Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Dr. Kocsondi Csaba: A vízügyi műszaki tervezés folyamatvizsgálatának eddigi eredményei
46 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Kocsondi Cs.: A vízügyi műszaki tervezés A tervezés folyamatának javítása, minőségének emelése, átfutási idejének gyorsítása egyrészt a tervezési munka jobb megszervezésével, a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosításával érhető el, másrészt pedig a munka hatékonyságát fokozó tervezésfejlesztési (szellemi és technikai) módszerek és eszközök kidolgozásával és széles körű alkalmazásával. A tervezés módszertanának továbbfejlesztését a műszaki tervezési munka megszervezését úgy kell végrehajtani, hogy az alkalmas legyen: — az alkotó munka kollektív jellegének harmonikus érvényesülésére, — információgyűjtés és -áramlás rendszeres, valamint folyamatos fenntartására, — a korszerű számítástechnikai és egyéb gépesítési — automatizálási eljárások, tervezéstechnológiák befogadására. A felsoroltaknak a figyelem középpontjába állítása a gazdaságosság, a minőség és a termelékenység növelésének, valamint a takarékos létesítmény kialakításának a leghatásosabb módja. 5. Összefoglalás Az általunk végzett vizsgálatok és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vízügyi létesítmények műszaki tervezésének folyamatára is rányomta bélyegét a népgazdaságban folyó dinamikus beruházási tevékenység által megkívánt menynyiségi fejlesztés. A minőségi paraméterek fokozottabb érvényrejutása a IV. ötéves tervidőszak második felére éreztette hatását, ekkor már a tervező szervezetek munkavállalói létszáma az előző évihez viszonyítva nem emelkedett. Előtérbe kerültek tehát a termelékenység és hatékonyság növelésének szempontjai. A vízügyi tervezésben napjainkban megindult új kezdeményezések (az ágazati tervezésfejlesztési elképzelések, az új közgazdasági szabályozó rendszer, a VIZITERV Vállalat Fejlesztési Koncepciójában kidolgozott fejlesztési célkitűzések, a készülőben levő új tervező díjszabás stb.) ágazati és vállalati szinten is megnyugtatóan megteremtik annak lehetőségét, hogy a vízügyi műszaki tervezés színvonala felzárkózhassék az élenjáró nemzetközi szinthez. A hatékonyság növelését célzó, tervezési folyamategységesítés a tervezésfejlesztés alapvető követelménye. Megoldása csak a folyamat megismerésévellehetséges, a megkezdett vizsgálatokat tehát a vízügyi tervezés teljes területét felölelően folytatni kell. IRODALOM [5] Kerék János: Vízépítési létesítmények nagyhatékonyságú tervei kidolgozásának módszertani követelményei. Diplomaterv, 1973. Budapest. [2] Nakken— Rolf: A tervezési folyamat-rendszerelmélet Bygg, 1973. 5. sz. p. 49—54. [3] Varga György: A vízügyi műszaki tervezés fejlesztése. Konferencia 1973. 1—12. o. Budapest. [4] Varga György: A műszaki tervezési munka termelékenysége és növelésének módszerei. MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Műszaki tervezési munkahelyi vezetőképző tanfolyam jegyzet 1974. Budapest. [5] VÍZITERV: B.010 A vízügyi ágazat műszaki szabályozása és műszaki-gazdasági tervezésének fejlesztése. 1976—80. (Javaslat) Kézirat 1975. Budapest. [6] VÍZITERV: Vízi létesítmények folyamatának elemzése. Tanulmány 1975. Budapest. [7] VÍZITERV: A' vízügyi műszaki-gazdasági tervezés folyamatának helyzetelemzése és fejlesztési módozatának kidolgozása. Tanulmány, 1975. Budapest. [8] VÍZITERV: Vállalat-Fejlesztési Koncepció 1976— 85. vállalati használatra. 1975. Budapest. Bisherige Resultate <ler Prozessuntersuchung der wasserwirtschaftlichen technischen Projektierung Dr. Kocsondi, Cs. Aufgrund der unsererseits vorgenommenen Untersuchungen und der erhaltenen Erfahrungen kann festgestellt werden, dass die durch die in der Volkswirtschaft vor sich gehende dynamische Investitionstätigkeit erwünschte quantitative Entwicklung auch auf den Verlauf der technischen Projektierung der wasserwirtschaftlichen Anlagen ihren Stempel aufdrückt. Dass die Güteparameter immer mehr zur Geltung kamen, liess ihre Wirkung im Zeitabschnitt des IV. Fünfjahrplans fühlen. Zu dieser Zeit ist der Personalstand der Projektierungsorgane im Verhältnis zum vorangehenden Jahr nicht gestiegen. Die Gesichtspunkte der Erhöhung der Produktivität und Effektivität traten also in den Vordergrund. Die in der wasserwirtschaftlichen Projektierung in unseren Tagen begonnenen neuen Anregungen (die die Vorstellungen der Projektierungsentwicklung der einzelnen Zweige festsetzenden Forschungsentwicklungs-Zielprogramme B.010/A und B.010/B, die in der UnternehmungsentwicklungsKonzeption des Entwurfsbüros für Wasserwesen (VIZITERV) ausgearbeiten Entwicklungs-Zielsetzungen, die unter Vorbereitung befindlichen heuen Projektierungstarife usw.) schaffen auch auf Zweigs- und Unternehmungsniveau befriedigend die Möglichkeit dafür, das Niveau der wasserwirtschaftstechnischen Projektierung dem internationalen Niveau anzugleichen. Zur Erreichung dieses Ziels ist aber noch sehr vieles zu tun. Als Anfangs- und Anregungspunkt haben wir den Hauptprozess der Projektierung untersucht, womit auch in Ausland stellenweise schon begonnen wurde. Das grundlegende Erfordernis ist, die Erhöhung der Effektivität andeutende Projektierungs-Prozessvereinheitlichung und die Projektierungsentwicklung. Ihre Lösung ist nur über Kenntnis des Prozesses möglich, die begonnenen Untersuchungen müssen also auf dem gesamten Gebiet der wasserwirtschaftlichen Projektierung weitergeführt werden.