Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász Endre–Ódor István: Szennyvíziszapok deponálása

488 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Juhász E.—Ó

dor I.: Szennyvíziszapok deponálása 2. kép. A Fővárosi Csatornázási Művek iszap távszállító kocsija VOLVO alvázra szerelt 10,0 m

3 térfogatú tartállyal CHUM. 2. rpy3oean Marnuna ŐJIR danbueü nepeeo3KU ocaőKoe. LJucmepna oöbeMOM e 10 M

3 ycmanoeAena na maccu B0J1B0. CmanifUH KaHaAU3ai]uu Bydaneuima Bild. 2. Schlammferntransportwagen VOLVO der Haupttädtischen Kanalisationswerke mit auf Untergestellmontiertem Behälter von 10,0 m

3 Rauminhalt » Az átrakodóhely a regionális, vagy térségi depóniatelepek esetében fontos láncszem. Itt kell megtörténnie az anyagok szétosztályozásának, a kezelés szerinti kiszállítás irányításának, illetve esetleges előkezelésnek. E helyen regisztrálható továbbá a leszállított anyagok származási helye és mennyisége, melyek összetételének rendszeres vizsgálatával a „különleges" anyagok eredete felderíthető és megfelelő intézkedésekkel kiszűrhető, megszüntethető, llymódon a „forráskontrollal" mind a fertőző, mind a mérgező, vagy egyéb ártalmas anyagok nemcsak az iszap, hanem a szennyvízvonalról is kiküszöbölhetőkké válnak. Különösen akkor kell a forráskontrollnak jelentőséget tulajdonítanunk, ha az iszapot bármi módon hasznosítani kívánjuk. Az átrakóhely tehát a csatornahálózat és a depónia szerves része, ezért helykijelölese épp olykörültekintést igényel, mint akár a szennyvíztisztító telepé, vagy a depóniáé. Különösen egyesített rendszerű csatornahálózat esetén célszerű valamely szennyvíztisztító telep mellett kialakítani azt, de ugyanilyen meggondolásból a térségi gyűjtés egyegy átrakó helyét is célirányos valamelyik „közbenső" tisztító telep mellé helyezni, hogy a mosatás, fertőtlenítés és egyéb csurgalékvizek kezelése könnyűszerrel megoldható legyen. Ugyanezen a helyen a jármű-park tárolása is megoldható. Az átrakó állomáson kell a távszállítás ellenőrző rendszerét is biztosítani (URH, gk. segélyszolgálat stb.). A közúti szállítás esetében a szállító járművek befogadó képessége a szállítási távolság és az egy műszak alatt fajlagos fordulószám együttes hatása determinálja a kihasználás hatékonyságát. Hazai útviszonyaink (burkolat és útvonalvezetés stb.) figyelembe vételével a távszállító járművek hasznos űrtartalmát 10—12 m

3/db-ban a legcélszerűbb megválasztani. E keret mellett a települési belső közlekedést is figyelembe véve az elérhető szállítási átlagsebesség 25—30 km/h-ra vehető. A felrakási és ürítési időt is számolva két forduló/műszak minimális kihasználtságot tekintve, az'átrakó és lerakóhely közötti távolság szélső felső határa 35—40 km-ben rögzíthető. Ilyen módon és összességében vizsgálva a deponáláshoz tartozó szállítás igen komolv üzemszervezést igénye] és döntő módon befolyásolja az üzemeltetési költségeket. A kiszállítás, bár szolgáltató jellegű, de mindamellett „kereskedelmi" tevékenység is, ezért mind a depóniahely üzemeltetőjét, mind a szállítást végző szervezetet (ha az idegen vállalat, pl. AKÖV, vagy egyéb vállalkozás keretében működik) a depóniahely kijelölésével egyidőben meg kell határozni és az előkészítő munkába azokat be kell vonni. A depónia telepek kialakításával kapcsolatban az alábbi feltételeket is ki kell elégíteni: — humán egészségügyi szempontok — állategészségügyi szempontok — talajtani és növényélettani szempontok. A jelzett vizsgálati szempontok a talajmechanikai adottságok figyelembe vételével együttesen alkotják mindazon alapelveket, melyek betartása az egyéb meghatározók (részletes és térségi vizsgálati szempontok) mellett a tervezés és üzemeltetés vonatkozásában előírásnak tekintendők. Ezek közül a leglényegesebbek: — a telep védőkerítéssel való ellátása — szegély-erdősáv létesítése — szociális létesítmények kialakítása — víz, villamosenergia, telefon (URH) bevezetése — belső közlekedés és forgalmi rend kialakítása — beszállított anyag mennyiségi mérésének (mérleg) biztosítása — a tározó kazetták kialakítási-, töltési- és takarítási folyamatának módja és üzemszervezési rendje — a tározó kazetták fenék-kialakítása — a csurgalékvizek elhelyezésének megoldása — a figyelő és ellenőrző létesítmények kialakítása, fenntartása és a vizsgálati eredmények regisztrálása stb. A depóriából elszivárgó vizek talaj és talaj vízszennyező káros és veszélyes hatását meg kell gátolni. Ennek érdekében elsősorban a csurgalék elszivárgást kell minél nagyobb mértékben kiküszöbölni. A depónia fenék és oldalrészét víz át nem eresztővé kell kiképezni. Ez történhet egyrészt vízzáró, vagy azzá tett talajréteggel (ks 10~

5 cm/ sec), vagy mesterséges anyag (fólia stb.) elhelyezésével. A vízzáró rétegek védelméről (szállító és tömörítő gépek miatt) gondoskodni kell. A vízzáró réteg fölött eltömődés mentes szivárgó hálózatot kall elhelyezri, mely gyűjtő aknába, illetve csurgalék tározóba torkollik. (5. és 6. ábra). A depónia helyet enyhe lejtésű (legfeljebb 8—10°) területen kell kiképezni, hogy a vízelvezetés — védőövárok, felületről lefolyó és a szivárgó vízhálózat műszaki megoldása leegyszerűsödjön. A depóniahelyeken igen elszaporodnak a rágcsálók, a bogarak és a legyek. A rágcsálók és bogarak ellen a legegyszerűbb védekezés a meszezés, míg a legyek, de nem utolsó sorban a madárvilág ellen