Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
7. szám - Dr. Ördög Vince: Triazinszármazék gyomirtó szerek hatása az Ankistrodesmus angustus Bern. zöldalga szaporodására
326 Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. Dr. Ördögh I.: Triazinszármazék gyomirtószerek A vizsgált triaziuok halukra és algákra gyakorolt toxikas hatását jellemző adatok 1. táblázat I. A hatóanyag megnevezése n. Mérgező konc. halakra [mg/l] (Th) III. Irodalmi hivatkozás IV. EC 5 0 algákra (Ta) [mg/l] V. B k Th T a VI. Mérgező konc. algákra (L a) [mg/l] VII. »-TT íia Atrazin Simazin Prometrin Ametrin 15—20 900—1000 10 4—5 27 27 27 16 0,3—0,38 0,3—0,32 0,04 <0,15 40—50 3000—3060 250 26—33 > 4,0; 4,0: 1,0 = 7,4—10 : 450—500 10 teket állítottunk be. Az alga egyetlen kezelésnél sem szaporodott el. Az algát 14 nap múlva oltottuk alkuitúrába. A kísérleteket makroszkopikus megfigyeléssel értékeltük. Az EC 5 0-nél tapasztalt megoszlás a szerek között itt is megfigyelhető. A G'esagardból lényegesen kisebb koncentrációra volt szükség a mérgezéshez, mint a másik két szerből. 1000 fi g/l Gesagard már mérgezőnek bizonyult, míg a Hungazin PK és a Hungazin DT még 4000 jitg/l-nél sem pusztította el az algát. A sejt hossz változás tendenciája megegyezik a sejtszám változásával. Ha a kontrolitól kiindulva a szerek szaporodásgátlását növekvő sorrendben tüntetjük fel egy ábrán (3. ábra), akkor a hozzájuk tartozó sejthossz változás is szabályszerűséget mutat. A növekedésgátlás a szaporodásgátláshoz hasonlóan növekvő lesz. Az atrazin hatóanyagot kivéve minden szer jelentősen csökkentette a sejtek hosszát a kontrollhoz viszonyítva. Következtetések A kísérletekben az Ankistrodesmus angustus Bern. zöldalga szaporodása a különböző növényvédőszerek jelenlétében eltérően alakult. A vizsgálatba vont tesztalga igen érzékeny a növényvédőszerekre, s így alkalmas azok algákra gyakorolt toxikusságának az összehasonlítására, A vizsgált szerek a hatás szempontjából két csoportra különülnek, ami egyértelműen a kémiai felépítésre vezethető vissza. Jól bizonyítható ez az ametrin és az atrazin példáján. Szerkezetük csupán a második C-atomon levő gyökben különbözik. Az atrazinnál itt klór, az ametrinnél pedig metiltiocsoport található. Bomlástermékük azonos: 2-hidroxi-4-etilamino-6-izopropilamino-s-triazin. A hatás kifejtésében ezért lebomláskor is csak a szabaddá váló metiltio-csoport és a klór játszhat döntő szerepet. A simazin és a prometrin szerkezete egyéb vonatkozásban is eltér ugyan, de feltehető, hogy itt is a második C-atomon levő klór és a metiltiocsoport a lényeges. A metiltio-csoport jelenléte ezek szerint nagyobb gátlással párosul. A triazinszármazék gyomirtószerek erős toxikussága egyrészt hátrányos, másrészt viszont előnyös. Hátrányos, ha akaratunktól függetlenül kerülnek a vizekbe, mert gátolhatják az elsődleges termelést. Előnyös, mert segítségükkel megakadályozhatjuk káros algatúlszaporodások kialakulását. E célra a mérgező hatás alapján a prometrin felelne meg leginkább. A vizekbe adagolt szerek viszont mérgezőek lehetnek más vízi szervezetekre, így a halakra is. A felhasználásnál ezt egy úgynevezett Neurur er [19] szerint ha a hányados értéke legalább 20, akkor a herbicid felhasználható a tavak algairtására. Újabban azonban 10-es értékkel is megelégednek [2., 18]. A vizsgált szerek hatását és a biztonsági tényezőket az 1. táblázatban mutatjuk be. A biztonsági tényezőt szem előtt tartva valamennyi szer veszély nélkül használható időleges alga szaporodásgátlás előidézésére élővizekben. Ez a hatás azonban rövid idő múlva megszűnik. A mérgező koncentráció alapján számolt B^-t tekintve biztonságosan csupán a simazin, megfelelő óvatossággal pedig a prometrin használható a halak károsítása nélkül. A mérgező koncentráció az algák elpusztításával tartós védelmet nyújt az algák túlszaporodásával szemben. A laboratóriumban megállapított koncentrációk közvetlenül nem alkalmazhatók a gyakorlatban. Nincs okunk azonban feltételezni azt, hogy a laboratóriumban jó hatást mutató szer a gyakorlatban nem lesz majd hasonló jó algicid. A vizsgált szerek 5. ábra. A Gesagard (50% prometrin) hatása 0—150 fig/l koncentrációban az Ankistrodesmus angustus Bern, szaporodására Puc. 5. B/iuHHue re3aeapda (50% npoMempuna) e KOHi;eHmpaifuu 0 — 150 MUKpoep/A na pa3MH0wceHue 3eAemix eodopocAeu Ankistrodesmus angustus Bern Abb. 5. Wirkung von Gesagard (50% Prometrin) in einiger Konzentrationen zwischen 0 — 150 fig/l für die Vermehrung des Anistrodesmus angustus Bern biztonsági tényezővel vehetjük figyelembe (B [19]. A biztonsági tényező a halakra már éppen mérgező [T h) és az algairtásra megfelelő koncentráció (T a) hányadosát jelenti. a-S
