Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Fehér Ferenc: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán belüli vízelvezető elemek fejlesztése
524 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Fehér F.: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán ryr őbirb yjiymiieHbi riyTeM <})opMHpoBaHHH — oöpa3Hbix JIOH<6HH, oöpaöoTKa KOTopwx He Bi,i3HBaer 3aTpyAHeiuiií. Tataié Bo;;coTBOÄHLUne sneivieHTbi c OTKOCAMH B 1 : 8, 1 : 10 He npenHTCTByjOT iiepeABHweHmo MamHH no nojiio H B TO WE BpeMH — npn COOTBETCTBYIOINEM rHflpaBJiimeCKOM paciere no ifopMyjiaM (2) N (3), N HAA-ie>KAMEM yxoae - B flocTaTOHHOií CTeneHH oSecnemtBaioT OTBOA BOflbl. flna eejibCKOro xo3HiícTBa nanöojiee BbiroAHbiMn 6biBaiOT noA3e.viHbie BOAOOTBOAnuine 3JieivieHTi>i, cpe/iH KOTOpbix B nepByio 0Mepe«b He06x0AHM0 OTMernTb ycTpoiícTBO Apen. ycTponcTBO ApeHa>Ka B THHcejibix rpyHTax paBHHHHbix -reppHTopHH TpeöyeT peiuemm HOBMX TeoperHMecKHx npoöAeM, nocKOAbKy pe3yjibTaxbi TpaAHUHOHajibHbix TeopHH ApeHlipOBaHHH IipUMeHHMbl JIHUIb TipH CBOHX rpaHHHHbix ycAOBHHX. llo cyTM AeJia HeoSxoAHMo pa3paőoTaTb HOByK) TeopHK) Apena>Ka, npuMeHHMyio B cnennaAbHbix yCJIOBHHX paBHHHHOÍÍ MeCTHOCTH. .Qajiee, HCXOAH H3 3TOH Teopnn cjieAyeT onpeAeJiHTb AHpeKTHBbi no npoeKTnpOBaHHK). B MHCJie n0A3eiMHbIX SJieMeHTOB OTBOAa BOAbI MoryT HMeTb MecTO H BepTHKaAbHbie — norjTOinaromne KOJiOAUbi, cncTeMbi CKBa>i<HH u T. n. Ba>KHO 3HaTb KaKOB BOAOnpeMHHK 3THX NOA3EMHBIX S.neMeHTOB OTBOAa. flpn HOBepxHOCTHOM OTBOAC JIOKÖHHBI CTbiKyioTC« rpaBHTaUHOHHO K KaHaAaM-KOAJieKTopaM. llpn ycTpoíícTBe ApeHa>Ka B yCAOBHHX paBHHHHOÍÍ MeCTHOCTH, K3K npaBHAO, HOAKJiiOMeHHe ApeH HenocpeACTBeHno 3aTpyAHaeTCH — BOAA noAHHMaeTcn B KOJineKTopa HacocaMH. BepTHKajibHbiM ApeHaweM hah nomoinaioinHMH KOJiOAUaMH MOJKHO ncn0Jib30BaTb öAaronpnHTHbie reoAoi'H<tecKiie CBOücTBa BOAongoHnnaeMbix njiaeroB, pacnojiOHceHHbix HH>Ke ocyuiaeMon noMBbi. Entwicklung der Entwässerungselemente in Flaclilandgebieten innerhalb der Ackerflächen Fehér, F. Die Entwicklung der landwirtschaftlichen Produktion und die neuen landwirtschaftlichen Prpduktionstechnologien erheben gegenüber der éandwirtschaftlichen Wasserwirtschaft und innerhalb dieser gegenüber der Wasserregulierung, neue Ansprüche. Die Vergrösserung der Ackerflächen (100 — 200 ha) in Flachlandgebieten erschwert die Ableitung der überschüssigen Wässer. Bei solchen Parzellengrössen genügt es nicht, die technische Wasserableitungsanlage neben der Parzelle anzuordnen, sie muss auf irgendeiner Art auch die Ackerfläche gebracht werden undzwar so, dass sie wirksam funktioniert, dabei aber die landwirtschaftliche Produktion (Bestellung) nicht gehindert werde. Im Falle der herkömmlichen Oberflächen-Wasseraleitung muss sich das Wasser innerhalb der Ackerfläche auf dem Gelände bewegen. Diese Bewegung wird mit der Gleichung (I) beschrieben bzw. graphisch in der Abb. 1 angegeben. Die grossen Parzellendimensionen bedeuten, dass das Wasser an den Ackerflächen einen langen Weg (500 — 800 in) zurücklegen muss, dies ist aber unter Berücksichtigung der Gefällevcrhältnisse in Flachlandgebieten mit genügender Wirksamkeit nicht möglich. Die Verbesserung der Oberflächen-Wasser ableitungsverhältnisse bedeutet die Ausbildung von passierbaren, ackerbaren V-l'rofil Kehlen. Diese mit Böschungen von 1 : 8—1 : 10 ausgebildeten Wasserableitungselemente hemmen die Bewegung an der Oberfläche nicht, sie funktioneren gleichzeitig im Falle von entsprechender hydraulischen BemessungGl. (2) und (3) und Abbildung 2- und entsprechender instand haltung, zufriedenstellend . Die unterirdischen Wasserableitungselemente sind für die Landwirtschaft