Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Dr. Bartha István–dr. Papp Ferenc–Perecsi Ferenc: Az országos iszappályázat és tanulságai
Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 463 ges a szennyvízkezelő telepre iparvágány beépítése. Ennek hiányában átrakással, tehergépkocsikkal kell a megrakott konténereket a berakodóállomásra kiszállítani. A konténereket ilyenkor a kirakodó vasúti állomáson újabb gépkocsikba vagy valamilyen ürítő és szállító célgép segítségével —- rövid időre — alkalmas befogadóképességű tározókba ürítik. A tehergépkocsikkal közvetlenül vagv a tározóból közvetve kell az iszapot a felhasználó mezőgazdasági egységbe kiszállítani. A vasúti szállítás a napi kb. 300 tonna iszapnál nagyobb mennyiség esetén gazdaságos.Á közúti szállítás esetén az iszap előkezelésének módjától függő kocsiszekrénnyel kialakított gépkocsik, illetve speciális járművek vehetők figyelembe. Az iszapvíztelenítés mértékének megfelelően: zárt, csepegésnientes szekrényszerű, egyszerű zárt szekrényű, nyitott szekrénvű, vagy porzás miatt zárt kocsit, esetleg ponyvavédelmet kell biztosítani. A járműveknek a felsorolt megkötéseken kívül a közlekedésrendészeti követelményeknek is meg kell felelniük. Mindegyik tehergépkocsi-fajtánál igyel emmel kell lenni a rakodás speciális igényére (a víztelenítő gépek fajtájához igazodva), valamint arra, hogy az ürítést lehetőleg a járművek saját önürítő felszerelésükkel oldják meg. (2. ábra) Közúti szállítást kedvezőbb formában az ,,A" kategóriában a 4. sz. és !). sz. ,,B" kategóriában fa 21. és 29. számú pályaművek mutattak be. A vízi szállításról közismert, hogy az a nagy tömegű áruk legolcsóbb szállítási módja két olyan pont között, melyek folyók mellett fekszenek. A szennyvíztisztító telepek — ahol az iszapok keletkeznek — elég sokszor fekszenek hajózható folyók mellett, de a hasznosító terület már igen ritkán található ugyanazon folyó mentén. Az iszapszállítás tehát vízi úton majdnem mindig kettős üzemű lesz. A hajón való szállítás víztelenített (30—50% Szá. a.) vagy folyékony (max. 10% szárazanyagúra sűrített) állapotban lehetséges. Folyékony állapotban a töltést-ürítést szivattyúval lehet megoldani. Mindkét — előbb említett — konzisztenciájú iszap szállítására alkalmas hajókat a Magyar Hajó és Darugyár 750—800 tonna hordképességű önjáró tankuszály formájában gyártja. A vízi szállítás lehetőségét a jég, a köd vagy a minimális vízállás okozta hajózási nehézségek befolyásolhatják. A feladóállomás területén elhelyezendő iszaptározó térfogatát ezekre az időszakokra biztonsággal kell méretezni. A pályaművek közül az ,,A" kategóriába a 15. és 22. számúak foglalkoztak érdemlegesen a víziszállítás lehetőségeivel. Ha csövön történik a szállítás akkor az anaerob úton előkezelt iszap lehet az egyediili formája az iszap szállításának. Nem tűrhető meg ugyanis, hogv a cső valamilyen üzemzavara esetén (pl. törés alkalmával) a nyersiszap ismeretlen helyen szétfolyjon mindaddig, míg a hiba kijavítható (1—2 nap). 3. abra. 20. sz. palyamubol az iszapfelado állomás technológiai vazlata Puc. 3. Texito/iozwiecmii cxeMti cmantfuu omnpae/ienuii ocadKoe. Paßoma N° 20 Abb. 3. Technologisches Schema der Schlammaufgabe station aus der Preisschrift Nr. 20. Dr. Bartha I.— Dr. Papp F.— Perecsi F.: Az országos iszappályázat
