Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Kovácsvölgyi József: A szovjet tervek alapján építésre kerülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep

Kovácsvölgyi J. : A szovjet tervek alapján Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. 417 Az előbbiekben ismertetett hosszas vita a levegőztetés, a rothasztás és a víztelenítés kérdéseiben alakult ki. A tervezett technológia nyugati relációból történő megvalósítása a beérkezett ajánlatok szerint 10 millió |$-os| devizaigényt [támasztott, míg a szovjet TECHNOEXPORT cég ennél kedvezőbb feltételek mellett tett javaslatot. A szovjet fél álláspontja több szempontból is módosította a hazai előzetes elgondolásokat, mivel a szovjet szakemberekkel folytatott tárgyalások során egyértelművé vált, hogy — a telep komplex létesítésére tettek ajánlatot és garantálják az elfolyó víznél a magyar előírásoknak megfelelő minőséget. Ez azt jelentette, hogy az ajánlatban szereplő — a magyar tervezéstől eltérő — technológiát is a szovjet fél kívánja tervezni és ehhez biztosítani a gépi berendezéseket, — az ajánlott tervek a Szovjetunióban már bevált módszerek tapasztalataira épülnek, azok technológiailag, gazdaságilag és üzemeltetés szempontjából alátámasztottak, — ajánlatuk szerint a teljes tervezésről, a technológiai gépek és berendezések gyártásáról, valamint szerelésük irányításáról gondoskodnak, az építést és szerelést — szovjet tervek alapján magyar kivitelezésben kell megoldani. Ezekkel a feltételekkel még közelebb kerültünk a megvalósításhoz, egyben biztosítékot kaptunk, hogy a telep — összehangolt technológiai folyamat mellett — megfelelő hatásfokkal fog üzemelni. A szovjet közreműködés — amely megoldja a budapesti szennyvíz ós iszapkezelés súlyos problémáit — a környezetvédelmi és vízgazdálkodási érdekeken túlmenően egyben népgazdasági érdek is, ezért a szovjet generáltervezés melletti állásfoglalás minden érdekeltnél támogatásra talált. Az előzőek alapján az Észak-budapesti szennyvíztisztító telep I. ütem (140 ezer m

3/nap kapacitásra) műszaki-kiviteli tervére vonatkozó alapvető javaslatokat a moszkvai Gl PROK OMMUN VODOK A NAL Tervezőintézet dolgozta ki. A főbb létesítmények paramétereit a magyar fél által szolgáltatott alapadatokból kiindulva az SZSZKSZ-ban érvényes metodika alapján határozták meg. A szovjet tervezőintézet 1979. közepére a teljes dokumentációt leszállította. A gépszállítások már 1978-tól megkezdődtek. A tervezett technológiai séma a következő: Szennyvíz-kezelés: — csigaszivattyús átemelő (VIZITERV tervezésében, PURATOR szivattyúkkal) 3 db 0 2,4 m Ilm emelőmagasságú, —- 3 db gépi tisztítású rács 16 mm pálcaközzel 2 m

2 üzemszelvénnyel, áteresztőképesség 2,0 m

3/sec. — levegőztetett homokfogók 6 db, 18 m hosszú, 4,5 m széles, hidraulikus mélység: 3 m, homokeltávolítás hidraulikus rendszerrel, homokmosás hidrociklonban, — kapacitív blokk, amely a hosszanti átfolyású előlevegőztető, elő és utóülepítő, valamint a levegőztető medencéket foglalja magában. A blokk szekciókra és ezen belül cellákra tagozódik, így alakulnak ki az egyes műtárgyak. A blokk 144X166 m alapterületű medence, hidraulikus mélysége 4,25 m. A magyar fél kívánságára nagyrészben monolit vasbetonból készül. * Tartózkodási idők: csapadéknál szárazidőben Előülepítőnél 1,24 óra 2,7 óra levegőztetőnél 2,2 óra 4,6 óra utóülepítőnél 2,0 óra 3,2 óra A levegőztetés mélylégbefúvásos rendszerrel, porózus lapokkal történő légelosztással, turbo3. kép. Elkészült elosztóműtárgy Fotó: Bakos Margit CHUM. 3. Bo3eedeno pacnpedeAumeAbiioe coopyvceHue Bild 3. Fertiggestellter Verteilungsobjekt 2. kép. Cölöperdő az iszapkezelő csarnoképület alatt Fotó: Bakos Margit CHUM. 2. ,,Ceaünoe no/te" nod ocHoeanue ifexa oöpaöomKu IUAÜM08 Bild 2. Pfahlwald unter dem SchlamtnbehandlungsH allengebäude