Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről

Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975-ös időszak Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 29 Csengernél az 1888-ban észlelt 743 cm-es LNV-jét május 14-én 902 cm-re növelte, és olyan vélemény is van, hogy ez az érték csak utólagos becslés, és a pontosan meg nem állapítható valóság ennél még magasabb tetőzés volt. Román területen, Désen 565 cm-ről 882 cm-re, Szatmárnémetiben pedig 700 cm-ről 810 cm-re emelkedett az 1888 óta fennálló LNV, s ezek az értékek csak a gátmeghágások, gátszakadások miatt nem lehettek még magasabbak. Román adatok szerint a Szamos csúcs-vízhozama Szatmárnémetinél 3000 m

3/s volt. A Szamos völgyében utak, vasutak, városok és községek kerültek víz alá, s a víz olyan helyeket is elöntött, amelyekről a folyó addigi viselkedésének ismeretében joggal hihették, hogy olyan magasságokba az árvíz már nem juthat el. A május 15-i vásárosnaményi 912-cm-es, LNV-t jelentő tetőzés után az árhullám 4000— 4200 m

3/s-os csúcs-vízhozammal indult el a Tiszán. A Maros árhulláma is rendkívüli volt. Gyulafehérvárott május 15-én 806 cm volt a tetőzés — egyes régebbi, hibásnak bizonyult, de éppen az árvízvédekezés során hivatalosként közölt adatok szerint 928 cm-nek is tudták sokáig — amely egészen valószínűtlen mértékben lépte túl az 1932. évi 561 cm-es LNV-t. Soborsinban május 17-én az addigi 500 cm-es LNV-t meghaladóan 610 cm volt a tetőzés, Aradon pedig az addigi 604 cm helyett 689 cm. Makón a tetőzés május 20-án 22 órakor 624 cm-rel következett be, ami számottevően túlhaladta az 1932. évi 580 cm-es LNV-t. Az árvízi helyzetben ekkor egyébként példátlan méretű intézkedésre, Makó város kiürítésére is sor került. Az a marosi árhullám, amely Makónál 30 óra alatt csaknem 2 m-es áradást, közben időnként 10—12 cm/óra vízszintemelkedést idézett elő, Szegeden a Tiszában is igen heves áradást hozott létre. Május 19-én 18 órától május 21-én 24 óráig 762 cm-ről 890 cm-re emelkedett a vízállás Szegeden. A Tisza Maros torkolat feletti szakaszáról ekkor még csak 1900 m

3/s vízhozam érkezett. A Maros, torkolatánál tetőzésekor 2400 m

3/s vízhozamot szállított a Tiszába. A Maros tiszai, sőt körösi visszaduzzasztása miatt ugyan 200— 300 m

3/s vízhozamveszteség is valószínűsíthető az összefolyásnál, de megállapítható: — a szegedi vízmércén 870—880 cm vízállásnál folyt át az 1970. évi árvíz legnagyobb vízhozama: 4000—4100 m

3/s, a Tisza és a Maros első árhullámának összefolyásánál a Maros szállított több vizet. A Maros vízgyűjtő területén május 20 és 23 között 50—70 mm további eső esett. Ujabb nagy árhullám alakult ki, amely Makón június 1-én 544 cm vízállással tetőzött. A Tisza fő árhulláma, amely május 15-én a már említett 912 cm-es LNV-vel tetőzött Vásárosnaményban, miután magába vette az ugyanaznap Csengerben a szintén LNV-vel, 902 cm-rel tetőző Szamos csaknem egyidejű árhullámát, viszonylag lassan haladt előre. Tokajban május 22-én 858 cmrel tetőzött, ami 14 cm-rel még el is maradt az itteni, 1888 évi LNV-től. A Bodrog 630 cm-es 15 70 75 30 1 5 10 15 20 ~ 25 1970 Május Június 6c ábra. Tetőzési ábrák, 1970. május—június Abb. fíc Kulminationslinien, Mai—

Juni 1970 sárospataki tetőzése pedig , csak 56 cm-rel volt kisebb az 1888 évi LNV-nél. Továbbra is lassan haladt a fő árhullám a Közép-Tiszán. Szolnokra a tetőzés csak május 30-án érkezett, és ott egy napon át 31-ig tetőzött 909 cm-es LNV-vel. A Tokaj—Szolnok közötti 9 napos levonulás inkább lassúnak, mint gyorsnak mondható ((i.e. ábra). A Tiszán érkező árhullám június 3-án tetőzhetett volna Szegeden. A Maros második árhulláma június 1-én 544 cm-rel tetőzött Makón. A marosi és a tiszai árhullám tehát egy napi időkülönbséggel készült találkozni Szeged előtt. Szegeden június 1-én 14 óra és június 2-án 2 óra között 960 cm-rel hosszú tetőzési időszak alakult ki, amelyen belül a június 2-án éjjel 1 órakor végrehajtott rögzítés 961 cm-es csúcsértéket talált. A pontos értéken ma is vitatkoznak és alighanem fognak is addig, amíg ennek az árvíznek élő tanúja lesz, vagy amíg a vízállás felül nem múlja ezt az értéket is. A 961 cm-es tetőzés 38 cm-rel haladta meg az addigi, 1932-ben észlelt LNV-t Szegeden. Egyébként Szolnoktól kezdve mindenhol új LNV szintek alakultak ki a Tiszán egészen Titelig. Tiszaugon 843 cm mellett 3 cm-rel, Csongrádon 935 cm mellett 6 cm-rel, Mindszenten pedig 982 cm mellett 28 dmrel haladta meg a víz az addigi LNV szinteket június 1 és 3 közötti állandó tetőzéssel. A Maros június 1-i tetőzése tehát az Alsó-Tiszán lényegében azonos tetőzési időszakot hozott létre a tetőzési vonal kismértékű visszahajlításával, de kettészakítása nélkül. 1970. június 5. és 10. között a Tisza vízgyűjtőjén számos előkészítő eső esett, majd június 10. és 12.