Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dévény István: Emlékezések az 1879. évi szegedi árvízre

242 Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. Dévény I.: Emlékezések az 1879. évi árvízre 1950-től számítható, hogy a városi tanács ülésein, valamint más rendezvényeken ismét felújították a megemlékezéseket. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének (akkor: Csoportjának) 1952 évi megalakulása után a megemlékezés rendszeressé vált. Először csak anynyiban, hogy a márciusi előadóülések elnöki megnyitói mindenkor szólottak az 1879. évi árvízről, az újjáépítésről, árvízvédelmünk fontosságáról. A nyolcvanadik évfordulón, 1959. március 12-én a Szegedi Területi Szervezet az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal és a Hazafias Népfront városi szervezeteivel közösen már nagyobb szabású rendezvényben: tudományos előadásokban ismertette az árvíz keletkezésének okait, a város elöntésének következményeit, a Tisza folyó szabályozásával és a város rendezésével kapcsolatosan az évtizedek során végrehajtott, vagy a jövőben még végrehajtandó feladatokat. Ezen a rendezvényen 500-nál is többen jelentek meg, és a helyi, sőt az országos sajtó is részletesen ismertette az előadásokban elhangzottakat. 1969-ben a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete Szeged város tanácsával, a Hazafias Népfront szegedi szervezetével, valamint az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt a szegedi városháza nagytermében tartott emlékülésen emlékezett meg az árvízkatasztrófáról, az azóta végzett munkálatokról a vízügyi fejlesztéseket és a város fejlesztését tekintve egyaránt. Ezen az emlékülésen mutatott rá az Országos Vízügyi Hivatal akkori elnöke, Dégen Imre arra, hogy a zegedi árvíz tanulságai országos jelentőségűek, és maga a megemlékezés sem csak a szegediek ügye, hanem országos fontosságú. A következő évben, 1970-ben a Tisza vize eddig legnagyobb próbára tette hosszú időn át kifejlesztett árvízvédelmi és folyószabályozási műveinket. Szegednél a tetőző vízállás csaknem 160 cm-rel haladta túl az 1879. évi árvíz magasságát. A rendkívüli magasságot elért folyó újabb támadását csak több héten át tartó éjjel-nappali munkával tudták a réginél sokkal jobban kiképzett és felszerelt szakemberek és munkások is kivédeni és Szeged városát az újabb, még súlyosabb csapástól megmenteni. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete 1971. június 2-án, az elhárított, 1970. évi árvíz veszedelem tetőzésének első évfordulóján Vásárhelyi Pál Széchenyi téri szobrának talapzatán emléktáblát helyezett el, amely emlékezteti a járókelőket a Szegedet mindenkor fenyegető veszély méreteire. Az emléktáblán megjelölt vízszint magasságából kitűnik, hogy a védekezés esetleges sikertelensége esetén az 1970. évi árvíz mintegy másfél méter magasságban elöntötte volna még Szeged belvárosának a kb. 800 cm-es árvízszintig feltöltött utcáit és tereit is, nem beszélve a külső, feltöltetlen városrészekről, amelyeket az árvíz 5—6 m magasan öntött volna el. 1979-ben, az árvízbetörésnek századik évfordulóján ismételten nagyobb szabású rendezvényeken emlékezünk meg a szörnyű pusztításról, de minden bizonnyal még szélesebb körű ismertetésekben számolnak be a szakemberek arról a jövőről, amely Szegednek, ennek a Tisza-menti városnak a jelentőségét még jobban kiemeli. Szeged városa az 1970. évi elhárított árvízveszedelem idején. (Fotó: Dr. Somogyi Károlyné)