Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Zsigri A.—Oláh .7.—Szabó P. : Átfolyóvizes Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. 375 Ezt a kötelítést behelyettesítve a (3.) egyenletbe az R(t) függvényértéknek egy elég jó közelítését kapjuk. A táblázatban levő értékeket is ezzel a módszerrel számoltuk. A mi esetünkben At = 0,5 h. Az ábrázolt R(t) értékből jól látszik, hogy a víz oxigénfogyasztása koránsem egyenletes az egész nap folyamán. A napi ritmus tanulmányozásához elengedhetetlenül szükséges az átfolyóvizes respirométer használata. Összefoglalás A plankton társulások légzésének mérésére korábban használt zárt in vitro módszerekkel összehasonlítva a kifejlesztett átfolyóvizes, in situ respirométer alkalmas a plankton légzés folyamatos, természetes körülmények közötti mérésére. IRODALOM ( 1 ] Cremér, G. A. and A. Duncan '(1969): A seasonal study of zooplanktonic respiration under field conditions. Verh. Internat. Verein. Limnol., 17: 181—190. I 2] Edberg, N. and B. V. Hofsten (1073): Oxygen uptake of bottom sediments studied in situ and in the laboratory. Water Res. Pergamon Press, 7: 1285— 1294. [3] Gibson, G. E. (1975): A field and laboratory study of oxygen uptake by planktonic blue-green algae. J. Ecol., 63: 867--880. [4] Hansmann, E. W

., C. B. Lane and J

. D. Hall (1971): A direct method of measuring benthic primary production in streams. Limnol. Oceanogr. 16: 822—826. [5] Martin, D. C. and D. A. Bella (1971): Effect of mixing on oxygen uptake rate of estuarine bottom deposits. J. Wat. Poll. Control Fed. 43: 1865—1876. [6] Pamatmat, M. M. (1971): Oxygen consumption by the seabed IV. Shipboard and laboratory experiments. Limnol. Oceanogr. 16: 536—550. [7] Pfeifer, R. F. and W. F. McDiffett (1975): Some Factors Affecting Primary Productivity of Stream Riffle Communities. Arch. Hydrobiol. 75: 306—317. [8] Smith, K. L. (1973): Respiration of a sublittoral community. Ecology, 54: 1065—1075. [9] Smith, K. L. (1974): Oxygen demans of San Diego Trough sediments: an in situ study. Limnol. Oceanogr. 19: 939

—

944. [10] Smith, K. /,., C. //. Clifford, A. H. Eliason, B. Waiden, G. T. Howe and J. M. Teal (1976): A free . vehicle for measuring benthic community metabolism. Limnol. Oceanogr. 21: 164

—

170. [1] Wells, J. M. (1974): The metabolism of tropical benthic communities: in situ determinations and their implications. Mar. Technol. Soc. J. 8: 9- II. III situ Ft ('spirometer mit durchmessendem Wasser zur Messung der Atmung von Plankton-Assoziationen Zsigri, A. — Oláli, J. — Szabó, /'. Der liespirometer wurde in der in Abb. 1. ersichtlichen Anordnung zusammengestellt, wo „1" der Vormischer und Absetzbehälter sind, die eine homogene Wasserprobe sichern und die die Elektrode beschädigenden Sandkörner ausscheiden. Der Inhalt des aus lichtdurchlässigem Material angefertigten Gefasses,,l" beträgt 2 — 3 1. Den Sauerstoffelektroden „2" und ,,4" mit entsprechendem Elektrodenbehälter. Gegenüber besteht nur die Bedingung, dass sie für die kontinuierliche Registrierung geeignet sein sollen. Die „3" Einheit ist der dunkle Behälter, dessen Inhalt vom Charakter der Wassers abhängig, sich zwischen 30 und 60 Í verändern kann. Der Behälter ist derart auszubilden, seine innere Oberfläche wegen den an die Wand anhaftenden Bakterien so klein wie nur möglich sein soll, wiel das Vorhandensein von Bakterien die Messergebnisse beeinflussen kann. Diesen Erfordnissen entspricht am besten die Kugelform. Die Ein- und Ausleitung des Behalterwassers muss so gelöst werden, dass das durchströmende Wasser selbst ein ständiges gleichmässiges Rühren des Behälterinhalts sichert. Die,, 5" Einheit ist die die W asserströmung sichernde Pumpe. Typ und Leistungsfähigkeit sind so zu wählen, dass der angewandte Behälter, vom Typ des Wassers abhängig, in cca 1—3 Stunden entleert werden kann. „6" ist die die Temperatur der Umwelt messende Elektrode. „7" ist ein dreikanaiiges Registrierinstrument, während der Messung taucht das ganze System, natürlich mit Ausnahme der Registriereinheit und eventuell der Pumpe, in die zu untersuchende Wasserschicht, dies wird mit einem Schwimmer von entsprechender Tragkraft gesichert. Der Rauminhalt und die Durchflussgeschwindigkeit ist so zu wählen, dass zwischen der Sauerstoffkonzertration des ein- und ausfliessenden Wassers der Unterschied möglichsz am geringsten, aber wenigstens grösser als das Doppelte der Messfehler der Elektroden sein soll. Könyvismertetés Zussman, J.

: Physical methods in determinative mineralogy. (Fizikai módszerek az ásványtani meghatározásban.) Academic Press, London, 1977. II. átdolgozott kiadás. 720 old., fejezetenkénti tartalomj. és bibi. A könyv a kőzeteket alkotó ásványok meghatározására használható fő fizikai módszereket írja le. Az első ilyen módszer a fizikai tulajdonságok — pl. sűrűség, keménység, fénytörés — pontos mérése. A második módszer valamelyik elektromágneses spektrumot értékeli (pl. az infravörös sugár, Röntgen sugár vagy fluoreszcencia jellegadatainak meghatározása útján). A harmadik módszer a sugártöréssel (Röntgen- vagy elektronsugár) kapcsolatos. Ezekhez hasonló más módszerekkel is foglalkozik a könyv, amelyek alkalmazására be vannak, vagy be lehetnek rendezkedve a geológiai laboratóriumok. Külön fejezet tárgyalja az ásvány-elkiilönítés eljárásait. A szerzők célja megismertetni az olvasóval az eljárások elméletét, folyamatait, célját ós korlátait. Példákat is mutatnak az alkalmazásokra ós vezérfonalat adnak az irodalomhoz. Az átdolgozott új kiadásban van egy értekezés a neutronaktivációs elemzésről is, és egy viszonylag új és fejlődőképes tudományágról, az automatikus képelemzésről. Az ismertetett fizikai eljárások nemcsak kőzetekre és ásványokra, hanem olyan anyagokra is alkalmazhatók, mint a kerámiák, a fénytörő anyagok, az üveg és a cement,. Az egyes fejezetek szerzői Anglia, az Egyesült Államok és Ausztrália legkiválóbb szakemberei, egyetemi tanárok, tudományos kutatók. Csobok József