Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
42 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Ördög V.: Szerves foszforsavészter Wirkstoffgruppe miteinbezogen. Wir haben den Einfluss der Mevinfos, der DDVP, des Triehlorfons und des Chlorfenvinfos auf die axenische Kultur der 5618. Scenedesmus obtusiusculus Chod. Grünalge untersucht. Wir wollten das Mass der Vermehrungshemmung und die Nutzbarkeit des in den Mitteln vorhandenen Phosphors bestimmen. Zum Letzteren haben wir die an P mangelnde Algenkultur hergestellt und diese als Inokuluin benützt (Abb. 2). Die Versuche haben wir in einer einmaligen Algenzüchtungs-Einrichtung, in der sogenannten „batch culture" vorgenommen. Unter den untersuchten Mitteln verringert die Mevinfos und die DDVP nur bei 100 und das Trichlorfon bei 50 mg/1 bedeutend die Vermehrung im Verhältnis zu der Kontrolle (Abb. 3). Der Wert des Chlorfenvinfos EC 6 0 ergibt sich für 16 mg/1 (Abb. 4). Keines der Mittel stimuliert die Vermehrung auf statistisch wertbarer Art bei einer Wirkstoffkonzentration zwischen 0 — 5 mg/1. Die geringe Wirkung der Mittel ist eine gute Vorbeugung für die Algenvermehrung bei der Untersuchung der Nutzungsmöglichkeit des P. Die P-armen Algen, die nur dann spaltungsfähig sind, wenn sie zu nutzbaren äusseren P-Quellen gelangen, haben sich beim Vorhandensein des DDVP und des Mevinfos messbar vermehrt. In einer 100 /ig/1 Phosphor entsprechenden DDVP und Mevinfos enthaltenden Lösung vermehrt sich die Alge wie beim Vorhandensein von 7 bzw. 5 /ig/ 1 P0 4 — P. Die Ergebnisse lassen darauf folgern, dass die erwähnten Phosphorsäureester aus Sicht der Algen in den Gewässern nicht als Gifte betrachtet werden können. Bei den Algen muss mit der Aufnahme des in den einzelnen Phosphorsäurenester vorhandenen Phosphors gerechnet werden. Somit, wenn diese Mittel in die Gewässer gelangen, können sie — wenn auch nur in geringem Mass — zur Eutrophierung beisteuern. (Folytatás a 26. oldalról) lett elfogadhatóak a csúszózsaluzatos technológia révén előállítható, hengeres vasbeton műtárgy-megoldások is. A pályaművek általában nem oldották meg az utóbbiak kopásálló, gáz- és vízzáró bevonatolását. A pályázók általában törekedtek az építmények jó funkcionális kapcsolatainak megteremtésére, továbbá a már bevált, vagy kialakulóban levő építési szerkezeti rendszerek alkalmazására. Előnyös megoldásnak minősült, ha a pályaműben alkalmazott szerkezeti rendszer — az üzemviteli és szociális építményeken túlmenően — a technológiai célú magasépítményekre is kiterjedt. 3. Organizáció, gazdaságosság, üzemeltetés Néhány pályamű nagy gondossággal, háló-diagrammal az építési idő és gépszükségletek gondos összehangolásával, építéstechnológiai metszetekkel igazolta szervezési tervének realitását. Kedvezőnek ítélhető a kiszolgáló létesítmények, raktárak, előkészítő telepek stb. olyan elrendezése, amelyek mind a közúti szállítással való megközelítést, mind pedig az aktuális építési munkák kiszolgálását ós felügyeletét célszerűen biztosították. Ezek között is kiemelkedtek azok a javaslatok, amelyek a végleges építményeket (épületek, utak stb.) ideiglenes melléklétesítményként hasznosítják az építési ütemek során. A Bíráló Bizottság a pályaművek értékelésénél fontos szempontnak tekintette a létesítmények egészének biztonságos ós gazdaságos üzemeltetését. A pályaművek ezt a feltételt általában jól kielégítették. A pályázók szinte kivétel nélkül figyelembe vették azt a népgazdasági igényt, hogy a telep építéséhez, üzemeltetéséhez minél kisebb arányban váljék szükségessé import berendezés és különösen kerülték a tőkés relációból beszerezhető gépek, műszerek, anyagok alkalmazását. Megoldásaikat ennek megfelelően hazai, illetve a KGST-országokból beszerezhető termékekkel oldották meg. A tiszta oxigénes eljárást alkalmazó pályamű újszerű technológiai megoldása miatt jelentős tőkés importot tervez. III. Hasznosítási javaslat (átvéve a Bíráló Bizottság zárójelentéséből) A Bíráló Bizottság a tervpályázat eredményének hasznosítására javasolja: — a kiíró szerveknek, hogy a tervpályázatra beérkezett és díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművekben szereplő koncepcionális és részletmegoldásokat szaktervező vállalattal dolgoztassák fel; — a Somogy megyei Tanácsnak és a Kaposvár Városi Tanácsnak, hogy a szennyvíztisztító telep további tervezési munkáiban a díjazott pályaművekben szereplő megoldásokat érvényesítsék; — az Országos Vízügyi Hivatalnak, hogy a 8. számú pályaműben bemutatott és Kaposvár adottságaira javasolt tiszta oxigénes eljárás gazdaságos alkalmazási feltételeit vizsgáltassa meg és az esetleges hazai kísérleti telep létesítési helyének megválasztásénál a kaposvári lehetőségeket is vegye figyelembe ; — az Országos Vízügyi Hivatalnak és az Építésügyiés Városfejlesztési Minisztériumnak, hogy az előirányzott korszerű építési megoldásokat, szerkezeteket, anyagokat és elemeket a folyamatban levő egységesítési munkálatok irányításánál hasznosítsa ; — az Országos Vízügyi Hivatalnak, hogy a 2. sz. és 4. sz. pályaműben javasolt finom buborékos légbefúvást az egyik működő szennyvíztisztító telepnél kísérletként próbálja ki. IV. Határozat a díjazásról és megvételről 100 000—100 000 Ft-os díjban részesült rangsorolás nélkül a 7. sz. (Bártfai Csaba és tsai, VIZITERV) és a 11. sz. (Szepesváry Jenő és tsai (VIZITERV) pályamű. 90 000 Ft-os díjban részesült a 8. sz. (Hódi János ós tsai, ÉVM-MÉLYÉPTERV-Főv. Csat. Művek) pályamű. 50 000 — 50 000 Ft-os díjban részesült rangsorolás nélkül a 2. sz. (dr. Stehlik József és tsai, ÉVM MÉLYÉPTERV), az 5. sz. (Boda János és tsai, MÉLYÉPTERV) és a 10. sz. (Bertók László és tsai, VIZITERV) pályamű. 30 000 Ft-ért megvásárolták a 4. (Boda János és tsai, MÉLYÉPTERV) számú pályaművet.
