Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Dr. Bartha István–dr. Papp Ferenc–Perecsi Ferenc: Az országos iszappályázat és tanulságai

464 Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. Dr. Bartha I.—

Dr. Papp F.—Perecsi F.: Az országos iszappályázat 4. ábra. 18. sz. pályaműből a víztelenített iszap depóniametszete, a munkafolyamat technológiai vázlatával Puc. 4. Pa3pe3 cea/ucu nöesaoMceunmo wjiaMa c noKa3anueM mexHOAoemiecKoü CXCMU paőovezo npoifecca Abb. 4. Deponie-Querschnitt des entwässerten Schlammes mit dem technologischen Schern des Arbeitsprozesses aus der Preisschrift Nr. 19. A távvezeték építését földbe fektetett, korrózióvédelemmel ellátott és folyamatosan hegesztett kivitelű acél csőanyag felhasználásával célszerű előirányozni. A csővezetékre üzemben működtethető zárószerelvényeket csak a fogadási (hasznosító) telepeken kell a csőbe beépíteni. A csövön való szállítás az egyik legolcsóbb módszer a szállítások között, és épp ezért nagy figyelmet igényel, mert azzal az anaerob iszapokat teljesen a célig el lehet juttatni, még esetlegesen annak árán is, hogy víztelenített állapotú felhasználási igény esetén a víztelenítést ott kint kell megoldani. A módszer természetesen csak meghatározott nagyságú iszapmennyiségen feJiil gazdaságos. Figyelembe kell venni továbbá a nyomócsővei érintett terület közművesítettségét is. Csővezetékes szállítással részletesen a 15. és 22. számú pályaművek foglalkoztak. (3. ábra) A felsorolt szállítási módokkal rendszerint kombináltan kell foglalkozni. Egyes esetekben közbenső depóniával is számolni kell (4. ábra). Tszapvíztelenítési eljárások. Az iszap sűrítéséhez, illetve víztelenítéséhez szükséges vegyszer-manipulációk A pályaművek kidolgozói a hazánkban ma már kapható vagy közeljövőben beszerezhető iszapvíztelenítő gépsorokra alapozták technológiai eljárásukat, a szállítási követelményekhez igazodva oldották meg az iszapok víztelenítését és az ahhoz tartozó kémiai vagy hőkezeléses kondicionálást. A mezőgazdaság által jelenleg támasztott átvételi minőségi követelményeket a pályázók a ma és a közeljövőben kapható iszapvízteleintő gépek segítségével elégítették ki. „A" kategóriában a 4. számú pályamű, a ,,B" kategóriában a 18., 19., 20., 21. és a 23. számú pályamű centrifugákat és a szalagszűrő préseket alkalmazott. A kamrás szűrőprést az ,,A" kategóriában a 22. számú pályamű szerzői alkalmazták. Az iszapkezelési technológiai folyamatban az „A" kategóriában a 9. és 15. pályázat szerzői a vákuumszűrőt már mint adottságot tervezték be, számolva azzal, hogy a beruházók azokat már importálták. Érdemes azonban összehasonlítani a vákuumszűrő alkalmazásával elért elszállítandó iszapmennyiséget más víztelenítő gépekről lekerülő iszapok mennyiségével. A 9. pályamű szerzői rámutattak arra: jelentős költség megtakarítás érhető el, ha a már beszerzett vákuumszűrő víztelenítő gépek későbbi ütemben centrifugával sorbakapcsolva működnek. Ezzel az ,,A" alapeset pályázatai közül a legkedvezőbb vegyszertakarékos megoldás lehetőségét mutatták be a 9. számú pályamű szerzői. A pályaművek tartalma bizonyítja, hogy — a víztelenítő gépekről lekerülő folyadékfázis minőségét a szennyvíztisztító telep biológiai lépcsőjénél számításba kell venni (mivel az a géptől, illetve az adagolt vegyszertől függően erősen változó lehet); — a víztelenítő gépek üzemét automatizálni kell, (mert csak így érhető el a biztonságos, egyenletes üzem); — a gépek üzemének biztonsága megköveteli, a feladatokat lehetőleg 1—2 műszak alatt ellátó, nagyobb kapacitású, üzembiztosabb gépek alkalmazását, a megfelelő tartalékgépeket, valamint azok mosóvízzel való kiszolgálását.