Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Dr. V. Nagy Imre: A távérzékelés mezőgazdasági célú alkalmazásai

410 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Dr. V. Nagy I. : A távérzékelés — aktualizálandók a meglévő külterületi térképek és az állami (1 : 10 000) topográfiai térképek (új légifényképanyagok alapján); — utasítástervezetet kell kidolgozni a fotogrammetriai eljárással készülő 1 : 2000-es, domborzatos tervezési térképek előállításához. A meglévő térképanyagot ki kell egészíteni, — színes légii ilmek, —• fekete-fehér infra alapanyagú filmek és — színes infra filmek alkalmazásával végzett felvételekkel. A fentiek alapján utasítástervezeteket lehetne előállítani, —- a tereprendezési munkálatok tervezésére és a megvalósulás ellenőrzésére, valamint a rendezett területek vízgazdálkodási, agrotechnikai stb. viselkedésének utólagos értékelésére vonatkozóan; —- a deflációs, eróziós térképek elkészítésére, s a folyamatok légi ellenőrzésére (Országos Talajeróziós Bank elkészítése, talajerózió-előrejelzés); — a belvízi rendszerek működésének ellenőrzésére; — a hótakaró területi állapotának szabatosabb nyilvántartására vonatkozóan. A fenti célok érdekében a meglévő légifelvételi anyagon túlmenően, mint információs bázisok igénybeveendők, —- a meteorológiai képszolgálat, — a hazai légi fényképező szolgálat (FÖM1, KV, Hadtörténeti Múzeum), — ERTS felvételek, —- Interkozmosz felvételek, — OVH felvételek. 3.2. Megvizsgálandó fotogrammetriai lehetőségek A fotogrammetria, vagy fénykép méréstan elsősorban geometriai információk, síkbeli, vagy térbeli helyszínrajzok elkészítésével foglalkozik, és elsősorban csak a látható fény tartományában dolgozik, azonban hazailag is lehetőség van a lehetőségek kiszélesítésére fekete-fehér, infra és színes infraanyagok felhasználásával. A fotogrammetria, tehát a passzív rendszerű fényképmódszer eddigi alkalmazása során a szakirodalmi adatok szerint, csak a közeli ultraibolya (0,3 : 0,4 nm), a látható fény (0,4 : 0,7 nm) és a fotografikus infra (reflexiós infra) sugárzások tartományában dolgoztak. Infravörös film segítségével csak a közeli infravörös (0,72 : 0,9 nm) tartomány vizsgálható, azonban a további infra tartományok (hősugárzás) már csak radiométerekkel érzékelhetők. A fentieket figyelembe véve a közvetlen hazai alkalmazást illetően a következő lehetőségek megvizsgálását látjuk célszerűnek: — megvizsgálandó, hogy fotogrammetriai eljárással mennyiben segíthető elő a talajok termékenységének, a potenciális termőképesség fokozásának érdekében, központilag irányított tevékenység, — a meliorációs tervek elkészítéséhez, a szikes és homokos területek felméréséhez a multispektrális felvételek alkalmasnak tűnnek, — folyamatban van az ország talajainak ásványi összetételére vonatkozó térkép elkészítése, s így célszerűnek látszik tisztázni a fotogrammetriai eljárások alkalmazhatóságát a területi interpoláció céljaira. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a külföldi tapasztalatok szerint a fentiekben felsorolt feladatok már a fotogrammetria és a szelektív hullámhosszakon dolgozó távérzékelés (spektrofotométerek) egyidejű, és együttes alkalmazását igénylik akkor, ha teljesen egyértelmű s mennyiségileg is jellemzett adatokat kívánunk kapni. Mivel azonban jelenleg hazailag repülőgépen elhelyezhető spektrofotométerrel még nem rendelkezünk, ezért a kísérleti területeinken célszerűnek látszik megvizsgálni a filmfelvételek által nyújtható ez irányú információk használhatóságát is, tapasztalatszerzés céljából. 3.3. A távérzékelés hazai bevezetése Korábban már részletesen kifejtettük, hogy alapvető különbségek vannak a fotogrammetria és a távérzékelés egyéb módszerei között (azzal együtt, hogy lényegében a fotogrammetria is távérzékelés egyik partikuláris esetét jelenti). A magyarországi távérzékelés (a meteorológiai felvételeket kivéve) pillanatnyilag még fotogrammetria-centrikus. Ennek egyik alapvető történelmi oka az, hogy az ezen a területen működő szakembereink egyrészének nem volt kellő ideje és energiája ahhoz, hogy felzárkózzék a technika újabb fejlődéséhez, nevezetesen a teljes elektromágneses spektrum nem látható tartományaiban végezhető mérések által nyújtott elméleti és gyakorlati lehetőségek kiaknázásához. A fentiekben vázolt gondolatmenet kiegészítéséhez tartozik az is, hogy jelenleg a viszonylag fejlett fotogrammetriai ismereteinket felhasználva, próbáljuk megközelíteni a többi, részben ismert, részben ismeretlen távérzékelő eljárást. Kézenfekvőnek látszik, hogy a korszerű spektrofotométeres eljárásokat a viszonylag fejlett térkép és légifénykép ellátottságunkra alapozzuk. Az is célszerű, ha felhasználjuk az ERTS felvételeket, mivel ezekből 4—6 kép teljesen lefedi hazánkat. Hasonló a helyzet az INTERKOZMOSZ felvételekkel is. Mindezekhez azonban egy lényeges megjegyzést kell fűzni. A Kárpát-medence, s így hazánk különleges éghajlatából következik az, hogy a felhőmentes tiszta égbolt (tehát az űrfényképezésre alkalmas nap) csak néhány van évente. Ebből következik, hogy az eddigiekben rendelkezésünkre álló felvételek jelentős része felhős, és ez a körülmény a használhatóságot lényegesen csökkenti. Számunkra pillanatnyilag a Szovjetunió által felbocsátott, embervezette űrhajókon készített, multispektrális felvételek jelentenek használható értéket, amennyiben ezek hozzáférhetőkké válnak. Ezek a felvételek (a használható ERTS felvételek-