Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
8. szám - Dr. Öllős Géza: A derítés folyamatairól
Dr. Öllős O. : A derítés folyamatairól Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. . 343 2. táblázat A derítés eltávolító hatása a víz fontosabb szennyezőanyagaira, az általában előforduló koncentrációjuk esetében TaÖA. 2. ydaAftwufee deücmeue oceem/ieHUH Ha eaíKHeüuiue 3aepn3HumeAU eodbi e 3aeucuMocmu om ux oöbiiHO HaÖAwdaeMbix KOHifenmpaiiuu Tabelle 2. Beseitigungswirkung der Klärung auf die wichtigsten Verunreinigungsstoffe des Wassers im Falle ihrer im allgemeinen vorkommenden Konzentration Ivóvízellátásra haszEltávolítás nált felszíni max. a devizekben rítés révén: Minőségi paraméterek a rendszerint előfor0 nincs eltávolítás duló max. + 0—20% koncent+ +20—60% ráció + + + >60% [mg/l] Szervetlen Zavarosság + + + Lebegőanyagok 100 + + + Foszfátok (P 20 5) 0,7 + + + NO 350 0 NH 4+ 4 0 Kloridok (Cl) 200 O, + Szulfátok (S0 4- ") 250 az alkalmazott vegyszertől függően Fluoridok (F) 1,7 + + Vas (Fe) I + + + Alumínium (Al) — + + + Mangán (Mn) 1 + Réz (Cu) 1 + + + Zink (Zn) 1 + + Kobalt (Co) — 0 Nikkel (Ni) — 0 Vanádium (V) — + + + Arzén (As) 0,1 + + + As + 5 As+ 3 Cadmium (Cd) 0,005 + +,+ + + Króm (Cr) 0,05 + Cr 6 + + + + Cr 3 + Ólom (Pb) 0,05 + + + Szelén (Se) 0,01 + + + Higany (Hg) 0,001 + + Bárium (Ba) 1 + Cianid (CN) 0,05 0 Szerves Lebegőanyag 50 + + + Szín (mg/l Pt°) 200 + + + Szag 20 (hígítási vi. szonyszám) O, +' KOI (C) 2) 30 + + + TOC (C) — + + + BOI (0 2) 7 + + + N [Kjeldhal (N)| 3 + + + Fenolok (C eH 6OH) 0,1 0 I'oliciklikus aromatikus szénhidrogének 0,001 + + Összes peszticid 0,005 + + + Felületaktív anyagok (metilkékkel reagálók) 0,5 0, + Mikroszer- Vírusok vezetek Baktériumok Algák + + + + + + + + (n % és ríj az egységnyi víztérfogatra eső részecskék száma). — Az ortokinetikus folyamatra a d?ii ÜT : BC Q — RíjfliTlj d z (17) reakcióegyenlet érvényes. Ezekben az egyenletekben kék koncentrációjának idő d m az i-jelű részecscsökkenése d< szerinti (szám/ml. sec), a„ a perikinetikus, a 0 az ortokinetikus ütközés dimenziónélküli hatékonysági paramétere, Rjj ~ R.; + Rj a kontaktusba került i és j jelű részecskék középpontja közötti távolság; Díj a perikinetikus transzport diffúziós állandója, dv/dz az ortokinetikus transzportra jellemző folyadékmozgás sebességgradiense. A diffúziós állandó a Stokes—Einstein egyenletből számítható: DÍÍ = 2kT 3jip,Rij (18) ahol k — a Boltzmann-féle állandó, T — az abszolút hőmérséklet, p — a víz dinamikai viszkozitása (g/cm.sec). Perikinetikus folyamatra nézve a k = i+j részecskék (pelyhek) figyelembevételével adódó koncentrációváltozás sebessége: dn k \ i= k~ x = y, txp4nRijníríjDij — n k ^ ccpánDmRikn, i=] t=l j-k-i (19) A jobboldali első tag az i és j részecskék ütközése révén keletkező k jelű részecskék (pelyhek) koncentrációváltozását, a második tag a k részecskék más részecskékkel történő ütközése miatti szétesését veszi figyelembe. A keverés és a Brown-mozgás relatív hatékonysága a pehelyképződésben a (16), (17) és (18) egyenlet alapján: (ortokinetikus) (perikinetikus) dv <x 0R% j 3 a pTtDij «•opRíj ^ (20) Az Rfj tag jelenlétéből következik, hogy az ortokinetikus transzport szerepe a nagyobb részecskék pelyhesítésében az uralkodó. Az ortokinetikus pelyhesítésre vonatkozó Smoluchowski-féle (17) egyenlet gyakorlati alkalmazáshoz általánosított alakja a következő alapesetekre (1. táblázat) [9]: — A vízben levő összes részecske koncentrációja (n t) változási (csökkenési) sebességét korlátlan pehelyméret esetére a (21) egyenlet fejezi ki. Ebben: a=R\r (R az előzőekben értelmezett i£y = =Ri+Rj, r a részecske sugara). Az egységnyi víztérfogatra eső pehelytérfogat: tni (29) 1 = 0 i = 0
