Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
9. szám - Dr. V. Nagy Imre: A távérzékelés mezőgazdasági célú alkalmazásai
408 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Dr. V. Nagy I. : A távérzékelés i A MEM-FOLDFOJO eg yetemközi munkacsoport szervezete 1. ábra. A MEM földfotó egyetemközi munkacsoport szervezete Puc. 7. Opeanu3aifuoHHaH cxe Ma MeotcyHueepcumemcKoü paöoteü epyrtnu no ducmamiuoHHUM MemodaM Abb. 7. Organisation der iritsruniversitären Arbeitsgruppe des Bodenphotos des Ministeriums für Landwirtschaft und Ernährungswesen lege (pl. egy műholdfelvételnél 10—50 ezer km 2 nagyságú terület) területileg is jól általánosítható információt szolgáltat. így pl. hazailag Rádai Ö. vizsgálatai alapján mód nyílt egyes dunántúli térségek esetén a víztermelésre alkalmas fúrások helyeinek meghatározására. Más a helyzet az időben gyorsan változó felszíni jelenségek esetén (talajnedvesség-tartalom, növénybetegségek, belvíz, árvíz stb.) mivel itt a mérés és a használatba való adás időpontjai közötti időköz legfeljebb néhány nap lehet, mivel ezen túl az információ már nem alkalmas az operatív üzemirányítási teendők meghatározására. A tapasztalat arra is rámutatott, hogy a felhőzet és a légköri páratartalom zavaró hatásai miatt a műholdas felvételek jórésze időnként használhatatlan, tehát mezőgazdasági vízgazdálkodási célokra a repülőgépes (helikopteres) felvételek nélkülözhetetlenek. Mivel az egyes talajtípusok elkülönítésére, a talaj ásványanyag-összetételének meghatározására, a talaj nedvességtartalmának s a növényzet fejlettségi állapotának (betegségeinek) jellemzésére a viszonylag széles spektrumtartományban való fényképezések nem bizonyultak elégségesnek, rá kellett térni a megadott hullámhosszakon való visszaverődések regisztrálására, azaz a különböző spektrométerek alkalmazására. A spektrometriai adatok lokális és regionális interpretációja viszont csak a földfelszíni bázispontokban egyidejűleg mért fizikai értékek ismeretében s a megfelelő (interpretáló) matematikai modell és automatikus fedélzeti feldolgozó számítógép birtokában történhet. (2. ábra) Ezen a ponton érkeztünk el tehát a tágabb értelemben vett távérzékelés (fényképezés és spektrométeres mérések) hazai bevezetése érdekében végzendő kutatások lényegéhez. A szovjet és amerikai tapasztalatok alapján ma már viszonylag jól lehatárolhatok a speciális hazai körülmények figyelembevételéhez szükséges kiegészítő vizsgálatok köre, rendelkezésre áll a megfelelő szellemi s az automatikus adatfeldolgozó berendezések prototípusainak kialakításához szükséges műszaki kapacitás, adottak a több éve adatsorokkal rendelkező kísérleti területek is, tehát csak a tárcaszintű központi elhatározás szükséges ahhoz, hogy a hazai munka folytatódjék. A távérzékelés mezőgazdasági célú alkalmazhatóságának néhány főbb területét az alábbiakban vázoljuk. 2. Mezőgazdasági célú alkalmazások Ismeretes, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vonatkozó ni űszaki-tudományos együttműködésének keretében már évek óta sikeresen fejlesztik a műholdas (és repülőgépes) méréseken alapuló termeléselőrejelzési módszert s az egyre javuló eredmények ma már alapot adnak meghatározott gazdasági-kereskedelempolitikai döntések meghozatalára. Hazánkban ez a lehetőség legfeljebb a hírközlő eszközök szintjén ismert. Ugyanígy ismert az, hogy a talaj nedvességtartalmának meghatározására a távérzékelés igen jól alkalmazható, s ma már használható eredményeket értek el a genetikus talajtérképezés és a növénybetegségek kimutatásában is. Az alábbiakban röviden vázoljuk az említett esetek gyakorlati meghatározásainak menetét.
