Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
6. szám - Dr. Dóka Klára: Szeged árvíz utáni újjáépítésének szervezete
Dr. Lászlóffy W\: A z 1879. évi sz egedi árvíz Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. 267 Herrich Károly 1879. március 12-én kifejtett véleménye szerint a két folyó árhullámainak találkozása feltétlenül tragédiához vezet. A szegediek saját gazdagságuk védelme érdekében nem engedték áthelyezni a torkolatot. A Tiszavölgyben a a gátak mindenütt kiállták az árvíz próbáját, csak éppen Szegeden nem. A város maga felel azért, hogy nem akart együttműködni'a Pallavicini uradalommal az árvíz elleni védekezés terén, és hogy a körtöltés építésére nem került sor idejében. A városi tanácsban nagy volt a felháborodás. Nóvák József tiszti főügyészt és Szluha Ágoston tanácsost bízták meg a válasz megírásával. (Emlékirat a szegedi árvíz tárgyában. Válaszul Herrich Károly miniszteri tanácsos úrnak a „Tisza-szabályozás és a szegedi válság" című értekezésére). 1 0 A külföldi és hazai lapok az árvízről szóló tudósításaikban csak bizonytalanul találgatták, hogy mi lesz a várossal. Az a hír járta, hogy a lakosság teljesen szétszéledt, nem kívánnak a vízzel tovább harcolni, és a Tisza völgy legmélyebb pontján nem építik újjá a várost. A király engedett először a közvélemény és a sajtó nyomásának: március 17-én Tisza Kálmánnal meglátogatta az elpusztult várost. Március 19-én a képviselőház ismét foglalkozott Szeged ügyével. Ekkor olyan döntés született, hogy külföldi szakértőket hívnak a Magyarországon végrehajtott folyószabályozások felülvizsgálatára. Március 18-án Dáni Ferenc főispán törvényhatósági gyűlést hívott össze. A „Hungária" kávéházban összegyűlt városatyák a városi tanács korábbi politikáját követve Reizner János főjegyző és Szluha Ágoston tanácsos javaslatai alapján felterjesztést küldtek a kormányhoz. Kérték, hogy a kormány gondoskodjék a víz levezetéséről, a várost védő körtöltést államköltségen építsék fel, becsüljék fel a károkat, 5 mill. Ft államsegélyt, 10 mill. Ft kölcsönt kértek, javasolták az építési tanács felállítását, az árvízkárosultak és az építkezések adómentességét. Javaslatot dolgoztak ki a város szabályozására, építési rendjére. Kérték a város feltöltését, a segélyek mielőbbi kiosztását, a korábbi célkitűzések közül Új-Szeged bekebelezését. 1 1 árvízszintekre lényeges hatással nem lehet, viszont a város elveszítené a marosi hajózás előnyeit. Az Osztrák Vasúttársaság későbbi (1860 körüli) igényei is a Szeged feletti Maros torkolathoz fűződtek, mert a Szeged—Temesvár vasútvonallal a Marost így nem kellett áthidalni. Az 1970. évi nagy árvíz után a kérdést az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság újból megvizsgálta. (Fajka László és dr. Vágás István : Tanulmány a Maros—Tisza árapasztás több országot érintő lehetőségeiről, Szeged, 1971. Kézirat.) Ez a vizsgálat nemcsak azt mutatta ki, hogy a Maros 3—4 km-rel lejjebbi betorkoltatása árvízszint-csökkentós szempontjából tényleg hatástalan volna hanem azt is, hogy ha az Aranka völgyében lehetne elvezetni a Marosnak legalább a nagy árvízcsúcsait, ós ezeket Szeged alatt 50—-60 km-rel a Tiszába torkoltatni, a Tisza kis esése miatti visszaduzzasztás legjobb esetben is csak dm-rendű időleges enyhülést engedne a szegedi vízállásokban. Szeged árvízvédelmét a magasabb és erősebb