Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
7. szám - Dr. Ördög Vince: Triazinszármazék gyomirtó szerek hatása az Ankistrodesmus angustus Bern. zöldalga szaporodására
1 Dr. Ördögh I.: Triazinszármazék gyomirtószerek Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 327 Magyarországon jelenleg még nem engedélyezettek vízi gyomirtásra és algairtásra. Úgy véljük azonban, hogy a simazin feltétlenül, a prometrin pedig feltehetően alkalmas lenne ilyen célokra is. Alkalmazásuk a réztartalmú szerekkel szemben elsősorban azért lenne előnyös, mert lebomlásuk után hatástalan vegyület maradna vissza, míg a réz az üledékben felhalmozódhat. Összefoglalás A triazinok a mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazott, perzisztens gyomirtószerek. Algákra gyakorolt hatásukról meglehetősen ellentmondó eredményeket találunk az irodalomban. Vizsgálataink célja ezért az volt, hogy négy triazin sajátságának az értékelésével teljesebb képet nyerjünk az algákra gyakorolt hatásról. Gyakorlati szempontból főleg a szerek algairtásra való alkalmasságát tartottuk szem előtt. A vizsgált szerek EC 5 0 értéke a tesztalgával szemben 40—380 /ug/1 között változott. A mérgező koncentráció ennéi lényegesen nagyobb volt (1—4>mg/l). A szerek a toxikusság alapján két csoportra különülnek. Kevésbé mérgező az atrazin és a simazin, míg erősebben az ametrin és a prometrin. A hatás a szerek eltérő kémiai felépítésével jól magyarázható. Az ametrin és az atrazin szerkezete csupán a 2. C-atomon levő gyökben különbözik. Az atrazinnál itt klór, az ametrinnél pedig metiltio-csoport található. Bomlástermékük azonos. A simazin és a prometrin szerkezete egyéb vonatkozásban is eltér ugyan, de feltehető, hogy itt is a 2. C-atomon levő klór és metiltio-csoport a döntő. Eszerint a metiltio-csoport jelenléte nagyobb gátlással párosul. Az 1. táblázatban összefoglalt eredmények és biztonsági tényezők alapján a simazin, és megfelelő elővigyázatossággal alkalmazva a prometrin, alkalmas lehet algatúlszaporodások megfékezésére. Alkalmazásuk a réztartalmú szerekkel szemben elsősorban azért lenne előnyös, mert lebomlásuk után hatástalan vegyület maradna vissza, míg a réz az üledékben felhalmozódhat. IRODALOM [1] Addison, D. A.—Bardsley, C. E. (1968): Chlorella vulgaris assay of the activity of soil herbicides. Weed. Sei. 16'., p. 427—429. [2] Aquatic Life Advisory Committee of River Valley Water Sanitation Commission, (1955): Aquatic life water quality criteria. Sewage and Ind. Wastes 27., p. 321—331. [3] As hton. F. M.—Bisalputra, T.—Iiisley, E. B. (1966): Effect of atrazine on Chlorella vulgaris. Amer. J. Bot. 53/3., p. 217—219. 1 4] Atkins, C. A.—Tchan, Y. T. (1967): Study on soil algije: VI. Biossay of atrazine and (he prediction of its toxicity in soils using an algal growth method. Plant and Soil 27, p. 432. [5] Böger, P.— Schule, U. (1976): Long-term effects of herbicides on the photosynthetic apparatus T. Influence of diuron, triazines and pyridazinones. Weed Research 16, p. 149—154. [6] Jansen, L. L.