Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
8. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről
34 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Vágás 1.: Adatok az 1876—1975-ös időszak JAH FEBR. MÁRC. ÁPR. MAJ. JUNI. JUH AUG. SZEPT. OKT. NOV DEC. 6a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1970 Abb. 6a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1970 az árhullám kettészakadt. Az első ág kialakulásának az oka véleményünk szerint a Tiszaug közelében végbement nyárigát-átvágás és a Körös egyidejű, április 17-i 629 cm-es gyomai tetőzése volt. A második ágat a Maros április 22-i makói 446 cm-es tetőzése hozta létre, ami a teljes AlsóTisza április 23-i tetőzéséhez vezetett. A szegedi 843 cm-es tetőzés 1941 óta a legnagyobb vízállás volt (6.b ábra). Sokan gondolták ezért, hogy az áprilisi árhullám 1970-ben már az utolsó volt. A Tisza áprilisi árhullámából maradó mederteltséget is kihasználva májusban és júniusban olyan árvíz keletkezett, amely a Felső-Tiszán és a Közép-Tisza egy-egy szakaszát kivéve a Középés Alsó-Tiszán is túlhaladta az addigi legnagyobb vízállásokat. Nehéz lett volna kiolvasni a vízrendszer bármely szabályba foglalt jellegzetességéből, hogy az azonos esőzésből létrejövő egyrészről a Szamos és más északkeleti vízfolyások, másrészről a Maros közvetítésével Szegedre érkező két tiszai árhullám megnyugtatónak látszó időkülönbsége ellenére keletkezhessék még egy olyan második marosi árhullám is, amely Szegednél szinte csúcsban egyesült a Szamosból származó, az eddigi LNV szinteket egyébként is meghaladó tiszai árhullámmal. Arra sem tudunk példát a tiszai árvizek történetében, hogy az előbb vázolt ritka veszélyhelyzetet alig tíz nappal követően a Körösök vízrendszerének új és eddig nem tapasztalt méretű, a Szamos egyidejűleg megújuló és a Maros ismételten erőteljessé váló árhullámai következtében az Alsó-Tiszán kis változásokkal megismétlődjék a nemrég lefolyt árhullám kialakulási folyamata, úgyhogy az áradás a Körös alatti Tiszaszakaszon az 1932. évi, az 1970. év májusáig a legmagasabb vízállások szintjeit az 1970. év júniusában még egy alkalommal felülmúlhatta. 1970 januárjában a Tisza szegedi vízmércéjén 8 cm-es vízállással völgyeit a folyó. Az 1969—70. évi telet azonban rendkívüli csapadékbőség jellemezte a Tisza teljes vízgyűjtőjén. Az olvadás és a lefolyás szinte állandósult az egész télen keresztül. A Körös torkolati szakaszán február 13-án, az Alsó-Tisza teljes hosszában pedig 20-án a vízállás elérte a 650 cm-t. Ez a készültségi szint július 9-ig nem szűnt meg, legfeljebb fokozódott. A májusi nagy áradást megelőzően Szegeden május 13-án már 718 cm-es vízállással völgyeit a folyó. Ez igen magas vízállás volt és minthogy hasonlóan magas vizek voltak nagyjából az egész KözépTiszán is, a májusi nagy áradás mindenhol erősen telt medret talált. 1970. május 11 és 14 között a Felső-Tisza, Szamos és Maros hegyvidékén 100—150, néhol 200 mm eső esett. így néhány nap alatt lehullott az átlagos havi csapadékösszeg kétszerese, sőt háromszorosa. Emellett május 1 és 11 között jelentékeny előkészítő esők is hullottak. A magasabb hegyekben volt még némi hőmennyiség is. A nagy esőkből az északkeleti vízfolyásokon nagy árvízi elöntések keletkeztek. A Tisza Vásárosnamény feletti szakaszán, a tiszabecsi vízmércén az addigi 573 cm-es LNV-vel szemben 680 cm keletkezett május 14-én. A Szamos 6b ábra. Tetőzési vonniuk, 1970. április Abb. 6b KulminationsTinien, April 1970