töltések, ill. partfal lényegesen jobban és még olcsóbban is szolgálják, mint a Maros torkolatnak akár a múlt századbeli, akár most megvalósítandó áthelyezése, vagy árapasztó csatorna létesítése. (V. I.) A Tisza szabályozásánál vissza kívántak térni Paleocapa tervéhez, és azt javasolták, hogy minden települést kettős gát védjen: egy a folyó partján, másik pedig a város körül épüljön. A körtöltés 4 lábbal 1 2 ( = 1,24 m) magasabb legyen, mint a folyó mentén épülő. A töltések koronáját építsék 6 öl 1 3 ( = 11,34 m) szélesre, hogy azon országút haladhasson. A szegedi körtöltés Sövényházáig haladjon, és a város gondoskodjék fenntartásáról. A Várat —- amely a temesvári katonai parancsnokság birtokában volt — rombolják le, és építsenek helyette korszerű kaszárnyát a Mars (ma Marx Károly) téren. Szegedet a balparti városrésszel közúti híd kösse össze. A minisztertanács március 24-én foglalkozott Szeged ügyével. A korábbi javaslatoknak megfelelően úgy döntött, hogy a várost védelmező körtöltés építéséhez fel kell használni a vasút töltését is. Intézkedés történt a város utcáin maradt víz szivattyúzásáról is. A vasút mentén rőzséből és földből ideiglenes töltést, majd „szádfal"-at építettek. A munkát a Deutsch és társa cég végezte el. Az építéshez kormánybiztosnak Jankovich Miklóst nevezték ki. A szivattyúk április 24 óta működtek az utcákban, de a vizet egyelőre nem sikerült véglegesen eltávolítani. Május közepén Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter személyesen utazott Szegedre és kérte, hogy a vasút azonnal kezdje meg a pálya újjáépítését. 1 4 Közben elkészült a külföldi szakértők véleménye is. Azt javasolták, hogy zárják le a petresi szakadást. 1 5 A várost — véleményük szerint is — körtöltéssel kell körülvenni, és lehetőséget kell teremteni arra, hogy a szakadáson keresztül befolyt víz valahol visszafolyjék a Tiszába. Szeged felett a töltések legyenek alacsonyabbak, mint a városban. Szegeden a töltés koronamagassága árvíz felett 1,5 m, Tápénál 0,5 m legyen. Feltétlenül szükség lesz a Maros torkolatának áthelyezésére is. Szélesíteni kell a Tisza folyó hullámterét a városban. A Tisza két partja között 375 m legyen a távolság. A külföldi szakértők is javasolták a város feltöltését. Szerintük nem lehet megengedni azt, hogy a maximális árvízszint alá helyezzék az épületeket. Egyértelműen állást foglaltak a város fejlődőképessége, kereskedelmi lehetőségei, újjáépítése mellett. A külföldi lapok véleményével szemben állást foglalt Szeged újjáépítése mellett az emigrációban élő Kossuth Lajos is. 350 frankot küldött segélyképpen, és Bakay Nándor képvislőt kereste fel levelével. Az volt a véleménye, hogy a város továbbra sem számíthat a kormány komoly segítségére: ,,Szegedet csak Szeged népe támaszthatja fel." Április 21-én Kossuth újabb levelet intézett Bakayhoz. Ebben felhívja a figyelmet a városban feltörő talajvízre, a folyómeder feliszapolódására, sürgeti a feltöltést, az alagcsövezést. Azt ajánlja, hogy á házakat betonból építsék, ami leginkább ellenáll a víznek. Kossuth elgondolásaiban a nyugati városok építését tekintette mintának. 1 6 Május 10-re készült el Bakay Nándor javaslata a város újjáépítéséről, ő is javasolta a körtöltést, a belterület feltöltésést. Felismerte azt a lehetőséget, hogy az újjáépítők a poros alföldi városból — téglából, kőből emeletes házakat építve modern
