Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász Endre–dr. Magó István–dr. Stehlik József: Az iszapkezelés egységesítése

Dr. Juhász E.—

Dr. Magó I.—

Dr. Stehlik J.: Az iszapkezelés Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 513 latok a szükséghez mérten némely nagyságrendben több alternatívát is megjelölnek és néhol átfedik egymást a valóságban nem követhető merevség kiküszöbölésére, és a helyi adottságokhoz való alkalmazhatóság érdekében. A javaslatok figyelembe vették a hazai gazdasági helyzetet, és azt a fontos alapelvet, hogy minden nagysághoz az ahhoz legjobban alkamazkobó, lehetőleg legegyszerűbb technológiai megoldást kell biztosítani. A javasolt iszapkezelési technológiákat és alkalmazásukat összefoglalóan az 1. ábra mutatja be, ahol szerepel a,,Települési Szennyvíztisztítás Egységesítése" keretében kidolgozott (szenny)víztisztítási technológiák rendszerezése is. A javaslatok a végleges kidolgozás előtt az ország szakemberei előtt 1976. február 3-án tartott tárgyaláson kerültek bemutatásra. Az ott elhangzott észrevételeket a további munkákban figyelembe vették. A javaslatokat egyszerűsített technológiai folyamatábrák szemléltetik. Az iszapkezelési technológiák javaslatánál fontos szempont a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeinek a megteremtése, amennyiben valamilyen kizáró ok nem áll fenn. Az iszap elszállításának módjai — a leggyakrabban használatos gépkocsis szállításon túlmenően nem kötöttek, mivel azok a helyi körülményektől függnek. Javasolt iszapkezelési technológiák I. típus: Q

d= 1—25 m

3/d Iszapkezelési technológia: tárolás+elszállítás folyékony állapotban központi iszapkezelő berendezésbe, vagy elhelyezés mezőgazdasági területen. A választott technológia indokloása: A kisméretű tisztítótelepeken keletkező igen kis mennyiségű stabilizált fölös iszap nem igényel semmilyen további kezelést. Leggazdaságosabb az összegyűjtött fölösiszapot megfelelő sűrítő-tároló tartályba helyezni és kb. hetenként egyszer iszapszállító tartálykocsival elszállítani.'' II j A típusú iszapkezelési tenchnológia Qd~ 8 —2000 m

3/d. Az aerob stabilizált iszap elősűrítése utóülepítőben -[-szakaszos üzemi gravitációs sűrítés a fölösiszapra-)-víztelenítés szikkasztó ágyon, vagy a sűrített iszap tározása és tartálykocsis elszállítása központi telepre. A szikkasztó ágyon víztelenített iszap elszállítása nyitott tehergépkocsin történik. A sűrítés és tározás után mobil víztelenítés is alkalmazható a helyszínen. A választott technológia indokolása: A gazdaságossági számítások alapján ennél a méretnél még a szikkasztó ágy létesítése és a szikkasztott iszapnak a hagyományos szállítószalagos letermelése a legmegfelelőbb. A kb. 50% szárazanyagtartalmú szikkasztott iszap letermelése és elhelyezése általában havonta esedékes. IIjB típusú iszapkezelési technológia Qd= 30— —5000 m

3/d. Az esetek nagy százalékábail ez a méretű szennyvíztisztító telep alapvetően más technológiával is elképzelhető, nevezetesen kétszintes előülepítő után csepegtetőtestes biológiai eljárással. Ebben az esetben lakosegyenértékenként nagyobb szárazanyagmennyiséggel, de az anaerob iszapstabilizálás miatt lényegesen kevesebb és kedvezőbb fizikai tulajdonságú iszappal kell számolni. Az ajánlott technológia a jól bevált eddigi módszer szerint: nyers és humusziszap közös biológiai kondicionálása egyben sűrítése kétszintes előülepítőben. A kirothadt iszap víztelenítése iszapszikkasztóágyon . III. típus Q

d = 500—10.000 m

3/d. Iszapsűrítés a telep nagyságától függően szakaszos, vagy folyamatos gravitációs sűrítőben-fvegyszeres kondicionálás szerves polielektrolittal + víztelenítés stabil esetleg mobil mechanikus gépi berendezéssel-f-elszállítás konténerrel. A választott technológia indokolása: A teljesoxidációs biológiai tisztításnál (kb. 2000 m

3/d-ig) naponta max-20m

3 sűrített iszappal kell számolni. E mennyiségnek szikkasztó ágyon való víztelenítésére kb. 4000 m

2 szikkasztó ágy felület szükséges. Uj létesítményeknél már nem ajánlott ekkora szikkasztóágyak létesítése. Célszerű ebben az esetben környezetvédelmi szempontból a minél előbb megtörténő víztelenítés. Erre pedig csak megfelelő gépi berendezés jöhet számításba. Az új korszerű szerves polielektrolitok megjelenésével lehetőség nyílik ezen kis létesítményeknél a legkedvezőbb egyszerű, könnyen kezelhető és karbantartható dinamikus gépi víztelenítő berendezésnek alkalmazására. Az ilyen gépekkel a tisztítástechnológiától függően elérhető 16—25% szárazanyagtartalom, a víztelenített iszap már sűrű, kenőcsszerű. Elszállítása feltétlenül billenő teknős tehergépkocsit, vagy konténert igényel. Elhelyezése vagy a városi szeméttelepeken a városi szeméttel együtt, vagy külön erre a célra kijelölt mezőgazdasági területen lehetséges. E választott technológiát indokolja a szerves kationaktiv polielektrolit importból való biztosítása, amely nélkülözhetetlen a dinamikus víztelenítési eljárások alkalmazásánál. Ezen teleptípusnál mobil gépi víztelenítő berendezés alkalmazása is szóbajöhet. A nagyobb telepek esetében (2000—10000 m

3/ d-ig) csak stabil gépi iszapvíztelenítő vehető számításba. IV. Iszapkezelési technológia Qd= 2000—10000 m

3/d. Elősűrítés utóülepítőben-f

aerob iszapstabilizálás (elkülönítve)-(-folyamatos üzemű gravitációs sűrítés -f- víztelenítés gépi mechanikus víztelenítő berendezéssel -[-szállítás konténerrel. A választott technológia indokolása: Tekintettel arra, hogy ezen közepes nagyságú telepeknél még gazdaságosságilag nem minden esetben indokolható a jelentős beruházási költségű fűtött anaerob rothasztó berendezés, azonban a környezetvédelmi szempontok, ill. az iszap végleges elhelyezése megköveteli a biológiai stabilizálást, ezért a javasolt aerob iszapstabilizálást