Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
9. szám - Dr. Halasi György: Az építés számítógépes irányítása
Dr. Halasi G y. : Az építés számitógépes irányítása Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. 403 — az építési feladatok, az árbevételek és költségek, — a legfontosabb erőforrások fajtánkénti szükségleteinek nagyvonalú ütemezését javasoljuk megoldani. Mindezt oly módon, hogy a szükségletek és a reálisan felmért kapacitások összevetése alapján a hiányok és feleslegek a kiválasztott ütemezési időszakokra (pl. hó, vagy negyedév) kimutatható legyen. Az éves tervezési folyamat alapján a vállalat, vagy igazgatóság egészére meghatározhatók a tervszámok. A durva programozás eredményeként pedig a termelőegységek által elvégzendő építési feladatok célszerű időbeni elhelyezése, az erőforrás és költségszükségletek nagyvonalú ütemezése állhat rendelkezésre. A termelőegységenkénti építési feladatok és azok végrehajtási módjának, eszközeinek pontosabb meghatározása a következő alrendszer, az operatív tervezés tárgykörébe tartozik. 2.2.2. Az operatív tervezési alrendszer fontosabb jellemzői Jelenleg időben elszakad és falhasznált alapadataiban eltér egymástól a termelőegységi tervkészítés és a termelésprogramozás. A javasolt operatív tervezési alrendszer kifejlesztésével célunk az, hogy a termelőegységek terve (vagy más szóval az operatív terv) egyidőben, azonos minőségű információkra épülve tartalmazza — a kivitelezésre tervezett építési feladatokat és azok pénzügyi mutatóit, —- a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök meghatározását, — valamint a megvalósítás lehetséges módját, a termelési programot. Az építési folyamatok között meglevő összefüggések kezelése az erőforrás igények és lehetőségek összehangolása, gazdaságos felhasználása és az egyre növekvő feladatok határidőre történő szervezett elvégzése együttesen indokolják a hálótervezési módszeren alapuló számítógépes termelésprogramozás alkalmazását. Ennek megfelelően az operatív tervezés jellemző szakaszai a következők: —• az előkészítés, — az időtervezés, — az erőforrás tervezés, — az operatív terv összeállítása az elektronikus adatfeldolgozások és a manuális módon kialakított mutatószámok alapján. Ezen folyamatok végrehajtásához az igazgatósági, illetve vállalati központi szervek és a termelőegységek munkájának pontos szabályozása szükséges, ami természetesen a rendszerfejlesztés feladatai közé tartozik. Az operatív tervezési alrendszer működéséhez szükséges eszközök, feltételek között kiemelkedő szerepe van — a megfelelő alapadat háttérnek. Itt elsősorban a vállalati költség és erőforrás normatívákra és a kapacitásokra vonatkozó adatokra gondolok. A vállalati költség és erőforrás normatívák, az ún. VKEN tételek a korábban említett kétszintű adatbázis építéshelyi irányításra alkalmas részét alkotnák. — Fontos eszköz a hálótervek elektronikus gépi feldolgozására és a szükséges eredményválaszték szolgáltatására alkalmas számítógépes programcsomag. Az OVH által jóváhagyott javaslatunk szerint az IBM PMS-IV. jelű programcsomagjának R-40 típusú berendezésünkön történő alkalmazására kerül majd sor. A PMS-IV. programcsomag felhasználására — mint ismeretes — számos eredményes kísérlet történt a korábbi években, néhány vízügyi igazgatóságnál és vízépítőipari vállalatnál. A PMS-IV. egyébként alkalmas CPM vagy MPM módszerrel szerkesztett hálótervek feldolgozására, s alrendszerünknél mindkét lehetőséget figyelembe vesszük. Az operatív tervezési alrendszerről végül annyit kívánok megemlíteni, hogy kifejlesztése és bevezetése a javasolt rendszer megvalósításának legnehezebb feladata lesz, az alkalmazók és a Vízgazdálkodási Intézet számára egyaránt. Az éves tervezési és az operatív tervezési alrendszerek működése során különféle, az erőforrásszükségleteket tartalmazó eredmények születnek. Ezen információk képezik a harmadik, a termeléselőkészítési alrendszer működésének alapját. 2.2.3. A termeléselőkészítési alrendszer fontosabb jellemzői A termeléselőkészítés korszerűsítésével a tervszerű erőforrás kezelést kívánjuk elősegíteni a termelőszervezet munkájának minden fázisában. Ezáltal az anyagok megrendelése, a gépek és a munkaerő elosztása, tehát az erőforrások biztosítása a jelenlegi nagy időráfordítást igénylő és megfelelő információk hiányában végzett manuális munkák egyrészének elkerülésével megalapozottabbá válhat. A folyamatos gazdálkodási tevékenység érdekében a termeléselőkészítési alrendszeren belül szabályozni kell — a tervezett erőforrások biztosításának folyamatait, — a gazdálkodással foglalkozó szervezeti egységek feladatait, — valamint az előbbiekhez kapcsolódó adat és információ áramlási folyamatokat. A termeléselőkészítés folyamatainak célravezető végrehajtása a gazdaságossági követelmények növekedése miatt, nemcsak a vállalatoknál, hanem a vízügyi igazgatóságoknál is egyre nagyobb jelentőséggel bír.
