Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Ördög Vince: Szerves foszforsavészter rovarölőszerek hatása zöldalgatenyészetre

Dr. Ördög V.: Szerves foszforsavészter Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 41 A szaporodásra csekély hatással volt valamennyi szer. Még a klórfenvinfosznál megállapított 16 mg/l-es EC

5

0 érték is rendkívül magas a vizekbe kerülő növényvédő szerek mennyiségéhez viszonyítva. Felföldy et ál. [9] szerint a vizekben a peszticidszint 1 ug/l-nek tekinthető. Bizonyos esetekben ennél nagyobb lehet, de a 10—100 ug/1 értéket, azaz 0,01—0,1 mg/l-t csak rendkívüli szennyezéskor éri el. Figyelembe véve az üledék valamint a vizek baktériumainak és gombáinak a koncentráció-csökkentő hatását, aligha képzelhető el a vizsgált szerek algaszaporodás-gátló hatása. A foszforsavészterek gyors kémiai hidrolízise a vizekben ugyancsak ebbe az irányba hat. Eredményeink azt mutatják, hogy számolnunk kell az algáknál a szerves foszforsavészterekben levő foszfor felvételével. Ez egyrészt — amennyiben az algák végzik a bontást — növényvédőszereltávolító hatású, másrészt viszont, a legtöbb esetben limitáló foszfornak a kismértékű növeléséhez vezet, ami hozzájárul az eutrofizálódáshoz. Az utóbbi megállapítással inkább a peszticidszennyezésről kialakult szemléletet szerettük volna módosítani, mint azt kifejezni, hogy a szerves foszforsavészterek lennének az eutrofizálódás okai. Jelenlétük a vizekben csupán jelentéktelen adalék a vizek egyre növekvő P-készletéhez. 5. Összefoglalás A szerves foszforsavészterek a növényvédelem hatékony eszközei a rovarkártevők megfékezésére. Hatásuk a vízi élőlényekre még korántsem ismert, ezért vontuk be vizsgálatainkba ennek az új hatóanyag-csoportnak néhány tagját. A mevinfosz, a DD VP, a triklórfon és a klórfenvinfosz hatását vizsgáltuk az 5618. Scenedesmus obtusiusculus Chod. zöldalga axénikus tenyészetére. A szaporodásgátlás mértékét, és a szerekben levő foszfor hasznosíthatóságát kívántuk meghatározni. Utóbbihoz előállítottuk az alga P-hiányos tenyészetét és ezt használtuk inokulumként (2. ábra). A kísérleteket egyszeri algatenyésztő berendezésben, úgynevezett „batch culture"-ban végeztük el. A vizsgált szerek közül a mevinfosz és a DD VP csupán 100, a triklórfon pedig 50 mg/l-nél csökkenti a szaporodást jelentősen a kontrollhoz viszonyítva (3. ábra). A klórfenvinfosz EC

S

0 értéke 16 mg/l-nek adódik (4. ábra). Egyik szer sem stimulálja a szaporodást statisztikailag értékelhető módon 0—5 mg/l hatóanyag-koncentráció között. A szerek csekély hatása az alga szaporodására jó előfeltétele a P-hasznosíthatóság vizsgálatának. A P-hiányos alga, amely csak akkor képes osztódni, ha hasznosítható külső P-forráshoz jut, mérhetően szaporodott a DD VP és a mevinfosz jelenlétekor. 100 ug/1 foszfornak megfelelő DDVP-t és mevinfoszt tartalmazó oldatban az alga úgy szaporodott, mint 7, ill. 5 ug/1 P0

4—-P jelenlétekor. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a nevezett foszforsavészterek az algák szempontjából a vizekben elsősorban nem mint mérgek jönnek számításba. Számolnunk kell az algáknál az egyes foszforsavészterekben levő foszfor felvételével. Ezzel a szerek a vizekbe kerülve, ha kismértékben is, de hozzájárulhatnak az eutrofizálódáshoz. IRODALOM [1] Apostol, S. (1973a): Die Wirkung des Pestizides Dipterex auf das Plankton der Oberflächengewässer. Hidrobiologia (Bucuresti) 1, p. 303—308. [2] Apostol, S. (19731a): Die Wirkung gewisser Verschmutzungen auf die Algen. Hidrobiologia (Bucuresti) 14, p. 309—314. [3] Derby, S. B.

