Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

•j04 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Bartha 1.—Kiss Gy.—

Müller L.: Szennyvíziszap-kezelés wasserbehandlungssystem angepasst den Abtransport und die Unterbringung des Schlammes der Abwasserkläranlagen verschiedener Grössenordnung ermöglichen. Die Verfasser haben die gegenwärtig in Frage kommenden mit Versuche bestätigten, oder gerade unter Versuchsmessungen stehenden technologischen Einheiten für Behandlung, Transport und Unterbringung des Schlammes (Deponierung bzw. Nutzung) in ein System zusammengefasst. Bei der Bestimmung der Schlammbehandlungs- und Transportkosten wurde aus den Schlammarten ausgegangen: aus dem Rohschlamm, aus dem auf aeroben bzw. anaeroben Weg stabilisierten Schlamm und über ihre qualitative Differenzen hinaus auch auf die Grössenordnungen des Rauminhalts und die damit verbundenen Transportkostendifferenzen. Bei den einzelnen konkreten Aufgaben werden die miteinander zusammenhängenden Methoden des Suchens des aufgrund der technologischen Reihenfolge zu bildenden Optimums der Kostongleichungen der Schlammbehandlung, Transport und Unterbringung besprochen sei es nun eine Schlammunterbringung über Deponien oder Nutzung. Letztere Lösung bedeutet nämlich nicht nur Kosten von infrastrukturellem Charakter, sondern kann aus der Sicht einer landwirtschaftlichen oder forstwirtschaftlichen Erfolgs 30gar nützlich sein. Zur optimalen Lösung wurden aus dem ausländischen Schrifttum und aus der Wertung der Preisausschreibung in Forint kalkulierbare zahlreiche Investitions- und Betriebsdaten über die technologischen Elemente der Schlammbehandlung, Transport und Unterbringung bekanntgegeben. Die Verfasser lenken die Aufmerksamkeit darauf, dass die veröffentlichten Daten von orientierendem Charakter sind und bei den Kosten der einzelnen technologischen Elemente zur Beurteilung der Tendenz der Grössenordnungsjinderung dienen. /• In der Zulounft müssen die auf die ungarischen Bauund Betriebsverhältnisse ausgerichteten Kostenzahlen eingesammelt und nach entsprechender kritischen Wertung veröffentlicht werden. Zur Bestimmung der Kosten bei der Unterbringung des Schlammes in der Landwirtschaft werden — unter Berücksichtigung der in dieser Nummer der „Hydrologischen Mitteilungen" in anderen Artiken besprochen Prinzipien — auf die landwirtschaftliche Bestellung und Bewässerung bezöge Kostendaten mitgeteilt, aufgrund deren die Kosten der gegebenen auf Schlamm bezognen Aufgaben berechnet werden können. Bei den verschiedenen technischen Lösungen Schlammbehandlung, Transport und Unterbringung, werden zwischen den den Schlamm erzeugenden und den Schlamm unterbringenden (nutzenden) Unternehmen die Fragen der Kostentragung aufgeworfen und gleichzeitig Gedanken erregt, auf welchen Weg die zu Deckung notwendigen Investitionskosten gesichert werden können Zum Schluss befassen sie sich mit den einschlägigen Bestimmungen des die Landwirtschaft unterstützenden Systems. Es wird die Frage aufgeworfen ob es nicht zweckmässig wäre, die Unterbringung durch eine Vereinigung der den Abwasserschlamm erzeugenden und unterbringenden (nutzenden) Organisationen zu lösen. Szovjet tudósok vitája a földrajztudomány alapvető fogalmairól és módszereiről A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Földrajzi Értesítője már 1974. 5. számában Preobrazsenszkij, Alekszandrova, Armand és Retejum tollából cikket közölt a hidrológiai tudományokat is érintő földrajz tudományi fogalmak kérdéséről, amely azóta további megvilágításokat is kapott. A vita lényege az, hogy a tudomány eredményeinek kiszélesedése, a rokontudományok párhuzamos térhódítása, valamint a határterületi témáik rohamos bővülése nemcsak a tudomány fogalmainak tartalmát bővíti ki, hanem ugyanazon fogalmaikra különböző megközelítések is keletkeznek. Ez természetesen félreértésekre vezethet, amelyen úgy próbálnak segítem, hogy meglehetősen terjedelmes fogalmi és értelmezési jegyzékeket állítanak össze. A fogalmi különbözőségek kialakulásának objektív és szubjektív okai lehetnék. Lényeges, hogy a terminusok és fogalmak önmagukban rendszerint keveset mondanak és nem is önmagukban használatosak. Mindig beletartoznak egy tudományág, vagy rész-tudományszak fogalomrendszerébe, tehát nem egyes kiragadott meghatározások, hanem egy egész tárgykört felölelő fogalomcsoportok elemzése lehet értékes és előrevivő. A tudomány gyakran nyer azáltal, ha szótára változatos, és lehetővé teszi az egyes árnyalatok különböző megközelítésű megkülönböztetését is. Van, aki egyenesen kétségbe vonja a természetesen létrejövő fogalmi megkülönböztetés-rendszer feltételei között valamely terminus egyetlen egyjelentésű rögzítését egy és ugyanazon fogalomhoz. A terminus jelentését feltárva rá lehet mutatni egyes más megjelölésű fogalmak azonosságára is, de ilyenkor az is gyakran kiderül, hogy a szóban forgó fogalmak esetleg csak lényeges részeikben fedik egymást, de nem feltétlenül minden egyes — a rész-tudományok számára gyakran lényegessé váló — tulajdonságaikban. Érdekes, hogy a „rendszer", „komplexum", „szisztéma" fogalmaknak nem találtak pontos értelmezést még a földrajztudományon belül sem — ne említsük itt a műszaki tudományok sokféleségét. Hogy a földrajztudósok tisztázásra törekszenek, ez érthető, de természetesen ezzel még nem oldják meg a további tudományok fogalmi kétségeit. (A „rendszer", vagy „rendszer-elemzés" fogalomkör a hidrológia tudományában sem egyértelműen lezárt...) Annak mintájára, hogy a filozófia az „igazság" fogalmát csak konkrét, és sohasem absztrakt fogalomként ismeri el, előfordult, hogy azt is állították: nincs általános, csak konkrét rendszer. Ez az állítás valóban megfontolást érdemel, mert a „fiktív "rendszerek — elméletileg bármennyire is érdekes alkotások — a gyakorlatban esetleg nem realizálhatók. Végkövetkeztetésként a szovjet tudósok a tudomány szótárának elemzését és rendbentartását hivatásbeli szükségszerűségnek és megszakíthatatlan folyamatnak ítélték. Ehhez a szaktudományokon kívül a logika, szemantika és szemiotika ismeretét és művelését is ajánlották. Dr. Vágás István