Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről

34 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Vágás 1.: Adatok az 1876—1975-ös időszak között újra rendkívüli méretű esők hullottak elsősorban a Körös vízgyűjtőjén, de a Szamos és a Maros vízgyűjtőjén is: a hegyvidéken 80—100 mm is. Amire még addig nem volt példa: mind a három Körösön, sőt a Berettyón is az áradás jóformán egyidejűleg lépte túl a fennálló LNV szinteket. Román területen gátszakadások voltak, magyar területen tervszerű csúcstározásra került sor. A Körös gyomai vízmércéjén június 14-én 918 cmrel tetőzött az árhullám, 45 cm-rel túlhaladva az addigi LNV-t. Közben a Maros is áradt és Makón június 16-án 491 cm-rel újra tetőzött. A Körös és a Maros árhullámai a Tiszában ismét csak találkoztak. A Körös torkolatánál becslések szerint 1200—1300 m

3/s vízhozamot szállíthatott, ugyanakkor a Maros 1100 m

3/s-ot. Ezek a vizek a Tisza vizével együttesen Szegednél 3400 m

3/s vízhozam mellett június 18-án létrehozták a második tetőzést, amely 1 cm-rel meghaladta az 1932. évi tetőzést. A Körös és Maros említett együttes árhullámának érdekessége volt, hogy Tiszaugig tetőzési vízálláscsúcsot okozva hatott vissza, de még Szolnokon is okozott némi vízállásemelkedést. Ritka az olyan árhullám, amely annak ellenére, hogy mellékfolyóból származik, mégis képes önálló tetőzési vonalat létrehozni a Tiszában; a most említett árhullám ezek közé a ritka árhullámok közé tartozik. És nem is a Körös, vagy a Maros betorkollásától kezdődően, hanem annál lényegesen feljebbről indul a visszaduzzasztások miatt az általa előidézett tetőzési vonal (6. c. ábra). Időközben azonban a Tiszán is megindult és lefelé haladt az az árhullám, amelyet okozó eső a Körös cs Maros völgyén kívül a Szamos völgyét is megöntözte (6. r. ábra). Ez június 14-én 830 cmrel tetőzött Vásárosnaményban, 19-én pedig 753 cm-rel Tokajban. Kezdetében így mintegy 1 m-rel maradt el vízszintje a májusiaktól. A Szamos Csengernél június 13-án 676 cm-rel, a Bodrog Sárospataknál június 14-én 540 cm-rel tetőzött. Szolnokon 24-én 845 cm-es tetőzés volt. Szolnoktól kezdve a tetőzési vonal azért fordult vissza, mert a Maros immár negyedik árhulláma június 21-én új tetőzést hozott lctre Makón 483 cm-rel, ami az aznapi alig észrevehető 922 cm-es lokális tetőzést is eredményezte Szegeden és a néhány nappal azelőtt tetőző Alsó-Tiszán az apadási irányzatot több napra visszafordította. A nagy Alsó-Tisza-i mederteltség magyarázza, hogy itt a vízállások már csak 30—40 cm-rel maradtak el a májusi árhullám vízállásaitól. Érdemes megemlíteni, hogy az 1970. év első felében kialakult tiszavölgyi árhullámok sorozata nemcsak rendkívüli vízállásokat okozott, hanem a vízállásoknak rendkívüli tartósságát is okozta. Szegeden például a 800 cm-t meghaladó vízállások — amelyekre 1942 és 1962 között 20 éven át folyamatosan nem is volt példa — 1970-ben 66,4 napon át, a 850 cm-t meghaladó vízállások 39,7 napon át, a 900 cm-t meghaladó vízállások 23,2 napon át, a 920 cm-t meghaladó vízállások 15 napon át, végül a 950 cm-t meghaladó vízállások 2,5 napon át tartottak. Összehasonlításul: 1932-ben 800 cm JAN. FEBR. MARC. APR. MAJ. JUNI. JUU. AUG. SZEPT. 0KT NOV. DEC. 7a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1974 Abb. 7a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1974 felett 21,8 napon, 850 cm felett 16,2 napon és 900 cm felett 8,0 napon keresztül észleltek vízállásokat Szegeden. A Tisza szegedi szelvényében 1970. május 13. és július 18 között 16,7 km

3 víz folyt át. Minthogy az azt megelőző téli és tavaszi árhullámokból származó vizek a májusi esők elmaradása esetén is lefolytak volna, csak az áprilisi elő-árhullám feltételezett vm Mttír w [csmtR] y75<t] ZÁHONY 7b ábra. Tetőzési vonal, 1974. június—jtilius Abb. 7b Kuhninationslinie Juni- Juli 1974