Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Fehér Ferenc: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán belüli vízelvezető elemek fejlesztése
522 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Fehér F.: A síkvidéki, mezőgazdasági táblán mális csapadék figyelembevételére is. Mivel a lefolyás minden időszakban nagyon kisméretű, a hatékony csapadék télvégén, tavasszal a csapadék 70—90%-a, nyáron 90—95%-a. A szívók tervezésénél elsősorban olyan tapasztalati adatokra kell támaszkodni, amelyeknek helyességét elméletileg is alátámasztottuk. Így a szívók távolsága középkötött talajon leggyakrabban 20 m, kötöttebb talajon (agyag, nehéz agyag) 10—15 m legyen, és minden esetben el kell készíteni a kiegészítő agrotechnikai beavatkozásokat. A vakonddrénezést sík területen egyelőre kerüljük. A szívók hossza minimális esés mellett is 300—400 méter lehet. Az esés még kivitelezhető minimuma l%o, nagyobb esést viszont csak ott lehet adni, ahol a terepviszonyok ezt lehetővé teszik. Minimális esés esetén sík területen az indulási mélységhez (általában 70—80 cm) képest 40—50 cm mélységtöbblet adódik, tehát a szívók mélysége a gyűjtőknél 1,10—1,30 m lesz. A szívótávolság-esés-drénezhető terület (szívóhossz) összefüggését a 3. ábrán mutatjuk be. A dréncsövek anyaga szempontjából a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha műanyag szívókat lehetne alkalmazni (flexibilis műanyag). A drénezés fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a magyar flexibilis műanyagcső gyártása beindulásának. A csövek méretezése olyan hidraulikai feladat, amely nem okoz nehézséget, és amelyhez segédletek állnak rendelkezésre. Nagyon lényeges kérdés a szűrőzés, elsősorban az árokszűrő kialakítása, ahol erre hidraulikai vagy talajtani okokból szükség van. A bizonyítottan jó szűrőanyagok általában drágák, ezért törekedni kell az olcsó, helyi anyagok felhasználására, ill. a megfelelő kezelési módszerek kialakítására. A drénrendszerek gyűjtője zárt gyűjtő legyen, azaz a térszín alá helyezett talajcsőből épüljön. Ettől csak kivételes esetben célszerű eltérni. A nyílt gyűjtők építése nagy területveszteséggel jár (3—5 százalék), nagytömegű földmunkát igényel és külön gondot okoz karbantartásuk. A felesleges víz függőleges drénezéssel történő elvezetése, ha a függőleges drén nyelőként működik, számos, nem szorosan a vízrendezés tárgykörébe tartozó, problémát is felvet (talajvíz és rétegvíz áramlása, víznyelő rétegek elhelyezkedése, szerepe, kúthidraulikai kérdések, vízminőségi problémák). Anélkül, hogy ezeknek a kérdéseknek általános elvi vagy nagyobb régiókra vonatkozó megoldását megadnánk, foglalkozni kívánunk a függőleges drénezéssel, elsősorban azért, hogy a táblán belüli vízrendezés megoldási lehetőségeit gazdagítsuk. A vizsgálat alapjait azok a helyszíni kísérletek adják, amelyeket 1974—75-ben végeztünk a Mirhó—Gyolcsi kísérleti belvízöblözetben. A kísérletekhez kis mélységű, kis átmérőjű függőleges nyelőket készítettünk (5,0—5,5 m mélység, 4—7 cm átmérő). A vizsgálat célja az volt, hogy a belvízfoltok víztömegét, ill. lefolyni nem "tudó i'in. holt belvíztömeget függőleges (Irénekkel el lehet-e vezetni. A vizsgálat menetéről és eredményeirő részletesen [beszámoltunk (FEHÉR, 1977/a—b) Megállapítottuk, hogy a kis mélységű, egyszerű esz Fajlagos vízhozam, q [l/s/ha] Cső belső átmérője, d [mm] (flexibilis műanyagcső) Síkvidéken i alkalmazott eséstartömángJ I a=21-8U-d l 6Y ,S 0 ^2,0Í N C> JÍ5 1,0 A 0,0 J 0 12 3 4 5 6 0,0005 0,001 0,002 0,005 Vízteleníthető terület, F Thai Atlaaos esés (I) 3. ábra. A flexibilis műanyagcsövek vízhozama az átmérő és az átlagos esés függvényében. A fajlagos vízhozam és a viztelenitendö terület összefüggése Puc. 3. Pacxod zuökux nnacinMaccoebix dpeHaxcHbix mpyö e 3aeucuMocmu om OuaMempa u cpednezo yKAona. CoomHomenue Mexcdy ydenbHUM pacxodoM u meppumopueü, nodAewauieü ocyuienuw. Abb. 3. Abflussmenge der flexiblen Kunststoff röhre in Funktion des Durchmessers und der durchschnittlichen Fallhöhe. Zusammenhang zwischen dem spezifischen Abfluss und der zu entwässernden Fläche
