Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász Endre–dr. Magó István–dr. Stehlik József: Az iszapkezelés egységesítése

512 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Juhász E.—Dr. Magó I.—

Dr. Stehlik J.: Az iszapkezelés 7ABTA es Kisberendezesek TA8SZ Bővített oldómedencés Egyszerű oldomedencés Nagyterhetésű teljes- 10. biológiai Eaus

égesitésre javasolt szenn

uiztisztitási technológiák Telj. oxidacíos (egyesitett műtárgyban) Oxidációs Árkos Telj. oxidációs Ä (csatorna med ) Telj. bio! 3. (előregyórtottmed.) Stabilizált iszap+gépi viz- tu. tetenites (Anaerob roth)+szikkasztás+szá/lífús IIB Szikkasztasz tarozas+elszállítás HA Tarozás+ elszállítás I I M I I I

I TT Javasolt iszapkezelési technológiák Anaerob rothasztó VI. +gépi víztelenítés Anaer roth.+gépi V. víztelenítés Aer iszap stab. IV. +gépi vízt. Anaerob rothasztó W. +gépi víztelenítés 10 100 (ezer) 10 50 100 [rrf/d] Névleges kapacitás 1. ábra. Javasolt iszapkezelési technológiák Puc. 1. TlpedAaaaeMbie mexiWAoeuu no oőpaőomKe ocaÖKoe Abb. 1. Empfehlene Sclammbehandlungstechnologien d) — Dorr ülepítőkből származó, hideg anaerob rothasztókban kirothadt primer iszap, — nagyterhelésű eleveniszapos berendezések kevert iszapjának hideg anaerob rothasztóban való kirothasztása (kétszintes ülepítőkben önálló rothasztókban), — nagyterhelésű eleveniszapos berendezések kevert iszapjának fűtött anaerob rothaszt}£LS£lj —- előülepítő nélküli nagyterhelésű berendezések fölös eleven iszapja, — oxidációs árkok stabilizált fölös iszapja — előülepítő nélküli nagyterhelésű eleveniszapos berendezés elválasztott aerob stabilizált iszapja — előülepítő nélküli teljes oxidációs berendezések stabilizált fölös iszapja, — eleveniszapos alacsonyterhelésű berendezés kevert friss iszapja. A felsorolt iszapok tulajdonságai eltérőek, amelyeket a kezelésnél és elhelyezésnél figyelembe kell venni (fajlagos mennyiségi és. minőségi értékek, pH, hőmérséklet, gravitációs besűríthetőség, iszapszerkezet, vízleadási, szürhetőségi hajlam, egészségügyi veszélyesség, tápanyagtartalom, szervesanyag, éterextrakt tartalom stb.) A szennyvízkezelés egységesítése az iszapfajtákat nagymértékben csökkenti, mivel a felsorolt iszapokból nagy gyakorisággal öt fajtával lehet számolni ( a, f, h, i, j, k. jelűek), melyből mennyiségileg az f, h, i. és j. jelű iszapok lesznek a legjelentősebbek. Ezért ezeknek az iszapoknak a tulajdonságait kell elsősorban vizsgálni és figyelembe venni. e) f) g) h) i) 3) k) Az iszapkezelési ajánlás értékét növeli, hogy a fejlesztési irányok mellett reálisan a jelenleg üzemelő szennyvíztisztító berendezések iszapfajtáival is számol. Az ajánlásban szereplő rész let-adatok, megoldások a célnak megfelelően átlagos tájékoztató jellegűek. Ezeket az egységesítési munkák során tovább kell fínomítani, pontosítani, melyhez jó segítséget nyújt a VITUKI műtárgyak bemérési tevékenysége. Az iszapkezelési technológiák — hasonlóan a szennyvízkezelés egységesítésben szereplőkhöz — komplikáltságának a kezelendő iszapmennyiségektől való erős függőségét a hazai körülmények mellett érvényesíteni kell. Ezért a gépi iszapvíztelenítés mellett hangsúlyt kell kapjon a folyékony iszap elhelyezés és hasznosítás is. Környezeti tényezők bár indokolhatják az iszapégetést (ipari eredetű szennyeződések, elhelyezésre alkalmas területek hiánya stb.), a legenergiaigényesebb iszapszárítást és hasznosítást a jelentős beruházási igénye miatt, csak a fogadó oldal egyértelmű vállalkozása mellett célszerű előirányozni. Az iszapkezelés alapvetően két fajta elhelyezésformából indult ki: főként a mezőgazdasági hasznosításból és az iszapdeponálásból. Az „Iszapkezelési technológiák ajánlata" című fejlesztési munka Az iszapkezelési technológiák a szennyvíztisztító telepek szennyvízkezelési technológiájától, valamint a telepek kapacitásától függően 7 nagyságrendben (I—VII) nyertek kidolgozást. A javas-