Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Berta E.—Oláh J.: A hazai szennyvíziszapok Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 473 — pontos felmérés érdekében telepenként a mintavételezés számát egy időszakra vonatkoztatva növelni kell. Pl. egy—egy évszakban 5—10 db minta vétele szükséges, — a vidéki városaink kommunális iszapjában —legalábbis tájékoztató mérés szerint — olyan mennyiségű fémszennyeződés még nincs, mely a mezőgazdasági hasznosítást gátolná, ezért az elhelyezendő iszap mezőgazdasági hasznosítását mindenképpen szorgalmazni kell, — a jelen eredmények alapján — esetleg még azokat kiegészítve — az egyes vízügyi igazgatóságok a víz- és csatornaműveken keresztül máris lépéseket tehetnek az érintett településeken a kiugróan magas fémtartalmak csökkentésére, illetve megszüntetésére, — a talaj és a növény nehézfém felvételére vonatkozóan célszerű volna kísérleteket végezni, mivel a nemzetközi irodalom is sokszor hiányos adatokat közöl, — a kísérleti adatok birtokában (a hazai talajtípusokat figyelembe véve) célszerű volna egyes fémekre vonatkoztatott vagy egyenértékben kifejezett megengedhető terhelés (kg fém/ha) értékek előírása. A javaslatok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a VIZ1G laboratóriumok felkészítését a szennyvíztisztító telepek iszapjainak rendszeres ellenőrzésére. IRODALOM [1] Benedek, P.—Farkas, P.—Oláh, J.—Vermes, L.: A szennyvíziszap elhelyezése és mezőgazdasági hasznosításának feltótelei WMOT 90 (1977). [2] Förstner, U.— Müller, G.: Heavy metal accumulation in River sediments. A response to environmental pollution. Geoforum 14, 1973. 53—61. [3] Kalbskopf, K. H. : Hemm- und Giftstoffe. Lehr- und Handbuch der Abwasser, Technik Band II. Berlin, München, Düsseldorf, 1975. [4] Lynam, B. T. — Lue-Hing, G. — llimkvs, II. Ii. — Neil, F. C. : The utilization of municipal sludge in agriculture. Presented at United States (Soviet Seminar on „Handling, Treatment and Disposal of Sludges" Mascam, USSR 1975. [5] McDermott, G. N. —Post, M. A. —Jackson, B. N. — Ettinger, M. B. : Nickel in relation to activated sludge and anaerobic digestion processes. Journal WPOF, 37 1965, 2: 163-177. OueHKa coaepwaHHfl th ejibix MeTajuioB B ocaaKax OT OHHCTKH CTOHHMX BOA Bepma, 9.—0 AÜX, FL. B TcneHHH 1976—77 rr. MLI HccjieaoBajm coaep>KaHne OCaaKOB OT OtIHCTKlI CTOHHblX Boa na MeTajlJlbl c 26-H OHHCTHblX CTaHUHií BeHrpilJI. C KajKAOil CTaHUHH OpajlH no 4 npoßbi B roa (no OAHOÍÍ 3a ce30H) 11 nccjieaoBajiH HX Ha coaepwaHHe MeTajuioB Hg; Cd; Pb; Cr; Cu; Mi; Fe; Mn; Zn. Corjiacuo OPNEHTIIP0B0MHBIM aHajiHsa.w B ocaaKax 0T OHHCTKH KOMMyiiajlbHUX CTOHHblX BOA npOBHHUHajibHHX ropoa«B Bem-pun eme HeTTaKoro 3arp5i3Henn« MeTajuiaMii, Koropoe npen$iTCTB0BaJi0 GM cejibKoxo3*iiicTReHHOH yTHjiii3amui, no3TOMy cjieayeT BcawecKii cnocofiCTBOBflTb HCn0Jlb30BaHHH) OCaaKOB B icawcTBe OpraHHMecKoro yaoöpeiiHji. Oanaico, B ocaaKax neKOTopbix cTaHiuiii HaGjuoaaeTcji noBbiweHHoe coaep>i<aHne HŰKOTopbix MeTajuioB. TaK, HanpaMep coaepMOHHe pTym B ocaanax co CTaHniui pasjiHMHbix ropoaoB cjieayioinHc: Kapuar 20 Mr/Kr, Ü3A 14 Mr/Kr, CeKeunJ>exepBap 13 Mr/Kr. CoAep>Kanne KaaMim: Cei<eiii(|)exepBap 61 Mr/Kr, CenTeiu 28 Mi/Kr, TaraGauji 18 Mr/Kr, Bau 29 Mr/Kr. Pe3yjibTaTbi yKa3biBai0T Ha HeoöxoaHMocTb opraHH3ai»HH peryjwpHbix aHajiH30B OcaAKOB Ha MeTajiAocoaep>Kanne. Ha ocnoBe n3MepeHHbix naMH aaHHbix OTAEJIBHBIE MCCTHNC ynpaBJieHHH BOAHORO XOSFLIICTBA y>Ke ceiiwacb HMCHJT npaßo npHHMTbMepblK COKpameHIIH) HAH JIHKBllAaUHH BbICOKOrO C0Aep>Kannii yKasauHbix MeTajuioB B ocaAKax OT OMHCTKH rOpOACKlIX CTOMHblX BOA. Erfassung des Schwermetallgebalts der Abwassersrhliimme in Ungarn Frl. Berta, E.