Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

484 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Forizs J.-né és társai: Szennyvíziszapok — stabilizált víztelenített iszap trágyázást célú elhelyezése, a továbbiakban az előző változat szerint, — stabilizált folyékony iszap keverése és komposztálása más anyagokkal (talaj, tőzeg, szemét stb), majd trágyázási célú elhelyezése szántóföldi növények és/vagv ültetvények alá, — stabilizált, folyékony iszap elhelyezése talajjavítási céllal (nagyobb egyszeri adagokban) szántóföldi területen és/vagy faültetvényen, vagy rekultiválandó területen, — stabilizált, víztelenített iszap elhelyezése talajjavíiást céllal, egyebekben az előző változat szerint. IRODALOM [1] Allaway, W. H. (1968): Trace element recycling — In Adv. Agron. 20: 235—274 p. [2] Benedek, P.—Farkas, P.—Oláh, J.—

Vermes, L. (1977): A szennyvíziszapok elhelyezése és mezőgazdasági hasznosításának feltételei. VIZDOK kiadvány, VMGT-90, Budapest, 147 p. [3] Oönczöl Jánosné—Ravasz Tibor (1978): A szennyvíziszap nagyadagú szántóföldi elhelyezési kísérletének első évi tapasztalatai gödöllői barna erdőtalajon. Csatornamű Információ, 4. [4] Kick, N. (1976): Landwirtschaft und Abwasserklärschlamm. Kézirat, 1—28. p. (VITUKI). [5] Tietjen, G. (1974): Grenzen der Anwendung pumpfähigen klärschlainms in Pflanzenbau (Kézirat, VITUKI). [6] Tullander, V. (1975) : Final Disposal of Municipal Sludge in Sweden — Journal WPCF, 4. [7] Vermes László (1978): Tanulmány a szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésével kapcsolatos problémákról, az elhelyezés általános lehetőségei — Csatornamű Információ, 1. [8J Vermes László (1978): Városi szennyvíziszapok elhelyezése. Vízügyi Közlemények, 3. CejibCK0X03fliíCTBeHHaji yTHJiH3auHjj Oca/IKOB 0T OHHCTKH CTOHHblX BOfl <t>opuoK, ft.—d-p Ca6o, 3. d-p Coeamau, JJ.—d-p BepMeui, JI. B BBOflHOH laCTH CTaTbH aBTOpbi nofltiepKHBaioT, HTO fljiji PA3MEMENNH NOCTENEHHO B03PACTAK>MHX KOJTH^ECTB OCA^KOB ÓT KOMMYHAJIBHBIX CTOKOB B BeurpnH cymecTByeT EFLHHCTBEHHAA B03M0>KH0CTb: 3axopoHenHe B caMbie BepxHHe CJIOH 3eMH0H KOpbl TO eCTb B tlOHBbl. CeJlbCK0X03HíicTBeHHoe pa3MemenHe cyjtHT Ka3ajiocb Gbi aocraTOHHO 3K0H0MHMHbIH CFTOCOf) 05e3Bpe>KHBaHHfl OCaÄKOB, 0AH3K0 HeCMOTpíl Ha qaCTHMHblH OnblT B 3T0H OŐJiaCTH nOKa He pacnojToraeM nojiHbiM KpyroM Tex HHtj)opMauHH, KOTopwe Hy>KHbI ÄJTH pa3pa60TKH CnOCOÖOB yTHJTH3aitHH OCaflKOB, COOTBeTCTByiOLIlHX H3MeHHBUIHMCH yCJIOBHÍIM. IIo nocJieflHHM «aHHbiM ynpaBjreHiiji KaHajiH3auiiH ByflaneiiiTa npe^cTaejTHiOTCíi KawccTBOHHue xapaKTepHCTHKH nepeßpoweHHbix ocawoB OT KOMMyHajibHbix CTOKOB IO>KHOÍÍ Mac™ jieBo6epe>KHoro yMacTKa CTOJimtbi. CpaBHiiBaji C flaHHblMH H3 UIBeÄCKHX HCT0WHHK0B 0Ka3bIBaeTCH, HTO KOHueHTpaqHH BpeAHbix sjteMeHTOB noKa 3HatHTejibH0 HH»ce peKOMeHAyeMbix n^HK. Ilocjie 3Toro CTaTbH paccMa TpbiBaeT ycjroBHjí pa3MemeHiijj 0ca«K0B. Hcxo^h H3 TeopeTHqecKHx npeanocbuioK H 3apy6e>KHoro onbira onpeaenjnoTCH arpoxHMHqecKne, arpoHOMHHecKHe, BeTepnHapHO-rHrneHHMecKHe, iiHmeBO-rHrHeHH»tecKHe, TexHHMecKHe H 0praHH3ai<H0HHBIE ycjioBHji pa3MemeHHji oca«KOB. AßTOpbl paCCKa3bIBai0T O npOBOflHIHHXCJ! HblHe HCcjieflOBaHHflx, HanpaBJieHHbix Ha BbijicHeHHe pa3JiHMHoro po^a nocjieflCTBHH OT pa3MemenHfl oca^KOB CTOMHMX BOÄ, Ha onpoöoBaHHe TexHHMecKH npweMOB, Ha BbipaöoTKy iipeflynpoKjtaiomHx MeponpuMTHÜ H Ha onpeaejteHHC fl03Hp0BKH ii KOHCHCTeHiniH oca^KOB, nofljie>KainHx pa3MEMEHHH). Ha 0CH0Be peayjibTaroB 3THX paőOT pa3pa6aTbiBaiOTCÍI H BHCÄpjnOTCJI B npaKTHKy KOHKpeTHbIC MCTOflbl pasMeuieHHH. B KOHqe CTaTbH npHBOAHTCH npefljio>KeHHíi no Haiiöojiee MaccoBbiM cnocoőaiw pa3MemeHHa ocaflKOB. Landwirtschaftliche Nutzung der Abwasserschlämine Frau Fórizs, J.—

