Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Kocsondi Csaba: A vízügyi műszaki tervezés folyamatvizsgálatának eddigi eredményei

Dr. Kocsondi Cs.: A vízügyi műszaki tervezés Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 45 szükségessége esetén kiadja a megbízást és elvégzi a megrendeléssel kapcsolatos egyeztetéseket a megrendelővel és az altervezővel. A munka előkészítési fázisában a kiindulási adatok feltárása, az igények és követelmények tisztázása, az előmunkálatok elvégzése történik meg, majd mindezek rögzítése, valamint értékelése. Az előkészítés fázisában a tervező a folyamatban résztvevő valamennyi szervvel egyeztet. A koncepcióalkotással és a diszpozíciós tervváltozatok kidolgozásával veszi kezdetét a tulajdonképpeni kidolgozás. A kidolgozás szakaszai a részletes tervek elkészítése, munkaközi egyeztetése, majd a kiviteli terv tervbírálata. A tervező — külön megbízás esetén — az egyes részmegoldásoknak az illetékes hatóságokkal történő engedélyeztetését is elvégzi. A kidolgozás befejező stádiuma a költségvetés készítés, majd ezt követően a belső ellenőrzések. A kiviteli tervezés következő fázisa a tervdokumentáció összeállítása (a műszaki tervezés befejező szakasza). Ekkor kerül sor a tervek és terviratok sokszorosítására, a fő-, illetve altervezésben készült tervek összerendezésére, majd a kiviteli és engedélyezési tervdokumentációk összeállítására. A leírtak rávilágítanak arra, hogy a műszaki tervezés bonyolult műszaki-gazdasági szervező folyamat, amely viszonylagosan zárt rendszer, de külső tényezők is befolyásolják. A megtervezett létesítmények minél jobb kialakítása, a tervezői munka hatékonyságának növelése érdekében a tervezési folyamatokat meg kell ismernünk, hogy azoknak korszerűsítését elvégezhessük. 3. A jelenlegi helyzet elemzése és értékelése A műszaki tervezés a beruházások alapvető láncszeme. Jogos az az igény tehát, hogy a tervezőszervek korszerű, gazdaságos és kellő időben szolgáltatott tervdokumentációkkal vegyenek részt ezen folyamatban. A jelenlegi helyzet értékeléseként megállapítható, hogy a tervezési számításokat részben kézi módszerekkel végzik, a tervezéshez szükséges nagy számú információt a tervezők többnyire maguk szerzik be, a dokumentálás jelenlegi technológiájára is a fokozott élőmunka ráfordítás jellemző. A koncepcióalkotásra, a létesítmények gazdaságos megtervezéséhez alapvetően szükséges variációs és optimalizációs számítások elvégzésére fordítható idő az elmondottak miatt nem elegendő. A tervezési folyamatban egy-egy munkaigényes művelet elvégzésének ideje jelentősen lerövidíthető (pl.: számítás-gépesítés), ennek azonban az átfutási időt csökkentő hatása nem érvényesül akkor, ha pl. az előmunkálatok elhúzódnak, vagy ha a hatósági állásfoglalás késedelme miatt a tervezést szüneteltetni kell. Az átfutási idő szempontjából a tervezés folyamatát külső követelmények teszik szakaszossá, míg a tervező szervezeten belül a műveletek sorrendje, kapcsolódása és végrehajtásának időtartama a döntő. A terv érlelődésének természetszerű folyamatán, fokozatain változtatni nem célszerű, de nem is szükséges. A műszaki tervezési munkában tervszerűen kell törekedni a tervezési fokozaton belüli folyamatosság biztosítására, az egyes tervezési fázisok olyan ütemezésére, hogy fölösleges ismétlődések, átfedések, hiányosságok ne adódjanak. A vizsgálataink során megállapítást nyert, hogy a műszaki tervezési időszak mintegy 30—50%-a telik el a szerződéskötéssel, adatbeszerzéssel és egyeztetésekkel. A korszerű tervezői díjszabás és a tervtartalmi előírások hiánya nagyon érződik. A tervkészítéshez szükséges szelektált információ áramlás szervezettsége, fejlesztése nem kellő ütemű. A korszerű, vízügyi adatbank segítségével történő gépesített adattárolás nincs még megvalósítva. Az elhúzódó, vagy nem eléggé hatékony tervegyeztetések felvetik e kérdés szabályozásának szükségességét is, ugyanis a tervezési munka teljesítése több olyan külső szerv (hatóságok) „hozzáállásától" is függ, amelyek nincsenek a tervezővel szerződéses viszonyban. Az elvégzett vizsgálatok és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vízügyi létesítmények műszaki tervezése a dinamikus mennyiségi fejlődés mellett, műszaki és minőségi színvonal vonatkozásában viszonylag lassabban haladt előre. A beruházások teljes folyamatrendszerében jelentkező hiányosságok megszüntetése, vagy negatív hatásuk súlyának csökkentése igen bonyolult, a beruházási politika szinte minden területét érintő elemzést kíván. Szükséges ezért, hogy a beruházásban résztvevők (beruházó, tervező, kivitelező) a tevékenységüket rendszerszemléletű feldolgozásban vizsgálat tárgyává tegyék. A hiányosságokat, kapcsolódásokat, párhuzamosságokat stb. feltárva igyekezzenek az összhangot, a folyamatosságot, a szervezettséget megteremteni a munkái jukban. Ennek érdekében szükséges a beruházásfolyamatrendszer alrendszereinek, — köztük a műszaki tervezésnek — vizsgálata és megismerése. Csak ezek után nyílik reális lehetőség arra, hogy a beruházási folyamat hiányosságait megszüntethessük. 4. A műszaki tervezési munka szellemi és technikai fejlesztésének módozatai A vízügyi műszaki tervezéssel szemben jelentkező egyre növekvő mennyiségi és minőségi feladatok végrehajtását a műszaki tervezésben foglalkoztatottak létszámának jelentősebb emelése nélkül kell elvégezni. A folyamat elemzése rámutatott, hogy a műszaki tervezés az alkotó jellegű szellemi tevékenységen túlmenően logikai rendszerű adatfeldolgozásnak tekinthető, amelyben azonban jelentős közbenső, aritmetikai jellegű adatfeldolgozásra van szükség. Ezen megállapításból már következik a fejlesztés mikéntje, amely a tervezés módszertanának fejlesztésével, a szellemi munka szervezettségi színvonalának növelésével, a működési feltételek javításával és feladatainak gépesítésével hajtható végre.