Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Kovácsvölgyi József: A szovjet tervek alapján építésre kerülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep

Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 416 A szovjet tervek alapján építésre kerülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep •K0VÁCSVÖL6YI JÓZSEF" Az ipar rohamos fejlődése és ennek velejárója az ipari szennyezések fokozódása, valamint az életszínvonal fejlődése következtében megnövekedett háztartási szennyvíz, kritikus mértékig rontotta vizeink minőségét, környezetünket. A növekvő veszély miatt tervezet készül a főváros vízvédelmi feladatairól, melynek célja, hogy hosszútávú. mértékletes programként megoldást adjon a keletkező szennyvizek hatékony ártalmatlanítására. A fővárosi szennyvíztisztítási program végrehajtását az Észak-budapesti tisztítómű I. ütem beruházásával kellett megkezdeni, mivel az 1971ben jóváhagyott általános rendezési terv szerint a koncentrált lakásépítést (mintegy 100 ezer lakással) Budapest térségének északi részében kell megvalósítani. A lakásszám nagyarányú növekedése mellett ebben a térségben jelentős ipari létesítmények is vannak, így az e területen keletkező szennyvizek tisztításának megoldása a legégetőbb feladat. Az elsőként felépítendő nagyobb fővárosi szennyvíztisztító telep nagyságára és a telepítéssel kapcsolatban felmerült problémákra való tekintettel az érdekelt szervek „Észak-Budapest csatornázása" címmel országos tervpályázatot hirdettek meg. A tervpályázat eredményeként a tisztítótelep a IV. Palotaszigetre került, egyben hangsúlyozta ennek a telepítésnek azt az előnyét, hogy e helyen a szűkebben vett északi lakótelepi területeken túl, más észak-budapesti terület, így az Angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtő területén keletkezett szennyvizek is tisztíthatók. A tisztítótelep I. ütemében kiépítendő egység 140 ezer m

3/nap szárazidei szennyvíz mechanikai, biológiai tisztítására és a keletkező iszap kezelésére alkalmas. Az Északbudapesti szennyvíztisztító telepre kerül a budai oldalon az Aranyhegyi patak, a pesti oldalon a Hungária krt. — Kerepesi út és a Rákosszentmihálvi dombok vonalától északra fekvő fővárosi területről összegyülekező szennyvíz. Az észak-budapesti szennyvíztisztító telep tervezésének megkezdésekor egyértelművé vált, hogy hiányzik a hazai technológia és építési tapasztalat amelv ilyen nagyságrendű létesítmény beruházását biztosítani tudja. 1974. középen a magyar tervezők által összeállított technológiai berendezésekre német nyelvű ajánlati felhívásokat küldtünk 13 szocialista és tőkés cégnek. Az ajánlati felhívás — amely a VlZlTERV és MÉLYÉPTERV, valamint az" üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek szakembereinek össze* Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest. állítása alapján készült — hosszas elvi vita után — a következő technológiai sémát tartalmazta: Szennyvízkezelés: — csigaszivattyús átemelő a gravitációsan érkező vizek felemelésére, —- gépi tisztítású durva és finomrács, rácsszemétkezeléssel, — légbefúvásos homokfogó gépi homokkitermeléssél, — műszeres vízmennyiség és minőségmérés, — hosszanti átfolyású előülepítő, tolólapos kotróval, 2,6 órás tartózkodási idővel szárazidei átlag víznél, — levegőztető medence, mélylégbefúvással, finombuborékos légelosztással, 6 órás levegőztetési idővel szárazidei átlagvíznél, — hosszanti átfolyású utóülepítő 5 órás tartózkodási idővel, — fertőtlenítő állomás, — gravitációs bevezetés a Duna sodorvonaláig Iszapkezelés: — sűrítés, folyamatos üzemű kaparólapos forgókotróval ellátott gravitációs sűrítőtartályban, tartózkodási idő: 2—4 nap. — anaerob rothasztás fűtött elő- és utórothasztóban, rothasztási idő: 23 nap, iszapkondicionálás, mésztej és vasszulfát (II) oldattal, — víztelenítés, kamrás szűrőpréssel 50%-os szárazanyagtartalomra, — iszapszárítás, vagy égetés ellenáramú forgódobos kemencében. 1. kép. Készülő rácshúz Fotó: Bakos Margit CHUM. 7. CmpoumcH KüMepa ÖAH peuiemoK Bild 1. Das in Ban befindliche Gitterhaus