Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája

Dr. Erdélyi M.: A Kisalföld hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 295 5—12 ábra. Hidrodinamikai szelvények Jelmagyarázat az 5—12, 15—20. ábrákhoz, tartozik 1. a község neve és a fúrott kút kataszteri sorszáma; 2. ekvipotenciál vonal a tengerszint felett; 3. a kút szűrőzött szakaszának közepe; 4. a mélykarszt kőzete fürásban; 5. a fúrásszelvény homokos szakasza nem számított homok %-kal; 6. vízzáró vagy gyengén áteresztő kőzet; 7. a fűrási szelvényszakasz homok %-a; 8. a víz klorid tartalma mg/l-ben; 9. a víz keménysége német °-ban Puc. 5—12. rudpoduHaMUHecKue pa3pe3bi Figs5 — 12. Hydrodynamic profiles záró barnaföld talaja (Parabraunerde) borítja, a kavics. Ilyen, nagyobb részben homokos lösszel Ahol a kavics van a felszínen, ott is vízzáró a fel- borított pannóniai kőzetű felszínek vannak az szín, mert a kavics hézagait barna és vörös agyag országhatár közelében. teszi vízzáróvá. A központi süllyedék felé lejtő kavicstakaró telA vízzáró kavics fekűjébe a felszínről csak ott jesen vízzáró ott, ahol vastagabb és hézagtalan, juthat be víz, ahol hiányzik vagy igen vékony vagyis a Győri-medence és a Rába-völgy közelében.