Frau Dr. Szabó, Z.— Dr. Szovátay, Gy.—Dr. Vermes, L. In der Abhandlung wird einleitend festgestellt, dass der Unterbringung der immer grösser werdenden Siedlungsabwasserschlamm-Mengen in Ungarn praktisch nur die Erdkruste und grösstenteils nur ihre oberste Schicht, der Boden zur Verfügung steht. Die Unterbringung in der Landwirtschaft verspricht eine verhältnismässig wirtschaftliche Lösung der schadlosen Beseitigung des Schlammes, in unseren Tagen aber — trotzdem, dass die landwirtschaftliche Schlammnutzung keine unbekannte Praxis war — verfügen wir über keine genügenden Kenntnisse zur Ausgestaltung der aus vieler Hinsicht unter geänderten Umständen durchgeführten Schlammnutzungsmethoden. Aufgrund der neuesten Untersuchungen der Haupstädtischen Kanalisationswerke (FCSM) werden die Gütekennziffer des Siedlungswasserschlammes — konkret ausgedrückt der gefäulte Siidpester Schlamm — besprochen, die um vieles kleinere Konzentrationen aus den gefährlichen Elementen zeigen, als die noch vertragbaren Grenzwerte der zur Vergleichung gewählten schwedischen Daten. Der Artikel befasst sich hiernach mit den Bedingungen der Schlammunterbringung, weiters werden —- teils aufgrund von theoretischen Erwägungen und ausländischen Erfahrungen — die agrochemischen und agronomischen, tierhygienischen und lebensmittelhygienischen als auch die technischen und Organisationsbedingungen besprochen. Die Verfasser weisen auf die im Gange befindlichen wichtigeren Versuchsreihen, deren gemeinsames Ziel, die Erkennung der Schlammwirkungen, das Ausprobieren der technischen Systeme, die Schutzmassnahmen, Gebrauchsvorschriftenhin, weiters wird die Bestimmung der anwendbaren Schlammdosis und Konsistenz, sowie — aufgrund der Ausgestaltung — der in die Praxis einzuführenden Schlammunterbringungsmethoden besprochen. Zum Schluss enthält der Artikel Vorschläge für die Praxis, unter denen auf die an den meisten Stellen in Rechnung kommende und realisierbare Unterbringungs-technologische Varianten hingewiesen wird. Kovács Lajos: Az 1978. évi nyári ős az 1979. évi téli belvíz kialakulásajés elvezetése. Zuburecz Sámuel: Belvíz-készenléti vízminőség vizsgálatok 1979 telén. Dr. Vasas Ferenc: Hidrobiológiái vizsgálatok jelentősége a belvizek vízminőségi hatásainak megítélésében. Felkórt hozzászólók voltak: Thurnay Béla (a lé^i fényképek belvízi szerepéről), valamint Farkas Miklós (a drénezés belvízvédekezési jelentőségéről). A Békés megyei Területi Szervezet 1979. május 22-én Gyulán az 1979. évi nyári és az 1979. évi téli belv.zhullám kialakulásáról és értékeléséről hallgatott meg előadásokat. Ezek a következők voltak: Ambrus Lajos: A Körösvidék belvizeinek történeti ós hidrológiai összefüggései. T)r. Ravasz Tibor: A belvizek és az agronómia kölcsönhatásai.