Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Dr. Bartha István–dr. Papp Ferenc–Perecsi Ferenc: Az országos iszappályázat és tanulságai
460 Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. Az országos iszappályázat és tanulságai DR. BARTHA ISTVÄN* — DR. PAPP FERENC»* — PERECSI FERENC** A szakmai közvéleményt már több évtized óta foglalkoztatják a szennyvíztisztítás kérdései, ezen belül különös figyelmet szentelnek a keletkező szennyvíziszapok kezelésének. Teszik ezt azért, mert a szennyvíziszapok mennyisége a tisztított szennyvizek mennyiségével arányosan növekszik, megfelelő kezelésének és elhelyezésének hiánya súlyos környezeti ártalmak forrása. Á feladat nagyságát mutatja, hogy amíg az összes települési szennyvizek kielégítő mechanikaibiológiai tisztításának feltételezésével 1975. évben 450 t/d szárazanyag tömegű szennyvíziszap tartalmat képviseltek (a valóságban kinyert mennyiség ennél lényegesen kevesebb), addig ugyanezen fajta szennyvizekből 1990. év végére 1500 t/d iszap szárazanyag mennyiséggel kellene számolnunk, ha minden települési szennyvizet kielégítően tisztítanánk a közüzemi szennyvíztisztító telepeken. Mindez azt jelzi, hogy a kezelésre, hasznosításra, vagy elhelyezésre kerülő szennyvíziszapok mennyisége 15 esztendő alatt több mint háromszorosára növekszik. Komoly problémát jelent, hogy a jelenlegi 450 t/d szárazanyagú iszapmennyiségből még csak közelítőleg sem tudjuk megmondani a megfelelően kezelt és ártalommentesen elhelyezett iszap menynyiségét. Kedvezőtlen a helyzet a keletkezett szennyvíziszapok „származását" illetően. A települések 1975. évben kereken 450 t/d szárazanyagú szennyvíziszapot „termeltek", míg az ipari üzemek ennek csaknem ötszörösét. A fejlődés eredményeként a települések szenny víziszaptermelése 1990-re megháromszorozódik, (meghaladja az 1500 t/d értéket), míg az ipari iszapok mennyisége meg fogja haladni a 6000 t/nap értéket. Mindennek ismeretében az iszapok megfelelő kezelése és elhelyezésére még fokozottabb követelményeket támaszt a vízgazdálkodás számára, melyek teljesítése — a feladat helyes és eredményes megoldása — csak a széles szakmai közvélemény segítségével és támogatásával lehetséges. A külföldi műszaki megoldások folyamatos megismerése mellett ezért az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek a társadalmi szervek közreműködésével a szakembereket hívták segítségül akkor, amikor ,, Városi szennyvíziszapok kezelése, hasznosítása, elhelyezése" címmel országos tervpályázatot írtak ki jó és gazdaságos műszaki megoldások beszerzésére. Jelen cikk további részében először a pályázati munkákból levont következtetéseket ismertetjük. Ezt követően hivatkozunk azokra a pályaművekre, amelyek a konkrét kérdéssel foglalkoztak, abból a célból, hogy az olvasók is tájékoztatást kapjanak az egyes pályaművekről.*** A pályázati kiírás szemlélete A kiíró szervek célja a pályázattal az volt, hogy az érintett szakmák szakemberei szorosan együttműködve adjanak javaslatot a városi szennyvíziszapok — mennyiségileg és minőségileg is igen változatos — fajtáinak továbbkezelésére, szállítására és elhelyezésére, valamint a hasznosítás technológiáinak hazánkban gazdaságosan kialakítható módozataira és feltételeire. A pályázók — a kiírás szerint, ismereteikhez legjobban igazodóan — háromféle nagyságrendű megoldás között választhattak: — a jelenleg épülő legnagyobb városi szennyvízátalakító telep (Észak-Budapest) iszapkezelése (A alapeset); — nagy illetve közepes nagyságú vidéki városok szennyvíztisztító telepei iszapkezelése (B alapeset); — járási székhelyek szennyvíztisztító telepei, vagy azokkal egyenlő nagyságrendűnek feltételezett regionális iszapkezelő telepek (C alapeset). A beérkezett pályaművek A pályázatra összesen 31 pályamű érkezett be, ezek egyharmada az A alapesetet, másik harmada a B alapesetet, míg harmadik harmada a C alapesetet dolgozta fel. Így a Bíráló Bizottságnak — mely létszámát, tekintve is rekordot ért el a pályázatok történetében — minden nagyságrendben kellő összehasonlításra és értékelésre volt lehetősége, de a nagyságrendi különbségek megítélésére is bátran vállalkozhatott. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályaművekből 18-at talált olyannak, mely belső értékeit tekintve díjazást vagy megvételt érdemelt. • A technológiai értékelést ezek figyelembevételével végeztük el. Az iszapkezelés technológiai lépcsői A díjazott és megvett pályaművek azt bizonyítják, hogy a mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás során keletkezett iszapok továbbkezelésének technológiai lépcsői a következők: 1. A végleges vagy ideiglenes depónia, esetleg a hasznosító terület meghatározása, annak műszaki és agronómiai terveinek kialakítása mint a feladat elsődleges, meghatározó lépcsője, 2. a keletkezett iszapok előkészítése, deponálási, * Mélyépterv, Budapest. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. *** Az egyes pályamunkák a VITUKI könyvtárában tanulmányozhatók.
