Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
9. szám - Könyvismertetés
384 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Vincze J.: A magyar—szovjet vízügyi 10 JieT coeeTCKO—BeHrepcKoro Haymio-TexHHqecKoro COTpyflHHHeCTBa B OÖJiaCTH BOflHOrO X03HÖCTBa BuHife, Fl. 30 JieT TOMy Ha3a«, B HKiJie 1949 r. 6bmo noAnncaHO corjiauieHne o COBCTCKO—BeHrepcKOM HaywHO-TexHimeCKOM COTPYAHHQECTBE. COTPYAHHNECTBO B OßJIACTH BOAHoro X03HHCTB3 MOKAY HaiUHMH CTpaH3MH HaMajTOCb B paMKax rHApoTexHHHecKOH KOHBEHUHH, a 3aTeM B paMKax CPBO C3B. ripOTOKOJI 0 HeriOCpeaCTBeHHOM B0A0X03HÍÍCTBeHH0M Hay^HO-TexHHqecKOM coTpyAHjmecTBe 6biJi noAnncaH 23 AenaSpH 1968 roAa B MocKBe. B nepHOA Me>KAy 1971—75 rr. BeHrepcKne H COBCTCKHC CneUHajlHCTH BbinOAHHJIH COBMeCTHbie HJIH KOOpAHHHpOBaHHbie HCCJIEAOBAHHH B CNEAYIOMIIX HanpaBJieHHHx: — aBT0MaTM3aunH H TejreMexaHHqecKoe ynpaBjieHHe CHCTCM pacnpeAejieHHH opociiTejibHoií BOAH (KoopAMHaTopbi: BHTYKH, BM3MTEPB -KHpr. HMHBX, COK)3BOAnPOEKT) — npiiMeHCHHC nojiHMepHbix MaTepiiajioB B rnApoTexHimecKOM CTpoHTeübCTBe (KoopAHHaTopbi: BHTYKH — YKp. HHHTHM) B nepiiOA 1976—80 pa6oTbi CTajiH 0praHH30BbiBaTbCH Ha 0CH0Be npHMCHeHHH öojiee coBepweHHbix (J>opM COTpyAHHqecTBa. PaöoMHÜ nnaH npeAyCMaTpbiBan npoAOAH<eHHe HaiaTbix paőoT. B KawecTBe HOBWX TeM ÖMJIH BKAioMeHbi: MaTeMaTH^ecKoe MOAejinpoBaHHe npoTHBonaBOAKOBblX CHCTeiH, pa3paßOTKa CHCTeM aBTOMaTHHeCKOTO ynpaBJieHHH. B CoBeTCKHH COK)3 eweroAHO Bbie3>KaeT 30—40 qenoBeK BeHrepcKHx cneuHaJiHCTOB. 06mee KommeTCBo cyTOK NPEÖBIBAHHH 500—600 AHEÜ. BeHrepcKne cneiíHajiHcra peryji ^pHO H3yMaioT cneuHaAbHyio JiHTepaTypy, H3flaBaeMyio B COBCTCKOM Coio3e. PaccMOTpeB 10 ACT COBBTCKO—BeHrepcKoro HayiHoro TexHimecKoro coTpyAHH<IECTBA B OÖAACTH BOAHOTO XO3HHCTBa cJieayeT OTMCTHTL, MTO STO 6HAH TOAH, öoraTbie onbiTOM H pe3yjibTaTaMH. 10 Jahre der ungarisch —sowjetischen Technisch- Wissenschaftlichen Wasserwirtschaftlichen Kooperation Vincze, J. Vor 30 Jahren, im Juli 1949 wurde das ungarisch — sowjetische technisch-wissenschaftliche KooperationsAbkommen unterzeichnet. Die wasserwirtschaftliche Kooperation zwischen unseren Institutionen begann im Rahmen des Grenzgewässerabkommens bzw. der Tagung der Leiter der Wasserwirtschaft im Rahmen des Rates für gegenseitige Wirtschaftshilfe. Die Unterzeichnung des direkten Wasserwirtschaftlichen Technisch-Wissenschaftlichen Abkommens fand am 23. Dezember 1968 in Moskau statt. In der Periode zwischen 1971—75 haben ungarische und sowjetische Fachleute an folgenden Gebieten koordinierte und Koordinationsforschungen durchgeführt: — Fernsteuerung und Automatisierung der Bewässerungswasser-Verteilungssysteme (Koordinátoré: VITUKI-VIZITERV-Kirg. NIIVH, Szojuswodprojekt) — Anwendung von Kunststoffen im Wasserbau (Koordinierende Institutionen: VITUKI —Ukr. NIIGIM) In der Planperiode 1976—80 trat die Anwendung von entwickelteren Kooperationsformen in den Vordergrund. Der für die gegenwärtige Periode