Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Juhász Endre–Ódor István: Szennyvíziszapok deponálása
Dr. Juhász E.—Ódor I.: Szennyvíziszapok deponálása Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 489 Szivattyútelep iszap Szigetelőréteg \ Finom tükör v szivattyúakna^ 5. ábra. Depónia központi szivattyúaknával Puc. 5. UlAaMoxpaHUJiuuie c ijeHmpajibHoü nacocHoü luaxmoü Abb. 5. Deponie mit zentraler Pumpenschacht Védőréteg Iszap v Gyűjtőcsatorna a sziv. aknába 't ükör Szivárgó hálózat 6. ábra. Depónia fenékkialakítása szivárgóhálózattal Puc. 6. Oőpa3oeaHue dna lUAaMoxpaHUAUiya c dpenancHoü cembw Abb. 6. Sohlenausbildung der Deponie mit Sicker torna hálózatba engednek, és az ilymódon a városi hálózaton keresztül a tisztító telepre jut vissza. A depóniahelyeken a szállító járművek mosása, illetve fertőtlenítése tetemes vízmennyiséget eredményezhet, ilyen esetben ezzel a mennyiséggel a csurgalékon túlmenően számolni kell. Az egészségügyi óvórendszabályok miatt a depónia közvetlen környezetéhez tartozó településeket vezetékes ivóvízhálózattal kell ellátni. A depóniában a nap, a hőmérséklet, a benne lévő különféle anyagok stb. hatására az előkezeléstől függetlenül különféle fizikai, kémiai, biológiai folyamatok zajlanak. Igen gyakori jelenség a gáz kiválás különösen akkor, ha víztartalom csökkentése miatt ún. balaszt anyagokat (pl. szemét) használnak. Hasonló jelenség áll fenn szeméttelepeken is. A gázképződés abban az esetben is előáll, ha részlegesen földtakarást alkalmaznak. Miként a nedvességet az alsó részen drain hálózaton vezetik el, úgy a gáz kiválást a fedőrétegbe beépített flexibilis anyagból előállított speciális csővezetéken egy speciális központi elfáklyázóhoz juttatják el és elégetik. Nagyobb mennyiségű gáz esetén gáztározóba vezetik és felhasználják. A depónia telepeken tehát a gáz jelenléte miatt a tűz és robbanás veszély mindig fennáll, ezért a vonatkozó óvórendszabályok előírása és maradéktalan betartása e területen is feltétlen szükséges. — mely „lábon" elhordhat fertőző baktériumokat, vagy madárvészt okozhat — a depóniát porózus-műanyag vagy egyéb anyaggal kell lefedni. Külön foglalkozni kell a szivárgó hálózat által kivezetett csurgalékokkal. Mint ahogy azt már korábban körvonalaztuk, a depóniába helyezett anyag szárazanyag tartalma célszerűen legalább 30% legyen. Ebben az esetben is — a párolgást és egyéb „veszteséget" is figyelembe véve — a kiszállított összes térfogat mintegy 30—40%, az a vízmennyiség, amely „továbbkezelést" igényel. A legkézenfekvőbb megoldás tározóból kivett anyagnak a védőerdősávban történő elöntözése. Az ilymódon „kettős szűrésen" átment anyag fertőzőkészsége minimális értékre csökken. Akkor, amikor az öntözési lehetőség átmenetileg bármi okból szünetel, a csurgalékvíz a depónia területén szétpermetezhető. Nagy depóniatelep esetén „kapcsolt öntöző telep"-et célszerű .létesíteni és a vízmennyiséget ilymódon hasznosítani. Megoldási lehetőségként adódik, hogy a csurgalékot a térségben lévő regionális telepre vezetik vissza. Szélső esetben elképzelhető önálló tisztító egység létesítése is, de gazdasági helyzetünk tükrében ez a megoldás csupán távlati lehetőségként fogadható el. Amennyiben az iszapot zárt tartálykocsikban szállítják ki a depóniába, — Budapest vagy egyéb nagyvárosok esetében — lehetséges megoldás, hogy a visszafuvar keretében a kocsik csurgalékvizet szállítanak, melyet kijelölt helyen a közcsa7. ábra. Kazetták kialakítása töltési időszakban, illetve a több réteggel megtöltött depónia visszaállított állapotban Puc. 7. 06pa3oeaHue Maea3unoe e nepuod HanoAnenun u MHoeocAoüme wAdMoxpaHUAUUfe e peKyAbmueupoeannoM eude Abb. 7. Ausbildung von Kasetten in der Füllungsperiode bzw. die mit mehreren Schichten gefüllte Deponie in wiederhergestelltem Zustand o. Töltési állapot Szoc. létesítmény Kazettok