—

Ruber, E. (1970): Primary production: depression of oxygen evolution in algal cultures by organophosphorus insecticides. Bull. Environ. Contamin. Toxicol. 5/6., p. 553—558. [4] Felföldy, L. J. M. (1962): Simple apparatus for culturing unicellular algae in large amounts for laboratory purposes. Annal. Biol. Tihany 29, p. 85—93. [5] Felföldy, L. J. M. (1974): A biológiái vízminősítés. (Vízügyi Hidrobiológia, 3) VIZDOK (Budapest) p. 1—242. [6] Felföldy, L. J. M.—Szabó, E.—Tóth, L. (1962): On pigment content in some unicellular algae. Annal. Biol. Tihany 29, p. 101—106. [7] Felföldi, L. J. M.—Szabó, E.—Tóth, L. (1964): Prepilot plant experiments for mass culturing of algae at Tihany (Hungary). Annal. Biol. Tihany 31, p. 185—222. [8] Felföldy, L. J. M.

—Uherkovich, G. (1965): Cultivation of the green algal strain 5618. Scenedesmus obtusiusculus in artificial sea water. Annal Biol. Tihany 32, p. 255—264. [9] Felföldy, L. J. M.—Tóth, L. (1967): A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vízgazdálkodásra. 1. Peszticidek. VITUKI Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda (Budapest), p. 1—184. [10] Fest, G.—

Schmidt, K. J. (1973): The chemistry of organophosphorus pesticides. Springer Verl. (Berlin—

Heidelberg—

New York) p. 1—339. [11] Fogg, G. E. (1975): Algal cultures and phytoplankton ecology. 2. edit. Univ. Wisconsin Press, p. 1—175. [12] Golterman, H. L. (1975): Physiological limnology. An approach to the physiology of lake ecosystems. (Developments in water science, 2) Elsevier Scientif. Pub!. Comp. ( Amsterdam

—Oxford

—New York

) p. 1—489. [13] Healey, F. P. (1973): Inorganic nutrient uptake and deficiency in algae. CRC Critical Rev. in Microbiol. 3/1, p. 69—113. [14] Kuhl, A. (1974): Phosphorus. (In: Stewart, W.D.P. /ed./) 1974: Algal physiology and biochemistry. Blackwell Scient. Public, (p. 636—654.) [15] Ördög, V. (1975): Néhány peszticid hatása az Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs, var. spirilliformis G. S. West zöldalgára laboratóriumi feltételek között. (Gödöllő), Agrártudományi Egyetem Mgtud. Kar Diplomamunka, p. 1-—65. [16] Perkow, W. (1971): Wirksubstanzen der Pflanzenschutz* und Schädlingsbekämpfungsmittel. Verl. Parey (Berlin und Hamburg

) p. 1-x. [17] Round, F. E. (1975): Biologie der Algen. G. Thieme Verl. — Stuttgart, p. 1—342. [18] Zamfir, Gh.

—Apostol, S.

—Filipiuc, M.

—Alexa, L.—Gavat, V.—Melinte, G. (1973): Die Wirkung von Dipterex auf hygienisch bedeutsame Indikatoren des Wassers und auf den Organismus. Z. gesamte Hygiene und ihre Grenzgebiete, 19/8, p. 574— 578. Einfluss der organischen Phosphorsäureester-Insekteiibekämpfungsmittel auf die Griinalgenzucht Dr. Ördög, V. Die organischen Phosphorsäureester sind wirksame Mittel zur Bekämpfung der Insektenschädlinge. Ihr Einfluss auf die im Wasser vorhandenen Lebewesen ist bei weitem nicht bekannt, deshalb haben wir in unsere Untersuchungen einige Glieder dieser neuen