bezügliche Arbeitsplan hat die Fortsetzung der früher begonnenen Themen vorgesehen. Als neue Themen meldeten sich die mit der mathematischen Modellierung der Hochwasserschutzsysteme und der Ausarbeitung der automatisierten Steuerungssysteme varbundenen Aufgaben. Jährlich fahren etwa 30—40 ungarische Delegationen in die Sowjetunion für eine Zeitdauer von ungefähr 5—600 Tage. Die ungarischen Fachleute studieren planmässig das sowjetische Fachschrifttum v Zurückblickend auf die vergangenen 10 Jahre der Ungarisch —Sowjetischen Technisch-Wissenschaftlichen Kooperation konnte festgestellt werden, dass diese Kooperationen reich und erfolgreich war. Könyvismertetés Cunha, L. V. és mások: Management and law for water resources. ( Vízkészlet-gazdálkodás és a rá vonatkozó törvények.) Water resources Publications, Fort Collins, Colorado, 1977. 372 old., 25 ábra, 349 — 359 o. bibl. E könyv célja a vízkészletgazdálkodási politika elveinek vizsgálata, annak gazdasági és szociális vonatkozásaival együtt. További célja a fenti elvek törvényalkotásban való tükröződésének figyelemmel kísérése, szemügyre véve az egyes országok vízgazdálkodási törvényeit, valamint a szárazföldi vizek és a tengerek nemzetközi törvényeit. A könyvnek az a törekvése, hogy helyzetképet adjon a vízkészletgazdálkodás és törvényes szabályozásának problémáiról. Az első fejezet a vízgazdálkodást irányító alapelvekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati szempontokkal foglalkozik. A probléma általános bemutatását a vízgazdálkodási politikát meghatározó fő tényezők megvitatása ós a vízkészletek optimális felhasználásával kapcsolatos fő problémák azonosítása követi, mind a kettő elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. Felvázolja a vízkészletgazdálkodás szervezetének körvonalait és a benne kifejtendő működést. A második fejezet a világ 15 kellőképpen reprezentatívnak ítélt országának — köztük hazánk — vízkészletgazdálkodási törvényeit ismerteti. Ezt követően méltatja az egyes országok törvényalkotásának elveit, a törvények alkalmazásának gyakorlatát, és kritikai összehasonlítást ad ezeknek az országoknak vízkészletgazdálkodási kérdéseiről. A harmadik fejezet a szárazföldi vizekkel és a tengerekkel kapcsolatos nemzetközi törvények alkalmazásának elveit és körülményeit vizsgálja. Ez az elemzés tiszta képet igyekszik adni az egyes országoknak a vízkészleteket illető jogairól és felelősségéről. A negyedik fejezet az előzmények alapján összefoglaló képet ad a vízkészletgazdálkodási politikáról, az e politika céljaiért kifejtendő tevékenységről, a vízkészletgazdálkodás pénzügyi fedezetéről és szervezetének általános jellemvonásairól. Végül hangsúlyozza a törvények jelentőségét a vízgazdálkodási politika megvalósítása szempontjából. A függelékek főképpen a vízkészletgazdálkodásra vonatkozó elvi nyilatkozatokkal és célkitűzésekkel, valamint a vízhasználattal kapcsolatos szabványokkal foglalkoznak. Gsobok József