Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Gajárszki Győző: Öntözés automatizálása

Hidrológiai Közlöny 1979. 8. .íz. 385 Öntözés automatizálása GAJÁBSZKI GYŐZŐ* 1. lie vezetés A szovjet—magyar vízügyi műszaki tudományos együttműködés 1. feladatára vonatkozóan 1969. évben jött létre a két állam között minisztériumi szinten megállapodás, amelynek keretében a két Fél elhatározta, hogy az öntözővíz gazdaságosabb elosztása és hasznosítása érdekében szükséges kutató-fejlesztő munkát közösen végzi el, a feladatokat pedig — mindkét Fél igényeit figyelembe véve*— megosztva dolgozzák ki. Az együttműködés keretében elvégzendő munka alapvető célkitűzésének megfogalmazása után 1970—71. évben került sor a részletes munkaterv kidolgozására amelynek keretében kijelölésre kerültek s munkában közreműködő szervek és intézmények is. Szovjet részről a koordinátori teendőkkel a Frunzei Össz-szövetségi Automatizálási Kutató Intézetet a VNPO Szojuzvodavtomatikát, illetve ennek jogelődeit (KirgNIIGiM majd VNIIKA Melioracii) bízták meg .Közreműködőként részt vesz illetve részt vett a munkában a Kuban GIPROVODHOZ és a V.O- Szojuzvodprojekt. Magyar részről a munka koordinátora a VITUKI, közreműködőként a VIZITERV vesz részt az együttműködési feladatok megoldásában. Az 1970—75 között első, illetve az 1976—80 között második ötéves tervciklus munkái két átfogó önálló részre tagozódott, úgymint a zárt csővezetékes öntözőrendszerek fejlesztésével kapcsolatos, illetve a nyíltcsatornás öntözőrendszerek fejlesztésével kapcsolatos együttműködési tevékenységre. A Felek között a tevékenységek oly módon oszlanak, hogy a közös szempontok szerint meghatározott fejlesztési munkák közül a zárt csővezetékes öntözőrendszerekhez kapcsolódó feladatokat a magyar Fél, míg a nyíltcsatornás öntözőrendszerekhez kapcsolódó feladatokat a szovjet Fél végzi. 2. Fejlesztési feladatok és az eddig elért eredmények 2.1. A zárt csővezetékes öntözőrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az öntözőrendszerek s ezen belül a zárt csővezetékes esőztető öntözőrendszerek üzemeltetésének alapvető feladata, hogy az öntözött terület (telep) bármely pontján rendelkezésre álljon a szükséges és megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező öntözővíz. (Itt a műszaki paramétereken elsősorban a vízhozamot illetve a nyomást értjük). E követelmény kielégítéséhez tartozik egy, a jelenlegi gazdasági struktúrának leginkább megfelelő irányítási elven alapuló üzemeléstechnológia, az ezt megvalósító technológiai berendezésrendszer és az ezt üzemeltető üzemviteli rendszer. •Vízgazdálkodási Tudományos Központ, Budapest. Mindezeket figyelembe véve került kidolgozásra a fejlesztési munka koncepciója, amely természetesen alkalmazkodott mindkét Fél sajátos igényeihez. A koncepció pedig a következő főbb részleteket tartalmazta: — az öntözőtelepek 1000—2000 ha nagyságú területet foglalnak magukba, — a vízszétosztó csőhálózat úgynevezett vegyes rendszerű, vagyis egyrésze földbeépített, másik része mozgatható, — a telepek üzemirányítás-rendszere az alulról vezérlés, — a csőhálózaton a vízkormányzási és egyéb szabályzási feladatokat lehetőleg automatikus berendezésekkel kell megoldani, — az öntözővíz biztosítására szolgáló nagy nyomású szivattyútelepet automatikus vezérlő rendszerrel kell ellátni, amely a szivattyúk indításán és leállításán kívül egyéb üzemeltetési és hibaelhárítási feladatokat is képes ellátni. Az ily módon vázolt legfontosabb szempontok figyelembevétele alapján a fejlesztő munka a következőképp alakult. Mindenekelőtt kidolgozásra került a részletes üzemeléstechnológia, majd ennek alapján elkészült a fejlesztő munka eredményeinek kipróbálására létesítendő kísérleti öntözőtelep műszaki terve. Ennek kapcsán meghatározásra kerültek a meglevő és kifejlesztendő technológiai berendezések és azok műszaki paraméterei. A tulajdonképpeni fejlesztő munka tehát ezzel vette kezdetét. A kifejlesztendő berendezések és azok feladatai a következők; — öntisztító gereb a szivattyútelepnél tápcsatornából származó uszadékok automatikus eltávolítására, — a korábbiaknál megbízhatóbb működési automatikus irányítórendszer a szivattyútelep üzemeltetéséhez, — automatikus csőtörésvédelmi rendszer a csőtörések káros következményeinek a kiküszöböléséhez, — megbízható működésű légtelenítő berendezés a csőhálózat légtelenítéséhez, és légbeeresztéshez, — tökéletes vízzárású hidránselzáró szerkezet, — nyomásszabályzó az üzemelő szárnyvezeték üzemi nyomásának a biztosításához, — nyomásszabályzó a mélyebben fekvő területek csőhálózatának túlnyomás elleni védelmére, — az üzemelő szárnyvezetékeknél alkalmazott vízhozamkorlátozó és leürülésgátló a biztonságos és gazdaságos automatikus szivattyútelepi üzem megvalósításához, — megbízható működésű elektromechanikus hajtású csőzáró szerelvény, amely alkalmas szabályzási feladatokra is.