Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Horányi R. és társai: Iszapkezelő gépi berendezések Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 459 Az ismertetett berendezések üzeme akkor lesz sikeres, ha biztosítjuk a szükséges bel- vagy külföldi vegyszert és gondoskodunk a szakképzett kezelő személyzetről. MauiHHHoe oGopy/ioBaime AJIJI oOpaöorKH OCQAKOH Xopaim, P.—Kieeuiu, JL—Petjén, 11.—CSAJIIUIU, JI. B CTäTbe npcflCTauji»IOTCM nanGoJiec na>iaibie BHABU ocHOBHoro oöopyAOBaHHíi no oöpaöoTKe ocawoB, ii3roTaBJiiiBacMbie OTeiecTBeHiibiMii npeAnpiuiTiijiMii. MHBCCTHTopbi Ii 3i(cnjiyaTiipyioiune oprannsauiiii HMeioT B03M0>KH0CTb 3ai<yriaTb 3TO oOopyAOBamie H MoryT Ha iiero PACHIITBIBATB B ncpcncKTHBe. Hocjie paapaGoTKH crajibHbix MCTaiiTaiiKOB cTaHOBHTCji B03M0>icHbiM noAGtiparb caMbie noAXOAsnuiie arrperan>i AJI5I oGpaGOTKH OCaAKOB B SaBIICHMOCTH OT pa3MepoB OWHCTHblX CTaHUHÜ, BHAa lllJiaMa II IipOMHX oGCTOMTeJlbCTB. Ha oGnpyAiiBaiiiiíi ywe HMCIOTCJI B accopniMCHTe ynaoTHiiTejib, ABA BHAa jieHTomibix (J)iuibTpa, AHCKOBOH saicyYM(J)NAI,Tp, uen-i'piKpyra 11 ynrpoiicTBO AJUI OKHraHHji ocaAKOB. CKopo 3aKanwnnaif)TCíi itKcnepHMCHTbi c (JjaoTaHHOHHbiM yiuiOTHHTejicM ii nam apceHan MauniH nonojiHHTC51 HOBbIM BHAOM. ílepeMHCJieHHue Maiimiibi MoryT paőoTaTb :KJ)(|ICKTHBHO B TÓM cjiyiac, CCJIH MW oßecnciHM neoGxoAiiMoe KOJIIIICCTBO OTENECTBEHHBIX II 3apyGe>KHbix pearenTOB H NOAr0T0BHM oGcayjKiiBaioiuiiii nepcoHaa. Mechanische Einrichtungen für die Schlanirnbehaiidlung Dr . Horányi, R.—Kövesi, Gy .—Réczey, I.—Szöllősi, L. Die besciiriebenen wichtigsten Grundeinrichtungen bzw. Maschinen der Schlammbehandlung, die den Investträgern und den Betriebsträgern in Ungarn zugänglich sind und mit denen in der Zukunft gerechnet werden kann. Mit der bevorstehenden geplanten Entwicklung der stählernen Fäulbecken besteht die Möglichkeit einer Auswahl der. Anlagen grosse und der geeignetsten mechanischen Schlammbehandlungsanlagen, die tier Schlammart und sonstigen Erfordernisstin am besten entsprechen, naebnem Eindichter, zweierlei Randfilter, Scheiben-Vakuumfilter, Zentrifuge und SchlammverbrennungsEinrichtung zur Verfügung stehen. Die bei der noch nicht beendeten Eindichtung über Flotation bisher eingeholten Erfahrungen geben der Hoffnung räum, dass dieses Verfahren bzw. diese Einrichtung in Kürze auch in das Arsenal unserer Sehlammbehandlungsmaschinen und Einrichtungen eingereiht werden kann. Der Betrieb der angeführten Einrichtungen wird dann erfolgreich, sein für die notwendigen in- und ausländischen Chemikalien und für ein fachgebildetes Personal gesort wirdó. (Folytatás a 437. oldalról) 7. As erdőgazdaságban évente keletkező mintegy 1,5 millió m 3 hulladék hasznosítása elsősorban ökonómiai kérdés, mert az a hulladék résztvesz a természet körforgásában, szennyezést nem okoz. Hasznosítása azonban népgazdasági szempontból fontos, mert feldolgozása import megtakarítást, eredményez. A faiparban keletkező mintegy évi 1 —1,5 millió m 3 hulladék csökkentése, ill. a keletkező hulladék hasznosítása ökonómiai szempontok mellett már környezetvédelmi szempontból is jelentős. Itt a hulladékszegény technológiák bevezetése épp olyan fontos, mint az ipar egyéb ágazataiban. Elsődleges a faiparban olyan hulladékszegény technológiák bevezetése, melyek saját eszközökkel megoldhatók, a bonyolult farost-, cellulóz-, papír- és vegyipari technológiák bevezetéséhez azonban a fejlett ipari államok eljárásainak a megszerzése szükséges. 