Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
492 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Juhász E.—Ódor I.: Szennyvíziszapok deponálása 0 pa3Meu;eHHH ocaAKOB OT OMHCTKH CTOMHMX BOA JJ-p lOxac, 9.—Odop, H. B peayjibTaTe yciuicHHoro pocia KaHajiiisaquH cnjibHO yBejiHMHJiocb KOJiHMecTBO TBepfloií (j>a3bi, KOTOpoe noaJIOKHT YAA^EHHK) H3 cera ICAHAJIOB N c TEPPUTOPHH OMHCTHbix CTaHunü. rio npoHcxo>KAeHHio MO>KeM onpeaeJIHTB CJie«yiou|HH cocTaB 3TOH TBepßoft (J)A3BI: HJI, HaKanJIHBAIOMIIIÍCÍI B KaHajiax, HJI C necKOnoBOK, Mycop, 3aflep>KHBaeMbiií pemeTKaMH, H opraHHiecKHií HJI, KOTOPUH Bbi«eji5ieTCH B xone TexHOJionmecKoro npouecca OMHCTKH CTOHHblX BO O ^HHM H3 cnocofíoB PA3MEINENNA STHX MATEPNAJIOB HBJIHETCH «ENOHHPOBAHHE T.e. 06pa30BaHne oTBajioB. (BpeMeHHblX HJIH KOHeMHblx) riTHHa3HaMeHHH MecT uijiaMOxpaHHJiHin cJie^yeT yiecTb «Ba 0CH0BHbix npHHuiina: а) coöJuofleHHe penioHajibHoro npHHiinna б) BbinojiHeHiie «eTajibHbix naTypHbix HccjieflOBaHiní rnflporeojiorHHecKHe ycJioBHa cjieayeT ciHTaTb oiipe«ejlfllOIUHMH. Ha 3K0H0MHHH0CTb B 3HaMHTejIbH0H CTCI1CHH BJIHHIOT BJia>KHOCTb TpaHcnopTHpyeMoro MaTepnajia H paccTOíiHHe nepeB03KH. OTH0CHTejibH0 3THX (JiaKTOpOB MOWHO cocTaBHTb (j)y HKUHH 3aTpaT c yMeroM «(faicropa BpeaHOCTH fljiji 0Kpy>KeHHfl» npeÄJiaraeMoro aBTopaMH. llpn o6pa30BaHHH uijiaMoxpaHHJiHm ymiTbiBaioTcji ripeflnHcaHHH — ryMaHHTapHOH rmHeHbi — rnrueHHH >KHBOTHHX HnpoflOBOJibCTBeHHoii niriieHHH — pacTeHHeBOÄCTBa H arpoxwviHn EjiaroycrpoeHHbie injiaMoxpaHHJiHina npoeKTHpyiOTCfl c npHMeHeHHeM eflHHbix NPHHUNNOB B cucTeiwe pernoHajibHoro oScjiyjKHBaHHa. B npoitecce npoeKTupoBaHuj) cjieAyeT no3a6oTHTbCH o TOM, HTOŐH oöbCKTbi xopoiuo BnncbiBajnicb B jianÄiua({)T N OTBeiajm TpeßoBaHHjiM peKyjibTHBAUHH. ECJIH PA3MEMAEMA?I TBep«aa $A3A CBOÖOÄHO OT «onacHbix» BEMECTB (TOKCHMHBIE coe^HHEHHA H T.n.) TO pa3MemeHHe ee Haußojiee uejiec00öpa3H0 B BHAC TOHKOTO CJIOfl Ha CejlbCK0X03flHCTBeHHbIX nOJIHX. Deponierung der Abwasserschlämme Dr. Juhász, E—Ódor I. Mit der bedeutenden Entwicklung der Versorgung mit öffentlichen Werken sind die aus dem Kanalnetz und vont der Abwasserkläranlage zu entfernende Mengender festen Phase gestiegen. Klassifizierung dieser Feststoffe ihrer Herkunft nach Kanalschlamm, Sandfang —Schlamm, Gittermüll und aus dem technologischen Reinigungsverfahren stammendeo bwasserschlamm. Eine Unterbringungsart dieser Stoffe ist die Deponierung, die eine pro isorise le oder endgültige AWagerungsstelle sein ' ,->ri >. Für die Bezeichnung der Deponienplätze sind zwei Hauptgesichtspunkte massgebend : a) Einhaltung der Prinzipien der Grossraumordnung h) Berücksichtigung der detaillierten (örtlichen) Untersuchungsaspekte. Die hydrogeologischen Verhältnisse müssen als grundlegende Bestimmungen betrachtet werden. Die Wirtschaftlichkekit wird durch den Wassergehalt der geförderten Stoffe bzw. durch die TransportEntfernung in grossem Masse beeiuflusst. Diesbezüglich können Kostenfunktionen aufgeschrieben werden, bei denen die Einführung des durch die Verfasser vorgeschlagenen sogenannten Umweltschadenfaktors berücksichtigt werden