgazdasági vízgazdálkodás. III/A. Egyetemi jegyzet (Kézirat). Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. [7] Salamin, P. (1977): Az üzemi vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1977/3. sz. Budapest, 1977. [8] Schilf

gaarde, van, J. (1974): Drainage for Agriculture. American Society of Agronomy, Inc. Publischer Madison, Wisco?isin, USA, 1975. [9] Wesseling, J. (1976): Subsurface flow into drains. Előadási jegyzet, kézirat. International Institute for Land Reclamation and Improvement,» Wageningen, Hollandia, 1976. 0 pa3BHTHH 3JieMeHT0B OTBOAa BOA MeCTHOTO, CTOKa C ce.l 1>C K0\03HMCTHeil 111,1 X nOJieft B paBHHHHOH MeCTHOCTH <Pexep

, 0. POCT CeJlbCKOXO3tfííCTBeHH0r0 Iip0H3B0ACTBa, BBeAeHHe HOBblX CGJIbCK0X03HHCTBeHHblX TeXHOJIOTHH CTaBHT HOBbie TpeŐOBaHHH B OTHOmeHHH B0A0X03HHCTBeHHblX MepOnpHHTHÜ B OŐJiaCTH CeJIbCKOrO X03HHCTBa B TOM qHCJie no tacTH Mejuiopamiu. Bo3pacTaime cejibCK0X03HftcTBenHbix nojrefi (AO 100—200 ra) Ha paBHHHHbix TeppuTopunx 33TpyAHHeT 0TB0A H3JIHLUK0B MCCTHOrO CTOKa. IlpH TaKHX pa3Mepax nojifi BOAOOTBOANMNE KaHajiH HCAOCTSTOHHO TpaccupoBaTb no KpaHM yqacrna, OHH COOTBETCTBY IOIIJHM 06pa30M AOJI>KHI.I öbiTb pacnpocTpaHeiibi H BO BHyrpeHHtoio NACTB HO TAKHM 06pa30M, MTOŐH HEMEIUATB B03AEJMBANHIO. B cjiytae TpaAHunoHaJibHoro cnocoőa OTBOAa B npeAenax nojui BOAa nepeABHraeTCH no iiOBepxHOCTn noMBbi. Tanoe ABHweHHe onHcuBaeTca ypaBHenneM (1) COOTHOuieHHe B RPAI|)HMCCKOM BHAE UPEACTABJIAETCH Ha puc. 1. KpynHbie pa3Mepbi noJieK 03HaiaioT, HTO BOA3 A0Ji>KHa npeoAOJieTb 3Ha>tHTe.nbHbie paccTOHHHH (500—800 M) HO IIOBepXHOCTH riCMBbl, TTO B yCJIOBHHX paBHHHHOH MeCTHOCTH He npOHCXOAHT 0(|)(j)eKTHBH0. yCJIOBIIH OTBOAa MO-