8. A vízgazdálkodás területén különös jelentősége van a komplex rendszerszemléletben kialakított hulladékszegény technológiák bevezetésének. Ezek a technológiák nem alakíthatók ki egyoldalúan a vízgazdálkodási tevékenység körében, hanem csak az érdekelt iparágak és a vízgazdálkodás együttes tevékonysége során valósíthatók meg. 9. A konferencián elhangzott az az igény, hogy a MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága kezdeményezze az egyes szakmai területeken az érdekelt egyesületek közreműködésével N legfontosabb hulladékszegény technológiák kialakítását, és ezek publikációja, valamint az illetékes hatóságokhoz való eljuttatása révén segítse elő azok mielőbbi megvalósítását. A konferenciát rendező MTÉSZ Környezetvédelmi Bizottság ezért felhívja tagegyesületek vezetőségeit, valamint a tagegyesületekbe környezetvédelmitémákkal foglalkozó szakembereket, hogy a hulladékszegény technológiákkal a, jövőben folyamatosan foglalkozzanak. Az egyesületi munka sajátos eszközeivel, szakcsoportok létrehozásával, szakmai megbeszélések szervezésével segítsék a hulladékszegény technológiák kialakítását és elterjesztését. A Környezetvédelmi Bizottság a hulladékszegény technológiák bevezetésének legfontosabb kérdéseit folyamatosan a MTESZ Elnöksége elé fogja terjeszteni. 10. Előbbieken kívül szükségessé vált a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve a jelenleg érvényben lévő hatósági előírások felülvizsgálata és kibővítése az alábbi szempontok alapján: — az egyes szennyeződések rangsorolása az ártalmasság mértéke szerint ós az eszközök koncentrálása a társadalom szempontjából legveszélyesebb szennyeződések megszüntetésére, — ú j ipari üzemek létesítése esetén hatóságilag kell előírni a hulladékmentes technológiák bevezetését, — ipari üzemek rekonstrukciója esetén ugyancsak elő kell írni a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, — a most kialakítás alatt álló Országos Környezetfigyelő és Információs Iroda keretében gondoskodni kell a környezetkímélő és hulladékszegény technológiák értékeléséről és publikálásáról. 11. Energetikai szempontból nagy jelentősége van a vízenergia ésszerű komplex felhasználásának, valamint a szennyvizek, folyékony hulladékok tisztításához és elhelyezéséhez úgynevezett közbenső ökológiai rendszerek közbeiktatásának, amelyekben a fosszilis energiák mellett nagyobb mértékben használhatók fel a természetes, megújúló energiaforrások a hulladékok káros hatásainak kiküszöbölésére. Az ilyen természetes ökológiai rendszerek (mint pl. a mezőgazdasági szenny vízhasznosító rendszerek, szennyvízelhelyező faültetvónyek) a gazdaságos energiafelhasználás következtében környezetkímélő, hulladékcsökkentő szerepűek. 12. A hulladékszegény technológiák és a korszerű környezetvédelem problémakörének egyik nagyon fontos, de még kellően meg nem vizsgált területe A tartós fogyasztási cikkek élettartamának növelése. Egyértelműen megállapítható, hogy társadalmunk anyagi jólétét biztosító és növelő fogyasztási cikkek tartóssága, élettartama a legtöbb esetben az anyagfelhasználás lényeges növelése nélkül fokozható. Ennek megvalósulását azonban még számos objektív és szubjektív tényező fékezi. Helyes lenne, ha a MTRSZ Környezetvédelmi Bizottsága napirendre tűzné a kérdést és megvizsgálná ennek valamennyi politikai, gazdasági, műszaki, szociológiai és nemzetközi összefüggését. A konferencián elhangzott előadásokat külön kiadvány tartalmazza. A végkövetkeztetéseket ós ajánlásokat annak tudatában tesszük közzé, hogy azok alapvető eligazítást, iránymutatást jelentenek a kérdéssel foglalkozó szakemberek számára. Dr. Vermes László