Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Dr. Halasi György: Az építés számítógépes irányítása

404 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Dr. Halasi tíy. : Az építés számítógépes irányítása 2.2.4. Az operatív irányítási alrendszer fontosabb jellemzői Ezen alrendszer alapvető funkciója a tervezett és előkészített építési munkát folyamatosan irányítani, befolyásolni. Ez a megvalósítás elkerülhetetlen zavarai, a folytonosan változó körülmények miatt feltétlenül szükséges. A folyamatos beavatkozás mérésen, a tényadatok regisztrálásán és ezeknek a tervezettel szembeni összehasonlításán alapszik. Az operatív irányítási alrendszerhez az előbbi célkitűzéseket figyelembe véve a következő folyamatok tartoznak: — a termelés operatív előkészítése, (anyag, gép, munkaerő ellátás) — az operatív, az építési munka végrehajtásával összefüggő ügyviteli feladatok, — az építéshelyi irányítás feladatai és ennek információ feltételei. A felsorolt folyamatok eredményes végrehajtása egyrészt a korábban ismertetett alrendszereknél születő információk szolgáltatásával könnyebbé, egyszerűbbé válik, másrészt a jelenlegitől eltérő szemléletmódot, irányítói munkastílust követel. Ezen a területen a javasolt személyi feltételek biztosítása különös jelentőséggel bír. 2.2.5. Az ellenőrzési és elszámoltatási alrendszer fontosabb jellemzői Az építési munka végrehajtásának, illetve a termelési program ütemének ellenőrzése javasolt alrendszerünkben kétféle módon történne: — manuálisan, — és elektronikus számítógép felhasználásával. A manuális ellenőrzési módszer elsődlegesen az építési munka időbeli alakulására irányul, de célja a lényeges akadályozó tényezők feltárása is. Ezen feladatok megoldásához megítélésünk szerint olyan ellenőrzési hálózat kialakítására van szükség, amelyik az építési munka közben folyamatosan szerzi a tényleges helyzetre vonatkozó információit, s a szükséges esetben beavatkozni, vagy azt előkészíteni képes. A számítógép felhasználásával tervezett ellenőrzéssel nemcsak az építési folyamat előrehaladására, hanem az ezzel összefüggő reális erőforrás felhasználására vonatkozó információkat lehet majd előállítani, az erőforrásokat természetes mértékegységben mérve. Az elszámoltatási folyamatok tekintetében célkitűzésünk az, hogy megállapítható legyen — az operatív tervben megfogalmazott feladatok termelőegységenkénti végrehaj tása, — a termelőegységenkénti munka eredményei milyen hatással vannak az igazgatósági, illetve vállalati gazdálkodásra, —; a termelés alapjául szolgáló operatív tervek milyen mértékben voltak reálisak, illetve a jövőben milyen egyéb tényezők figyelembevételével indokolt a felhasznált alapadatok, a tervbe foglalt előirányzatok tekintetében. A javasolt termelésirányítási rendszer működésével a kívánt célokat elérni csak megfelelően kialakított — a megváltozott körülményeket figyelembe velő — belső érdekeltségi rendszer segítséÍ

ével lehet. Ennek termelőegységekre vonatkozó része csak akkor funkcionálhat eredményesen, ha a megfogalmazott feladatok és a végrehajtás számonkérése megalapozott, valamint azonos szintű információkra épül. Az ajánlott elszámoltatási folyamatok főleg az előbbiekben említett célt szolgálják. A javasolt komplex számítógépes termelésirányítási rendszer vázlatos ismertetését azzal zárom, hogy néhány lényeges elvet sorolok fel a tervezett adatbátisra vonatkozóan. Az adatbázissal szemben támasztott — általunk fontosnak ítélt — követelményeket alapos tájékozódás és elemző tevékenység után a következőkben fogalmaztuk meg: Az adatbázis alapjául olyan továbbfejleszthető, kétszintű normatívarendszert célszerű kialakítani, amely a) Részletességi szintjéből eredően biztosítja az információ előállítás és felhasználás összhangját. b) Többcélú felhasználásra alkalmas, s így a különböző adatfeldolgozási eljárások útján információk szolgáltathatók az egyes alrendszerek működéséhez. r) Tételrendjében és adatstruktúrájában a vízgazdálkodási ág, adattartalmában pedig az alkalmazó termelőszervezet sajátos kivitelezési körülményeit és feltételeit tükrözze. d) A különböző alrendszerekhez közös információ bázisul szolgáljon. e) Alkalmas legyen a teljesítménykövetelmények meghatározásához, valamint a gazdálkodási célkitűzések megvalósításához. /) Kialakításánál és felhasználásánál a tipizálási törekvéseket segítse elő. A felsorolt tulajdonságokkal rendelkező adatbázis tételrendjeinek kialakítása a Vízgazdálkodási Intézet feladata. Ezen feladat végrehajtása érdekében Szakértői Bizottságot hoztunk létre a vízügyi igazgatóságok, vízépítőipari vállalatok, a Vízépítőipari Tröszt és a VIZITERV — vízépítőiparban jártas — szakembereiből. A kialakított tételrendek költség és erőforrás normatíva adatokkal való feltöltése a felhasználó vízügyi igazgatóságok és vízépítőipari vállalatok feladata, amelyhez a VGI módszertani útmutató kidolgozásával nvújt segítséget. 3. A javasolt rendszer kifejlesztésének, bevezetésének ütemezése és megvalósítási feltételei A számítógépes termelésirányítási rendszer kifej lesztése és bevezetése igen jelentős ráfordításokat igényel. Ezért a rendszer egy lépésben történő teljes megvalósítását az alkalmazók, a VGI feltételei, körülményei, s nem utolsósorban a feladat jellege sem teszi lehetővé. Ebből eredően a fokozottság elve szerint a rendszer megvalósítása több szakaszban történik.