müssen. Bei der Ausgesaltung der Deponienplätze müssen die — human hygienischen — Tier- und lebensmittelhygienischen — pflanzen und agrochemischen Vorschrfiten eingehalten werden. Die geordneten Deponienplätze müssen aufgrund von einheitlichen Prinzipien in einem regionalen Bedienungssystem geplant werden und im Laufe der Projektierungen muss auch die der Landwirtschaft angepasst Rekultivationsart gefunden werden. Unabhängig von all diesen, insofern die ausgelieferte feste Phase keine „gefährlichen Stoffe" (toxische Verunreinigung usw.) enthält, muss die endgültige Lösung in der Ausbreitung in dünnen Schichten als landwirtschaftliche Nutzung gesucht werden. VIII. Magyar Operációkutatási Konferencia, Szeged, 1978. „Operációkutatás a gyakorlatban.,, Örvendetes tény, hogy a vízügyi számítások egész sorát végzik ma már számítógéppel. Az 1978. szeptember 26—29 közt Szegeden lezajlott konferencia egyik szekciójának ülésén a vízügyi számítógépes eredményeket ismertették. Dr. Hess Sándor és dr. Varga József a vízgazdálkodás ágazatpolitikai modelljének alkalmazási tapasztalatairól számolt be. Előadásukban összefoglalták az utóbbi évek eseményeit és ezekkel igazolták a szimulációs modellel korábban meghatározott várható értékek helyességét. Ellenőrző számításaikat a következő területeken végezték el. — Összehasonlították a OVH hagyományos eszközökkel készített távlati tervkoncepcióját ós a szimulációs modellből nyert tervszámokat. A modellben a népgazdasági szintű hatékonyság volt az optimalitás kritériuma. — Ellenőrizték a modell segítségével az ágazati beruházási és fogyasztási normáknak a helyességét. — A folyó ötéves terv eredményeinek előrebecslésével nyert kiinduló adatokból optimális tervkoncepciókat generáltak a következő ötéves tervre a modell alkalmazásával. l)r, Salanrin Andris a „STEP BACK„ eljárást alkalmazta a vízgazdálkodási feladatok dinamikus programozással történő megoldásában. A víztározó rendszerek tervezése gyakran bonyolult számítási feladatok megoldását igényli. Az előadás egy bonyolult probléma viszonylag egyszerű megoldási lehetőségót ismertette. Dr. Itess Sándor és Temesiné Fehér Anna a vízellátó rendszerek többcélú fejlesztésére szolgáló szimulációs modellt mutatott be. A modell az időben növekvő, térben változó vízigények kielégítését a készletváltozások figyelembevételével írja le, s több megoldás közül kell a legmegfelelőbbet kiválasztani. A modell alkalmazása segítheti a regionális vízellátó rendszerek tervezését is. Ezeken belül a tervek közgazdasági értékelését biztosítja. Kápolnái András ós Ernői l'éter az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál egy RC-2200-as mini számítógépre kidolgozott hálós időanalizáló program egyik fontos alkalmazását ismertette. A programot építési tevékenység irányítására lehet alkalmasan felhasználni, mert a felhasználók igényeit is figyelembe veszi. Ez egyébként jó példája az egyszerű eszközökkel és a jó szervezéssel megvalósítható ésszerűsítéseknek. Várható, hogy a későbbiekben a vízügy számítógépes szakemberei további eredményes alkalmazásokról adnak számot. Hajós Lajosné