Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája

\ 294 Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. Dr. Erdélyi M.: A Kisalföld hidrogeológiája nek lesüllyedése előtt ezt a területet az idősebb pleisztocén folyóvízi feltöltés nem érte el, annál magasabb helyzetű volt. A Fertő süllyedék déli szegélyén a tavi-mocsári felszíni képződmények alatt vékony aprókavicsos homok van (13. ábra). A Fertő süllyedékének földtanilag igen fiatal korára utal a meredek perem kismérvű eróziós átalakításán kívül az Ikva-völgy és a tómedence közötti nagy szintkülönbség is. Az Ikva-völgye Kópházától K-re ugyanis még 170 m tszf. magasságban van. Innen 1 km-re a Fertő süllyedéke viszont csak 115 m-re van a tengerszínt felett (13. ábra). A hézagos és vékony kavicstakaró alatti felső pannóniai összlet felső 100 m-e legnagyobbrészt agyagos kőzetű, ezért vízveszteség az Ikva-völgyéből nincs, de azért sem, mert a völgy legfelső terasza a meredek fertői perem mellett van. Nagyon valószínű, hogy a Fertőt kialakító szerkezeti mozgások nem idősebbek az utolsó interglaciálisnál, de lehet, hogy csak holocén idejűek. Az Alpokaljának majdnem összefüggő kavicstakarója K felé vastagodik. Alóla, a meredek völgyszakaszokat kivéve, csak kevés helyen jut a felszínre a felső-pannon fekű. Az itteni kavics általában vízzáró. Felszínének nagy részét vékony szoliflukciós lösz és annak víz-