—Oláh, J. Tn 1976—77 haben wir den Metallgehalt des bei 26 Abwasserkläranlagen entstehenden Schlammes untersucht. Von jeder einzelnen Abwasserkläranlage nahmen wir jährlich vier (jahreszeitlich: 1) Proben und haben diese: auf Hg; Cd; Pb; Cr; Cu; Ni; Fe; Mn und Zn -Metalle untersucht. Laut den orientierenden Messungen ist im kommunalen Schlamm unserer Provinzstädte noch keine Menge von Metallverunreinigung zu verzeichen, die die landwirtschaftliche Nutzung hemmen würde, deshalb muss die landwirtschaftliche Nutzung des Schlammes jedenfalls betrieben werden. In einigen Abwasserschlämmen ist die Anreicherung von gewissen Metallen auch heute schon zu verzeichnen, so z. B. zeigten die Karcager Schlämme (20 mg/kg), die (?zder (14 mg/kg) und die Székesfehérvár Schlämme (13 mg/kg) Quecksilberanhäufungen. Eine verhältnismässig grosse Menge von Cadium (Cd) enthielten die Sdhlämme der Städte Székesfehérvár (61 mg/kg), Szentes (28 mg/kg), Tatabánya (18 mg/kg) und Vác (29 mg/kg). Die Messungen machten darauf aufmerksam, dasses zweckm ässig ist, die regelmässigen Messungenund Kontrollen früh zu beginnen. Aufgrund vorstellender Resultate können einzelne Wasserwirtschafts direktion durch die Wasser- und Kanalisationswerke im Interesse der Verringerung bzw. der Behebung des an den berührten Siedlungen vorkommenden auffallend hohen Metallgehalts, bereits •Schritte unternehmen. (Folytatás a 434. oldalról.) A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály és a Szennyvíz Szakosztály 1979. május 11-én közösen rendezte előadó ülését, amelyen Berta Erzsébet a nehézfémeknek a Felszíni vizek biológiai oxigén igényére gyakorolt hatásáról, dr. Farkas l'éter pedig a respirográfiás mérések szennyvíztisztítási technológiában való alkalmazásáról tartott előadást. A Borsodi Területi Szervezet Kommunális Szakosztálya 1979. május 14-én Miskolcon ankétot rendezett Miskolc város hévizeinek hasznosításáról. Az ankét előadásai a következők voltak: Horváth István: Az „Augusztus 20" strand jóváhagyott fejlesztési tervének ismertetése. Kiss József: A tapolcai termálforrások komplex hasznosítása. Delneky Mikjós: Az újjáépített Szabadság gőzfürdő ós uszoda megtekintése. (Bemutató és ismertetés.) A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Karszthidrológiai és Geológiai Szakosztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság 1979. május 14-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Höcker Tivadar: „Néhány gondolat a Dunántúli-Középhegység karszthidrológiájáról" c. előadása hangzott el. Az előadó a regionális vízszint-észlelő hálózat 10 éves tapasztalatait és a vízháztartás további adatait elemezve értékelte az emberi beavatkozás hatásait, a beszivárgás területi eloszlását, a karsztvízszint feletti háromfázisú zóna vízforgalmát és annak a vízrendszerre gyakorolt hatását. A Hidrogeológiai Szakosztály 1979. május 15-i előadó ülésén dr. Egerer Frigyes és Namesánszki Károly a forrásvizek „ionanomália" számítási módszeréről és annak alkalmazásáról tartott előadást.
