Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Kovácsvölgyi József: A szovjet tervek alapján építésre kerülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep

418 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Kovácsvölgyi J. : A szovjet tervek alapján a kondicionált iszapot állítható 40 m 2 szűrő­felületű vákumdobszűrőre vezetik, ahol a filtrá­tum elszívása és leválasztása történik, a víztelenített iszapot egy ellenáramú termikus szárítóba vezetik, amely 25—45%-os víztar­talmú szemcsézett anyagot állít elő. 1. kép. Az egyesített műtárgy építés közben Fotó: Bakos Margit CHUM. 4. CmpoumeAbcmeo oőbeduneHHoeo coopyncemm Bild 4. Das in Bau befindliche vereinigte Objekt kompresszorokkal, 1,6 atm. nyomás mellett tör­ténik. — Fertőtlenítő állomás adagolás: 3 g/m 3 Iszapkezelés: A kialakított technológia figyelemreméltó sajá­tosságokat tartalmaz: — önálló sűrítőtartályt nem alkalmaz, hanem átlagvíznél a kapacitív blokk előülepítő részé­nek egyik celláját használja fel sűrítőként, — az utóülepítőkből és a sűrítőkből az iszapot kiegyenlítő tartályokba vezetik, innen emelik tovább víztelenítésre, —- a nyers iszap a fölös aktív iszapelegy, a mecha­nikus víztelenítő üzem keverő — elosztójába jut, ahol az iszap folyamatosan vasklorid oldat­tal és mésztejjel koagulálódik. Főbb jellemzők: keletkező rács szemét mennyiség keletkező homok-szemét mennyiség keletkező szárított iszap mennyiség max. földgáz szükséglet max. elektromos energia szükséglet levegőszükséglet: 20 m 3/nap 22 m 3/nap 210 m 3/nap 1 300 m 3/óra 4 200 KYV 71 700 m 3/óra 5. kép. Vashálórengeteg az egyesített műtárgyban Fotó: Bakos Margit CHUM. 5—6. )KeM3Haa apMamypa ÖAH oöbeduHemwio COOpyMCHUH Bild 5. Ungeheure Eisemietzmengen im vereinigten Objekt A tisztítótelep központosított ellenőrző és jelző­rendszerrel lesz ellátva. A létesítmények szerkezeti megoldását a követ­kező tényezők határozták meg: — a magyar fél által szolgáltatott talajmechanikai adatok (feltöltés, dunaközelség, rossz altalaj). — a tisztítótelep elhelyezéséből kialakult adott­ságok. A nagyméretű kapacitív blokk és az ipari csarnok hazai megvalósíthatósága. Az átadott talajmechanikai dokumentációk és a helyi adottságok miatt a szovjet tervezők a műtárgyak és a nagyobb épületek alá mély ala­pozást terveztek. A mélyalapozási módot előre­gyártott cölöp-alapozásként határozták meg. Az említett kapacitív blokk (166 X 144 m, 5 m magas) nyitott monolit vasbeton medence, melybe a belső elválasztó falak, oszlopok, vályúk, előregyártott elemekből készülnek. Belső szigetelés cement­habarcs torkrét eljárással. (Monolit vb. 12 000 m 3, előregyártott vb. 3400 m 3.) Kisebb méretű medencék építését jelenti azonos eljárással, a homokfogók és a kiegyenlítő tartály kivitelezése. Az ipari csarnok megvalósítását a szovjet terve­zők nagyméretű előregyártott vb. elemek felhasz­nálásával kívánták megoldani. A megállapodások szerint ez az épület a magyar lehetőségeknek meg­felelő hazai előregyártott elemrendszerből épül a MÉLYÉPTERV tervei alapján. A rácsházat a kompresszorházat, valamint az ipari melléklétesítményeket a szovjet tervezők a magyar lehetőségek figyelembevételével terve­zik. A szennyvíztisztítási programban szereplő határ­idők betartása, valamint a IV. ötéves tervi hitelek lehetővé tették, hogy 1974-ben az Észak-budapesti szennyvíztisztító telep előkészítési munkái meg­kezdődjenek. A teljes I. ütem kiépítése három ötéves terv­ciklust érint, ezért szükségessé vált az ütemen belüli szakaszolás is. A szakaszok a következő műszakilag jól elválasztható egységeket jelentik.

Next

/
Thumbnails
Contents