Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Dr. Bartha István–dr. Papp Ferenc–Perecsi Ferenc: Az országos iszappályázat és tanulságai
Dr. Bartha I. —Dr. P opp F. —Perecsi F.: Az b rsz ó gos iszappályázat Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 467 — a légszennyeződés mértékét a prizmák környezetében. Ezek eredményeinek felhasználásával mód nyílhat a komposztozás technológiájának — széles körű felhasználásra alkalmas — tökéletesítésére. B) A mezőgazdaság területén megoldandó iszapkezelési technológiai feladatok •a) A 4., 12., és 18. számú pályamű kidolgozói hívták fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi biztonságunk megóvása érdekében a jövőben rendszeresen vizsgálni kell a tisztítótelepekről kiadott iszapok kémiai és bakteriológiai összetételét, valamint nehézfémsó-tartalmát. Mérni kell továbbá az iszapvízben oldható nehézfémek szennyezése (Cu, Zn, Mn, Ni, Pb, Cr, Cd és Hg) mértékét. Ezeknek a mikroelemeknek az iszappal kijutott tartalmából bizonyos hányad a növényzetbe jut, más része megkötődik a talajban, majd kimosódik. A pH-érték függvényében vizsgálni és mérni kell ezek arányait. h) Az iszapdepóniák (6. számú pályamű) üzemeltetésével kapcsolatosan mérni kell a depóniába került anyagok várható változásának mértékét, így a deponált iszap nedvességtartalmának változását; roskadásának mértékét, térfogat- és térfogatsúly-változását. Ezek ismeretében lehet csak pontosítani a további argonómiai tervekhez a megfelelő adatszolgáltatást. c) A rekultiváció (10. számú pályamű) céljára felhasznált iszapokkal történő kísérleti terv a Mulcsh-képzésre terjed ki. Évente 15 cm-es iszapréteg felhordása és bekeverése után megfelelő évelő növényzetet kell kiválasztani, majd annak beérése után azt a talajba be kell forgatni. 4 éves ismétlés után a kialakult talajszerkezetet, annak vízháztartási mutatóit kell tervezési adatok beszerzése érdekében vizsgálni. A 4 év után 1 éves pihentetést kell beiktatni, majd ezt követi a kedvezőnek minősített talajoknál a kiválasztott fajták telepítése, és fejlődésük bemérése. d) Az előkezelt iszapoknak erdőgazdaságokban (15. számú pályamű) való elhelyezéséhez vizsgálat tárgyává kell tenni a következőket: — az iszappal kiadott tápanyagmennyiség hogyan hat a fák növekedésére, mennyire rövidíthető le a vágási forduló; — a tápanyagmennyiség hogyan hat a szövetek minőségére, kielégíti-e a papírgyártás igényeit; — az iszappal kiadott tápanyagdózis növelésével milyen költségtényezők jelentkeznek, és ezek hogyan hatnak az erdőgazdálkodás gazdaságosságára; — az erdőgazdálkodásban való elhelyezés ad-e lehetőséget a más iszapkezelési eljárásoknál megkövetelt egészségügyi és mezőgazdasági rendszabályok, előírások egyszerűsítésére, módosítására. A felsorolt kísérleteket azonban csak min. 15 hektáron, 1 vágási fordulóval (kb. 16 év) lehetne eredményesen befejezni. Látható, hogy ez a sokat ígérő megoldás viszonylag hosszú kísérleti időt igényel. A jövőbeni iszapelhelyezések helyes és gazdaságos kialakítása érdekében az előbbiekben felsorolt vizsgálatokat el kell végezni. Erre a szükséges intézkedések megtörténtek. Addig — a soron levő beruházásainknál — szükségszerűen az iszapelhelyező berendezéseket elegendő élő tapasztalat és mérés eredmény nélkül kényszerülünk