Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Dr. V. Nagy Imre: A távérzékelés mezőgazdasági célú alkalmazásai

Dr. V. Nagy I. : A távérzékelés Hidrológiai Közlöny 197'J. 0. sz. 409 2.1. Termés előrejelzés A Szovjetunióban (és az USA-ban) kb. 1970 óta használják a távérzékelési módszereket termés előrejelzés céljaira a főbb kultúrák (őszi búza, kukorica stb.) esetében. Meghatározott hullámhosszakon spektrométeres méréseket végeznek a vegetációs időszak egyes szakaszaiban s a megfelelő matematikai, fizikai modellek alapján jelzik előre a várható termés mennyiséget. 2.2 A talaj nedvességtartalmának meghatározása Szovjet tapasztalatok alapján ismert, hogy a SZU jelentős területeiről ma már rendszeresen készítenek tematikus talajnedvesség-készlet 'térképeket a vetési időszak előtti (és alatti) viszonylag még növénymentes felszínek esetére. Kb. 2—3 repülési nap alatt mintegy 150 ezer km

2 nagyságú terület térképe elkészíthető egyetlen IL—18-as repülőgép segítségével. Ez az adat azt jelenti, hogy hazánk teljes mezőgazdasági területének nedvességtartalmáról egy napon belül kaphatnánk azonnali információt. Az említett mérések 1,6 : 18 cm hullámhosszakon, valamint 8 : 12 mikron (infravörös) hullámhosszakon történtek s az interpretációs modell kb. 1 m vastagságú felszíni talajréteg átlagos nedvességtartalmának meghatározására bizonyult alkalmasnak. 2.3 Genetikus talajtérképezés Talajtérképezés céljaira már régebben használják a különböző spektrum tartományban érzékeny filmfelvételeket. Ä tapasztalat az, hogy bizonyos talajnedvesség állapot esetén a színskálás megkülönböztetés megfelelő, azonban az esetek többségében teljesen félrevezető. Végül is kitűnik, hogy a 400, 550, 670 és 800 nm hullámhosszakon való mérések alapján szerkeszthető meg az a statisztikus felismerési modell, amely már egyértelműen megadja az egyes talajtípusokat. így pl. Ukrajna és Moldavia genetikus talajtérképének elkészítése során 10 féle talajtípust különböztettek meg. Az 1 : 500 000 méretarányban készült légi térkép s a földfelszíni ismert adatok átlagosan 94,3 %-os egyezést mutattak. 2.4 Növénybetegségek kimutatása Az ilyen irányú gyors légi felderítések gazdasági jelentősége szinte fel sem mérhető, mivel a kellő időben végzett vegyszeres közbeavatkozások révén igen jelentős termésértékek pusztulása akadályozható meg. A korábbi időszakban a fenti célokra főleg a látható és az infravörös tartományban végzett fényképfel vételket használták, váltakozó eredménnyel. A gyakorlatilag is jól használható eredményeket itt is a szelektív hullámhosszakon végzett spektrométeres mérések szolgáltatták. Az egészséges és beteg növények levclzeteinek sugárzás-visszaverő képessége különböző, azonban ez az eltérés csak meghatározott bullámhosszakon mutatható ki egyértelműen. így pl. burgonya esetén az 500, 600 és 792 nm hullámhosszakon való mérések révén van mód egyértelmű, azonosító matematikai-fizikai modell felállítására. Az irodalomból ismertek a megfelelő hullámhosszak más főbb kultúrák esetére is. 3. A fotogrammetria és a távérzékelés hazai alkalmazása érdekében elvégzendő feladatok A MÉM—FÖLDFOTO team álláspontja az, hogy a kutatómunkának elsődleges célja legyen a már meglévő, hazai mérési anyagok átértékelése, kiegészítése s a minél előbbi gyakorlati használatbavétel feltételeinek kidolgozása. A használatbavétel feltételei közé tartozzon az is, hogy a légifelvételi anyag használata gazdaságosabb, megbízhatóbb és gyorsabb tervezési, építési, üzemelési és ellenőrzési munkálatokat tegyen lehetővé, a hagyományos eljárásokhoz képest. A kutatási eredményeket tehát olyan gyakorlati ,,Utmutató"-k, „Előírások" stb. formájában kell megadni, amelyek egyértelműen tájékoztatják a használót az adott cél érdekében végzendő tevékenységét, s annak eredményeit illetően. 3.1 Közvetlen fotogrammetriai lehetőségek Nyilvánvalóan, a fentiekben megadott igények a jelenlegi hazai körülmények között, elsősorban azt jelentik, hogy — értékelendők az országban rendelkezésre álló légifelvételi anyagok; 2. libra. .4 spektrometriai adatok lokális és regionális interpretációjának elve Puc. 2. ílpuHifun AOKüAbHoü u peeuonaAbHoú UHmepnpemaifuu cneKmpoMempunecKux daniwix Abb. 2. Prinzip der lokalen und regionalen Interpretation der sprektrometrischen Daten