Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Dr. Bartha István–Kiss György–Müller László: Szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezés költségei

Dr. Bartha I. —

Kiss Gy.—

Müller L.: Szennyvíziszap-kezelés Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 509 tanácsi költségvetés. A szennyvíziszapot termelési célokra kiterjedten még nem hasznosítják és ez ma még kizárja az értékarányos térítés bevezetésének, lehetőségét. A jövőt tekintve fel kell tételeznünk, hogy a szennyvíz kezelés és a szennyvíziszap szennyvízkezelő teleptől vafó elszállítás költségei változatlanul az üzemeltető tanácsi vállalatokat terheli. A másodlagos (a mezőgazdasági területen létesített depónia és talajba juttatás helye közötti) iszapszállítás és elhelyezés során keletkező költségek három forrásból biztosíthatók: — Átmeneti vagy végleges deponálás esetén a szennyvíztelepet üzemeltetőt terheli teljes egészében a műveletekkel együttjáró költség. Ez a megoldás maga után vonja a szennyvíztisztítási költségek összegének növekedését. — A mezőgazdasági elhelyezés, trágyaként való hasznosítás esetében a jelentkező költségek érdekeltség szerint és értékarányos megosztása indokolt és mód is van a szétválasztására. Ebben az esetben a tanácsi költségvetési és a mezőgazdasági üzemi források együttes hasznosítására kerül sor. A megoldások közül ez a változat tehát tanácsi költségvetési és mezőgazdasági üzemi források együttes felhasználását teszi a szennyvíziszapok elhelyezése során szükségessé és lehetővé. — Amennyiben a szennyvíziszap rekultivációs vagy talajjavítási célokat szolgál, úgy a tanácsi költségvetés és mezőgazdasági üzemi források mellett állami támogatás is megjelenik, feltételezve, hogy az elhelyezés a mezőgazdaság területén és annak érdekében történik. A megvalósítás költségeinek fedezete a legkedvezőbb összetételben az ilyen esetben áll rendelkezésre. Összegezve tehát az állapítható meg, hogy a szennyvíziszap elkülönítésének és ártalommentes elhelyezésének költségei a deponálás esetén egy forrásból, a többi esetben a megoldás jellegétől függően több — üzemi és állami — forrásból fedezhető, a mindenkori érdekeltség arányában. Az ismertetett adatok hangsúlyozottan egyelőre csak tájékoztatásul szolgálnak, valamely feladat megoldásánál. Célunk az volt, hogy ismertessük az iszapkezelés, szállítás és elhelyezés módozataihoz tartozó beruházási és üzemeltetési költségek elemeinek bontását és rendszerét, hogy ennek alapján a jövőben rendszeres adatgyűjtéssel az optimális megoldásokhoz megfelelő támpontok álljanak rendelkezésre. IRODALOM [1] VITUKI: Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése (Ajánlás) Bpest, 1977. [2] P. Wolf—W. Nordmann—W. Krammer: Kommunális szennyvíztisztító berendezések teljesítményének és gazdaságosságának megjavítására végrehajtott kísérletek. Bayerisches Landesamt für Wasserwirtschaft. München, 1978. 3. [3] K. H. Mönnich: Teljes biológiai tisztítással működő kommunális szennyvíztisztító berendezések és a gépi iszapvíztelenítés költségeinek vizsgálata. Wasser u. Boden 1977. 5. 133—135. [4] M. J. Burley: és R. W. Bayley Az iszap elhelyezési stratégia. Eljárások, költségek. Water Poll Controll, 1977. 2. márc. 205—221 p. [5] W. Hegemann: Iszapvíztelenítés költségei centrifugával. Korresponden: Abwasser 1978. 1. 