fokozott körültekintéssel és biztonsággal megtervezni. Az előbb felsorolt, valamint a kísérletekhez megvalósítandó létesítményeket kísérleti telepként kell kezelni, ehhez megfelelő hatósági engedélyeket és üzemköltség-elszámolási lehetőségeket kell biztosi tan i. A kísérleti jelleg azonban csak a még nem ismert paraméterek mérésére és biztonságos megállapítására vonatkozik és nem változtat azon a szükségszerű tényen, hogy az elvégzendő feladatokat a népgazdasági és vállalati (üzemi) fejlesztési tervekben elő lehet — és kell — irányozni, és meg kell valósítani. Fejlesztési és kísérleti munkánk csak így, együttesen lehet eredményes. OnbiT pecnyßjiHKancKoro KOHxypcano OMMCTKC CTOMHIJIX BOfl h oOpaüoTKe 0ca,nK0B JJ-p Eapma, M.—d-p Hann, <t>. riepeiu, <t>. B 1976-M ro/iy BeHicpcKoe OGIIICCTBO ArpapHWX nayi<, I'jiaBHOC Be/IOMCTBO BOÄ HOI O X03ílÍÍCTBa, MHHHCTepCTBO CejibCKoro Xo3fliiCTBa n nmucBoii npoMbuiuienHocTH 11 COBCT ropo,na By^aneiuTa OGWIBHJIH KOHKypc no npoGjieiwaM oöpaOoTKH, Tpancnopra n pa3MciueHiiji oca;iKoa OT OMHCTKH CTOHHblX BOfl KOMMyHajIbHOI'O IipOHCXO>KAeHHÍl. I Ipe;;jiarajiocb paccMOTpeTb npoítJieMbi, isosHiiKaioiune na CTaHUH>IX 3a,UaHH0H MOIUHOCTH (TpII CTyiICHH) KOTOpbie BbinycKaiOT cbipoM HJIH CTa6njiH30BaHHbiü uuiaM. Ha Komcypc co Bceíí CTpaHbi nocryriHJia 31 paöoTa. PaGoTbi OKasajrVICb GojlblIIHHCTBOM KOMIIJlCKCHOrO COflepHOHHÍl II yjiamio crpynrinpoBajmcb BOKpnr sa/iamibix CTyneneií MOiuHOCTn. B HHX npeflCTaBjiein.i pa3JiHHbie cnocoGw H (JmpMbi npeflBapHTCJibHOH oGpaGoTKH,TpaHcnopTaHiiyrii.ri3aUHH ocaflKOB. nepemicjieHHbie oGcTojiTejibCTBa oGecneMIIJIH rtJlH >KK)pH yÄOGHyiO B03M0>KH0CTb OlieiIHBaTbpaGOTIJ c yweroM IIOAKJUOICHMÍI K npoGjieMe yTHjni3auiiH Kpyniibix CejIbCK0X035IHCTBeHHbIX eflHHHH II paCCMOTpeiIHeM ypOBHH pa3BHTHJI BCHrepCKOÍÍ MaiUHHOCTpOHTCJIblIOií npoMbniiJieniiocTii jiaHHoro HanpaBJicHHíi. IIpn peuieHHH npoGjiCM ;tooGpaGoTi<n, TpaHcnopTHponamui II yrHjiH3aLiiiii 0ca,nK0B c;ie«yeT iicxoflHTb H3 onpeaeJieHiiíi TeppHTopim ynumaauHH HJIH pa3Meiucnn>i. XeoGxOflHMO 03HaK0MHTbCJ) C TpeGoBaiIHÍIMH X035IÍÍCTBanpHHHMaTejiH MTOGW nojiroTOBKy wjiaMa Ha MECTC npoiicxo>KfleHH>i opraHH30BaTb y»e c YQETOM STHX OGCTOHTeJibCTB. (<t>ii3imccKHe ii öaKTeopojiorii'iecKHe noKasaTejui KanecTBa.) CnocoG TpaiicnopTHpoBaHHji noflGiipaeroi c yieTOM KanecTBa H KojiimecTBa oca^KOB. fiepe/; nanajioM ABOHHOH aKCiuiyaTauim HCOÖXOAHMO cocTaBHTb cooTBercTByioinHií flOKyMCHT, OTpawaioiniiií npana ii OGBJIAAHHOCTH ropoflCKOií OMHCTHOÍÍ cTaiinminocTaBiuiiKa ocanKOB ii cejibci<oxo3jiiícTBeHHoro saBo^anpiiHHMaTejiji H yTHJiiisupyiomero 3Ty «npoflyKUHio». AßTopi»! onpefteJiínoT cocTaB HH>KeHepno-ii3bicKaTejibCKIIX paGOT, BbinOJIHCHHe KOTOpbIX HeoGxOAHMO npii BbiGope noflxo^jnuHx 3eMejibHi>ix ywacTKOB n npii nponecce pa3MeiueiiHH OCANKOB. B cjiyiae OCANKOB OT KOMMyHajIbHblX CTOMHblX BOFL 3KOHOMIIMCCK1I iiejiecooOpasHce HCXOflHTb H3 aiiaspoGlIOií CTaGHJIH3anllH, OflliaKO CJI0>KHOCTH CTpOHTCJIbCTBa MeTaHTSHKOB npiiHyjKflaiOT nac 3aiiiiMaTbC5i H BonpocaMH AOoGpaGoTKii cwpwx uiJiaMOB. CejibCKoe X0351ÜCTBO npHHiiMaeT fljiHyrnjni3auHHTOJibKO oGesBpoKeiiiibie II Äe3iiH(})imHpoBanni>ie oca/uai. BeaBpefliiocTb MO>KHO flocTHMb iicKyccBeiiHO, riyreM nacrepnrsaiuin HJIH CCTCCTBCHHO — KOMnocTupoBaHRCM. 3Hepro-