Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

8. szám - Dr. Öllős Géza: A derítés folyamatairól

344 Hidrológiai Közlöny 1979. 8. sz. Dr. Olló

s O. : A derítés folyamatairól Adagolt vegyszer Idő 30sec-60sec 20 - 30 perc Keverési intenzitás Gyors, intenziv 25-100 cm/sec Mechanizmus Kolloid desfabiiizáció Pehely keletkezés és növelés Részecske Hl pehely méret 10'

3- 10/U >10/U 13. ábra. A derítőrendszer mechanizmusa Puc. 13. Mexanu3M deücmuua KoaeyjiHUtnos Abb. 13. Mechanismus der Klärmittels A (23) a ß részecskeméret-eloszlási függvény. Monodiszperz rendszerre /i = 4, erősen polidiszperz rendszerre ß = 1. A (21) egyenlet értelmében a án

tjál koncentrációcsökkenés sebessége az összes pehely koncentrációval (n

t), a sebességgradienssel (dv/dz) és a pehelytérfogattal (0) lineáris kapcsolatban van. A korlátlan pehelyméret feltételezése közelítőleg a batch-reaktor kezdeti pelyhesedési időszakára, vagy pedig a folytonos keverésű tankreaktorcsoport első reaktorára engedhető meg. — Az összes részecske koncentrációja változási sebességét korlátozott pehelyméretre a (22) egyenlet fejezi ki. A pehely méretelosztását a y függvény fejezi ki [(24) egyenlet]. A pehelymeret korlátozott voltát azért kell figyelembe venni, mert a pehely, a létező sebességgradiens tartományon belül a nyírófeszültségnek, vagy a felületi eróziónak csak egy határáig képes ellenállni, utána széttörik. — A kezdetben vízben levő részecskék koncentrációjának csökkenési sebességét (dn

xjdt) korlátlan pehelyméret esetére a (25) egyenlet, korlátozott pehelyméretre a (26) egyenlet fejezi ki. A vízben levő kezdeti részecskék (kolloidok) koncentrációjának csökkentése a tervezés legfontosabb célja, különösen az, ha a fázisszétválasztást ülepítés biztosítja. A táblázatbeli egyenletek alakja azonos, egymástól csak a méreteloszlási függvény tekintetében térnek el. A méreteloszlási függvények számításához laboratóriumi vizsgálatokat illetve gépi számítást célszerű alkalmazni. írjuk fel az ortokinetikus pelyhesedés sebességét a következő alakban [28]: i nt 4 on, In — = a

0 LJut, nt, o n (30) ahol Q az egységnyi térfogatú szuszpenzióban levő pelyhek térfogata: () = jrd

n (31) G az áramlási tér általános sebesség gradiense, n

ltU a ( = 0 időpontra vonatkozó egységnyi térfogatra eső részecskék koncentrációja. A G átlagos sebességgradiens valamely rendszerbeli energia-disszipációtól függ [28]: T =P=pG\ amiből T Vp P P (32) (33) itt T [mkp/sec] a víz mozgatásához szükséges mechanikai teljesítmény, V [m

3] a víztérfogat. P [kp/sec.m

2] az egységnyi víztérfogatra eső teljesítmény, p [kp sec/m

2] a folyadék viszkozitása. A sebességgradiens motorikus keverővel, ütköző, terelő felületekkel, a felfelé áramláskor pedig a lebegő iszapfelhőben kialakuló kavargó mozgással állítható elő.