Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975-ös időszak tiszavölgyi árvizeiről. IV. A Tisza fontosabb árhullámai 1912 és 1961 között

Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975-ös időszak Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 35 Az első őszi árhullám október 28-án 664 cm-rel tetőzött Vásárosnaményban. A Szamos árhulláma nem volt jelentős. Szolnokig folyamatos volt az árhullám levonulása, átlagosnak mondható levonulási időkkel, onnan kezdve lassuló. Szolnokon november 5-én 674 cm-es tetőzés volt. Mindszent után a Maros miatt a tetőzési vonal visszafordult. A szegedi 698 cm-es tetőzéshez (október 31) a Maros makói, október 28-i 357 cm-es tetőzése járult hozzá. A makói tetőzés napja egybeesett a vásárosnaményival, a szegedié ezt három nappal követte. A második őszi árhullám november 9-i vásárosnaményi 424 cm-es tetőzését követően, 5 nappal később a vízállás már Tiszaugon is tetőzött. Szeged tetőzése Tiszaugét 2 nappal előzte meg. Ez az árhullám az előző árhullám által már feltöltött medrű Tiszában rövid idő alatt végigfutott. Úgy látszik, valamivel erőteljesebb volt annál, hogy kénytelen lett volna beleegyesülni az előző árhullámba, s így kétségtelenül értékes határesete annak, amikor egy új, végig önálló árhullám éppen kialakulhat még. 1942 1942-ben már mérsékeltebb, de még mindig említésre méltó tavaszi, hóolvadásos és jégzajlásos árvíz vonult le a Tiszán. Ezt zöldár is követte, így a szegedi vízmércén március 4-e és június 6-a között 600 cm-nél magasabbak voltak a vízállások C10.a ábra). A márciusi árhullám Vásárosnaményban 1-én 556 cm-rel, másik ága pedig 7-én 464 cm-rel tetőzött. Ez utóbbi ág azonban Polgárnál beleolvadt az előzőbe. Tokajban és Polgáron, sőt Tiszafüreden is viszonylag méréskelt vízállások alakultak ki, Érvényesült azonban a Marosnak már március 5-én Makón 538 cm-rel tetőző nagy árhulláma, amely Szegeden március 7-én 780 cm-es tetőzésre vezetett. Érvényesült még a Körösnek Gyomán március 7-én tetőző 810 cm-es vízállása is, amely a csongrádi és a tiszaugi tetőzést hozta előre. A Tisza második tetőzési vonala, amely Szolnok után szakadt el a Maros és Körös által visszahúzott tetőzési vonaldarabtól, március 16-án hozott létre második tetőzést Szegeden 733 cm-rel. Mindszenten és előtte azonban ez a második tetőzés nagyobb V.NAMENY I. II. III. IV. V. VI. VII. I/III. IX. X. XI. XII. [hónap] lO.a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1942 Abb. lO.a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1942 10.b ábra. Tetőzési vonal, 1942. február-március Abb. lO.b Kulminationslinie, Februar-März 1942 volt az elsőnél. Nem nehéz ebből is a Maros hatását kiolvasni. (10.b ábra). 1942 júliusától kezdve — amikor alacsony vízállások állottak be — olyan, csaknem 20 éves időszak következett be a Tiszán, és tartott egészen 1962 áprilisáig, amelynek során Szegednél a vízállás csak három ízben lépte át kis mértékben a 700 centimétert: 1948 január 29-én (714 cm-es tetőzés), 1953. január 17-én (706 cm-es tetőzés) és 1958. március 7-én (730 cm-es tetőzés). Az 1948. évi 714 centiméteres tetőzést a Tiszának az az árhulláma okozta, amely a Felső-Tiszán gátszakadásokat idézett elő, de amelyik a Közép- és az Alsó-Tiszán annak ellenére is erősen ellapult, hogy a kiöntést okozó árhullámot rövidesen újabb árhullám érte utói. Az 1912-ben megkezdődött és 1942-ig tartó árvizes időszakot, az ezt kiegészítő 1943—1962 időszakot csak 1962 tavaszától követte újabb árvizes korszak. Ezt következő tanulmányunk ismerteti. IRODALOM [1] Kardos Imre (szerk).: Szeged árvízvédelmi rendszere. VIZDOK, Budapest, 1975. [2] Korbély József: A Tisza szabályozása, Debrecen, 1937. [3] Szlovák Iván: Szeged város árvédelmi helyzete és a várható árvíz. Vízügyi Közlemények, 1937. 2. [4] Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. Vízügyi Közlemények, 1923. 1. [5] Vágás István: A Tisza szegedi árvízi hozamai. Hidrológiai Körlöny, 1937. 8. [6] Vízrajzi Évkönyv-ek (1892—1975) és az azokat megelőző, vízállásokat összefoglaló kiadványok (1876— 1891).