am günstigsten. Unter diesen muss als erste die Dränung hervorgehoben werden. Die Dränung der bindigen Böden des Klachlandsgebiets wirft auch auf die •Theorie der Dränung neue Fragen auf, da doch die Resultate der herkömmlichen Dränungstheorien in erster Reihe wegen den grundlegend anderen Randbedingungen nicht angewendet werden können. Dies bedeutet, dass für die speziellen Flachlandgebietsverhältnisse eine enstprechende Dränungstheorie (Abb. 3) ausgearbeitet und sodann aufgrund dieser die notwendigen Entwurfsrichtlinien, Zusammenhänge bestimmt werden müssen. Unter den unterirdischen Wasserableitungselementen kann auch die senkrechte Dränung bzw. die Senken, Senkbrunnen-Systeme in Frage kommen. Eine wichtige Frage ist, welche die Vorfluter dieser Wasserableitungselemente innerhalb dieser Ackerflächen sind. Im Falle der Oberfläehen-Wasserableitung können die Kehlen durch Gravitation an die vorhandenen Binnenwasserkanäle (Betriebskanäle) neben den Parzellen angeschlossen werden. Im Falle der Dränung kann auf Flachlandgebieten der Anschluss durch Gravitation nicht gelöst werden, sondern muss das Wasser mit Pumpen in den Vorfluter (eventuell in den Binnenwasserkanal) hineingehoben werden. Im Falle der senkrechten Dränung bzw. der Senkbrunnen können die geologischen Gegenheiten des zu dränenden Gebiets und die durch die unter dem zu entwässernden Boden befindlichen Boden von guter Wasserleitfähigkeit gegebenen Möglichkeiten ausgenützt werden. / folytatás az 518. oldalról A Bajai Területi Szervezet a Bács-Kiskun megyei Műszaki Hónap keretében 1979. május 16-án ankétot rendezett, amelyen Csuti Lajos és Simor József a húskombinát üzembehelyezósével kapcsolatos bajai vízellátási és szennyvíztisztítási kérdéseket tárgyalta. A Közép-dunántúli Területi Szervezet V eszprémi Körzeti Csoportja 1979. május 16-án Tapolcán rendezte előadó ülését, amelyen Kiss István a karsztvízszint-sülylyesztésről, és a Tapolca környékén ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekről tartott előadást. Az előadás után a részvevők megtekintették a karsztvízkiemelő berendezéseket. A Vízellátási Szakosztály Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja 1979. május 16-án előadó ülést rendezett, amelyen Kátz Eelemérné a Fővárosi Vízműveknél megvalósítandó medenceprogramot ismertette. A Nyugat-dunántúli Területi Szervezet Zala megyei Körzeti Csoportja 1979. május 18-án Zalaegerszegen előadó ülést rendezett, amelyen dr. Zsirai István a komplex melioráció nyugat-dunántúli tapasztalatairól tartott előadást. A Vízépítőipari Szakosztály 1979. május 2--i előadó ülésén az egységesítés-, tipizálás- és építésiparosítás vízépítési műtárgyak kivitelezésében betöltött szerepével foglalkoztak az előadások. Megnyitót tartott és a vitát vezette: dr. Bognár Győző. Ezt követték az alábbi előadások: Dr. Varga Györgyi A vízépítési műtárgyak egységesítésének, tipizálásának jelentősége és szükségessége az é'pítésiparosítás fejlesztése szempontjából. Lukács László (Eger): Sorozatban létesíthető tan- és sportuszodák kivitelezése korszerű monolit építési technológiával. Vígll Sándor (Kaposvár): Monolit műtárgyépítés területén szerzett tapasztalatok ós a fejlesztés további feladatai. Érdi Pál (Budapest): Előregyártott elemekből épülő víztároló medencék építési tapasztalatai a Fővárosi Vízműveknél. Dr. Kováts Gábor (Szeged): A területileg szétszórtan ópiilő kisműtárgyak kivitelezésének fejlesztése területén szerzett tapasztalatok, elért eredmények és a fejlesztés további lehetőségei. Pártos György (Budapest): A vízi létesítményekhez kapcsolódó magasópítmónyek korszerű szerkezetei ós kivitelezési technológiái.
