Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Pálfai Imre: Árvízi időszakok az Alsó-Tisza vidékén

Dr. Páljai I.: Árvizi időszakok Hidrológiai Közlöny 197!). 7. sz. 321 2. táblázat A leghosszabb árvízi időszakok nagyság szerinti sorban o i H.-Körös ,, ni i - Alsólisza, özeerecl ,, Maros, Makó .. ... .Szarvas tiszavidek 3. táblázat A leghosszabb 3. íokozatú árvizi időszakok nagyság szerinti sorban Tisza, Szeged sorizám időidő időidősorizám szak év szak szak szak hossza év hossza év hossza év hossza év (nap) (nap) (nap) (nap) 1. 107 1879 171 1879 77 1970 180 1879 2. 143 1941 130 1881 70 1881 157 1941 3. 124 1970 130 1876 49 1877 143 1876 4. 112 1876 117 1970 49 1941 130 1881 5. 104 1881 115 1941 40 1912 129 1970 6. 97 1877 98 1877 38 1883 111 1877 7. 96 1940 71 1940 29 1942 105 1940 8. 93 1897 70 1915 29 1879 103 1912 9. 86 1912 70 1967 28 1876 96 1879 10. 85 1916 64 1974 28 1879 87 1916 H.-Körös Szarvas Maros, Makó Alsótiszavidék Soridőidőidőidőszak szak év szak év szak hossza év hossza év hossza év hossza óv (nap) (nap) (nap) (nap) 57 1870 35 1970 14 1970 78 1970 23 1881 24 1932 8 1932 27 1932 23 1941 20 1924 5 1975 24 1941 21 1888 19 1919 4 1877 23 1881 21 1932 18 1881 2 1913 23 1919 20 1919 16 1895 2 1942 21 1888 18 1895 16 1940 2 1974 21 1924 tozását tünteti fel. (A relatív gyakoriság értékeit a vizsgált 103 év adataiból számítottuk.) Az 5. ábra tanúsága szerint az árvízi időszakok az Alsó-Tisza vidékén, tehát mindhárom folyószakaszon, leggyakrabban április hónapban fordulnak elő, jelezve a tél-végi hóolvadás és a tavaszi esők együttesen erős hatását. Különösen élesnek mutatkozik az áprilisi csúcs az Alsó-Tiszán, ahol az április 1.—május 10. közötti napokon 20% fölötti, az április 10.—május 3. közötti napokon 30% körüli a relatív gyakoriság. Február közepétől egy „szabályos" felmenő ág, július végéig — augusztus elejéig egy lemenő ág figyelhető meg, amelyet feltűnően megszakít egy június eleji „púp", a májusi esőkből gyakran kialakuló árhullámok (az ún. zöldár) ideérkezése, A nyár-végi, őszi és téli árvízi időszakok egészen ritkák, mégis bizonyos sűrűsödés tapasztalható szeptember közepén és no1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. vemberben, de főként december közepétől január végéig. Az Alsó-Tiszán a 2. és 3. fokozatú árvízi időszakok szintén áprilisban a leggyakoribbak (5. ábra). A 2. fokozat esetében két kisebb „kidomborodás" látható, március elején, illetve május végén. Előbbinél a Hármas-Kőrös, utóbbinál a Maros erőteljesebb befolyása is szerepet játszhat. Februárban, augusztusban és szeptemberben egyáltalán nem volt 2. fokozatú árvíz, de a többi őszi-téli hónapban is csak elvétve (1912 októberében, 1974 novemberében, 1915/1916 fordulóján és 1926 januárjában). A 3. fokozatú időszakok általában április eleje és június vége között helyezkednek el, egyetlen kivétel az 1879. év, amikor ez az időszak .március elején volt (1. ábra). A Hármas-Kőrösön az árvízi időszakok éven belüli elhelyezkedése nagyjából az Alsó-Tiszáéhoz hasonló, de kiegyenlítettebb képet mutat (5. ábra). Az áprilisi gyakoriság itt kevésbé kiugró, 5. ábra. Árvizi időszakok gyakorisága naptári naponként az 1S76-—1978 időszak adatai alapján Abb. 5. Häufigkeit der Hochwasserpenoden gemäss Kalendertage aufgrund der Daten der Periode 1876—1978