—Gentner, W. A. —Hilton, J . L. (1958): A new method for evaluating potential algicides and determination of the algicidal properties of several substituted urea and s-triazine compounds. Weeds 6, p. 390 — 398. [7] Kempter, G. (1973): Chemie organischer PflanzenSchutz- und Schädlingsbekämpfungsmittel. (Studienbücherei) VEB Deutscher Verl. der Wissenschaften (Berlin), p. 1—-90. [8] Knüsli, E. (1964): Atrazine. (In: Zweig, G. 1964: Analytical methods of pesticides, plant growth regulators, and food additives. Vol. IV. Academic Press (New York, San Francisco, London) pp. 33—36. [9] Knüsli, E. (1964): Ametryne. (In: Zweig, G. 1964: Analytical methods for pesticides, plant growth regulators, and food additives. Vol. IV. Academic Press (New York, San Francisco, London) pp. 13—16. [10] Knüsli, E. (1964): Prometryne. (In: Zweig, G. 1964: Analytical methods for pesticides, plant growth regulators, and food additives. Vol. IV. Academic Press (New York, San Francisco, London) pp. 179—186. [11] Knüsli, E . —Burchfield, H. P.Storrs, E. E. 1964: Simazine. (Tn: Zweig, G. (1964): Analytical methods for pesticides, plant growth regulators, and food additives. Vol. IV. Academic Press (New York, San Francisco, London) pp. 213—233. [12] Koch, W. (1973): Die algizide Wirkung chemischer Substanzen. N achrichtenbl . Deutsch. Pflanzen schutzd. (Braunschweig) 25/3., p. 37—40. [13] Kratky, B. A.—Warren, G. F. (1971): A rapid bioassay for photosynthetic and respiratory inhibitors. Weed Sei. 19/6., p. 658—662. [14] Kratky, B. A.—Warren, G. F. (1971): The use of three simple, rapid bioassavs on forty-two herbicides. Weed Res. 11., p. 257—262. [15] Loeppky, G.—Tweedy, B. C. (1969): Effect of selected herbicides upon growth of soil algae. Weed Sei. 17/1, p. 110—113. [16] Mullison, W. R. (1970): Effects of herbicides on water and its inhabitants. Weed Sei. 18/6., p. 738—750. [17] Nechay, O.—Rády, M. (1970): Növényvédelmi kémia. (Egyetemi jegyzet) Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Gödöllő, p. 1—319. [ 18] Neururer, H. (1972): Der Sicherheits quotient als Masstab für die fischtoxikologische Beurteilung von Herbiziden im Wasser. Schriftenreihe des Vereins f. Wasser-, Boden-, und Lufthygiene 37, p. 256—263. [19] Neururer, II. —Slanina, K. (1960): Chemische Bekämpfung unerwünschter Teichpflanzen mit besonderer Berücksichtigung der Fischtoxizität von Herbiziden. Pflanzenschutzber. (Wien) 24., p. 139—162. [20] Ördög, V. (1976): Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai tesztelésnél. Hidrol. Közi. 9., p. 417—421. [21] Pantera, H. (1970): The effect of herbicides on algae in the soil. Mededelingen Faculteit LandbowWetenschavpen Gent, 35/2., p. 847—854. L22] Perkow, W. (1971): Wirksubstanzen der Pflanzenschutz- und Schädlingsbekämpungsmittel. Verl. P. Pareil (Berlin und Hamburg ) p. 1—x. [23] Pilláy, A. R.—Tchan, Y. T. (1972): Study of soil algae. VII. Adsorption of herbicides in soil and prediction of their rate of application by algal methods. Plant Soil (The Hague) 36/3., p'. 571 — 594. [24] Schlüter, M. (1964): Untersuchungen über algizide Eigenschaften einiger Fungizide und Herbizide. Dtsch. Fischerei Ztg. 8., p. 247—254. | 25] Schlüter, M. (1965): Vergleichende Untersuchungen über die Einwirkung verschiedener Herbizide auf submerse Pflanzen und Algen unter Laboratoriumsbedingungen. Zeitschr. Fischerei 13., p. 49—61. [26] Schlüter, M. (1966): Untersuchungen über algizide Eigenschaften von Herbiziden und Fungiziden. Int. Reime Gesamt. Hi/drobiol. (Berlin) 51/3., p. 521—541. [27] Schlüter, M. (1969): Zur Bestimmung der Fischtoxizität von Wasserinhaltsstoffen und über Sehwellenwerte der Giftwirkung von Herbiziden! Zeitschr. Fischerei (Berlin) 5 — 7., p. 457- 472.