10—16 p. [6] MÉLYÉPTERV MFO: Korszerű hazai állattartó mezőgazdasági üzemegységek szennyvizeinek kezelése és hasznosítása. Budapest, 1972/1. [7] S. Berglund—O. Aniansson—J. Ehesbo: A folyékony trágya kezelése. Jordbruksteknisks Institutet Meddelande. NE 310 Uppsala 1965. 0 3aTparax, CBH.íaHHbix c TpancnoproM, pa3MeiHCHHCM H OŐpaŰOTKOii ocaAKOB OT OHHCTKH CTOIHblX BOA JJ-p Bapma, H.—Kuwui, JJ.—MwAAep, JI. HCNOJIB3YH PE3YJIBTATBI KOHKypca, NPOBEAEHHORO B 1977-M roAy no npo6jieMaM o6pa6oTKH II pasiwemeHHH OcaAKOB ÓT OMHCTKH CTOHHbix BOA B HacTonmee BpeMÍI CTaHOBHTCJI B03M0>KHb[M OnpOAeAIITb TeXHOAOrHHeCKIie JIHHHH, KOTOpbie Ha BOAOOHHCTHblX CTaHHHflX pa3JIHHHblX MOiHHOCTeü ßyAyT cayjKHTb saAanaM YNANENUN H paaMemeHHfl o6pa3yioiqnxcH KOAHMCCTB ocaAKOB. ABTOpbi CHCTeM3TH3HpOBajlH TeXHOAOriIHeCKHe eAHHHHbl npOUICAHiHe np0H3B0ACTBeHHyK> npoBepKy HJIH HaxoAflmnecíi B CT3AHH 33B0ACKHX 3KCnepHMGHT0B, KOTOpbie MOryT ÖMTb npHH5ITbI BO BHHM3HHe npH KOMnOHOBaHHH 3BeHbeB oöpaßoTKH, TpaHcnopTa H pa3MemeHii$i OcaAKOB. ripn onpeAeAeHHH 3aTpaT na oópaöOTKy H TpaHcnopT OcaAKOB aBTOpbl HCXOAHAH H3 THnOB MAAMOB: cupoii iiijiaivi, CTCPHJIH30BAHHBIH (aspoöHbiM HAH aHaapofÍHbiM nyTeM) uuiaM. rioMHMO pacxo>KAeHHii no KaiecTBCHHOMy cocraBy npeACTaBAeHw H oóbeMHbie noKa3aTeAH H 3aTpan>I Ha TpaHCnOpT, CBJI3aHHbie C HHMH. B OTHOuienHH OTAeAbHbix KOHKpGTHbix pemeHiiií (Hanp. npocToe pa3MemeHHe HAH pa3MemeHHe c nocAeAyiomeH yTHAH3aHHeii) npeACTaBAjuoTca ypaBHemm 3aTpaT, coCTaBAHCMbie no TexHOAorimecKoií cxeMe «oöpaöoTKaTpaHcnopTpa3MemeHHe» H yKasbiBaioTCíi MCTOAH onniMH3aiUIH 3THX ypaBHeHHH. K HaXOJKAeHIHO OTHMaAbHblX peuiemtií npHBOAMTCJÍ MHoroHHcAeHHbie AaHHbie hs HHOCTpaHHoii AHTepaxypbi h AOKAaAOB, npeflCTaBAeHHbix HA ynoMflHyTbiii paHee KOHKypc. ABTopbi noAiepKHBaioT opHeHTHpoBOHHbin xapaKTcp npHBOAHMbix AaHHbix H noAiepKiiBaiOT, MTO npH noMOU])f HX B03M0>KH0 OUCHHTb AHU(b nOpjlAOK H3MeHCHH5I 3aTpaT no pasaiiiHbiM TexHOAorimecKHM peuieHiijiM. B SyAymeM caeAyeT coöpaTb AaHHbie, xapaKTepnayroiime OTEIECTBEHHBIE YCAOBHJI CTPONTEABCÍBA H sKcnayaTAUNH H nepeA HX nyÖAHKauneii weaaTeAbHO npoBecTH TuiaTeAbHyio KpHTHiecKyio oyeHKy. B OTHOIUGHHH CejIbCK0 X0351ÍÍCTBeHH0ÍI yTHAH3aUHll aBTopbi — yMHTbiBan h Apynie MaTepnaAbi, nyÖAHKyeMbie B AaHHOM HOMepe »ypnajia — npHBOAHT KOHKpeTHbie AaHHbie no KOTOpbIM CT3H0BHTCJI B03M0>KHblM A0CT3T0MH0 TOHHO OaeHHTb 3aTpaTbI, CBJI3aHHbie C npiIMCHCHHCM OcaAKOB B arpoTexHHKe. ABTopbi npn peuieHHii npoöACM, cBH3aHHbix c oópaöoTKOÍÍ, TpaHcnopTOM H pa3MemeHHeiw OCSAKOB noAHHjwaioT Bonpocbi pacnpeAeAeHHH 3aTpaT MewAy npeAnpusmmiviHnpOHSBOAHTeAJIMH H 0praHH3auHJlMH yTHAH3Hpy KMHHMIT 3Ty «npoAyKHiiio». 3aTparHBai0TC5i T3KM<e BO3MO>KHOCTH (JumaHCOBoro oßecneneHHii. PaccMaTpi.iBaioToi cooTBerCByiomHe nocTaHOBAeHHji no rocyAapcTBeHHUM AOTanmiM CeAbCK0X03flÍÍCTBeHHbIX TipeAnpHflTHH. llo MHeHHK) aBTopoB npeACTaBAjieTCH neAecoo6pa3HbiM 0piaHii30BaTb TOBapumecTBa c yiacTiieM npeAnpiijiTHií c OAHOÍÍ cropoHbi nocTaBAjnoiUHX c Apyroii CTopoHbi ncnojib3yK>mnx ocaAKH OT OMHCTKH CTOMHblX BOA. Bchanilluiigs-, Transport- und Unterbringungskosten des Abwasscrschhiinnies Dr. Bartha, I.—Kiss, Oy.—

Müller, L. Mit Hilfe der Resultate der im Jahre 1977 stattgefundenen Landes-Preisausschreibung für die Planung von Schlammbehandlung und Schlammunterbringung, können heute jene technologischen Verfahren heute schon leichter bestimmt werden die an das Ab-