Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Wallini Gusztáv: Vízügyi létesítmények gazdasági, hatékonysági vizsgálata

219 Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. Vízügyi létesítmények gazdasági, hatékonysági vizsgálata W ALLINI GUSZTÁV* 1. Bevezetés A vízügyi beruházások tervezésénél a vízgazdálkodási és más szempontok mellett jelentős szerep jut a gazdaságosságnak. A gazdaságosság kérdésével a tervező mérnököknek már a létesítmény koncepciójának kialakítása során kell foglalkozni. A gazdaságosság szemléletében kell a kivitelezési időtartamot, az alkalmazandó kivitelezési technológiát és a kívánt szerkezeti megoldásokat megválasztani. A gazdaságossági meggondolások tehát végigkísérik a műszaki tervezést a koncepciótól az organizációig. E dolgozat azokkal a gazdaságossági vizsgálatokkal foglalkozik, amelyeket még a beruházás jóváhagyására vonatkozó döntés meghozatala előtt kell elvégezni. A beruházások jelenlegi rendjében a nagyberuházások és a jelentősnek minősített célcsoportos beruházások jóváhagyására vonatkozó döntés megalapozásához beruházási javaslatot kell készíteni, amelyben a javasolt megoldás legelőnyösebb voltát indokolni kell. Be kell mutatni a figyelembe veendő más megoldási változatokat, továbbá a változatok közötti mérlegelés szempontjait és a számszerű értékeléseket. A műszaki tervezés folyamatában a vizsgálatokat a beruházási javaslat, egyéb állami beruházások esetén pedig a beruházási program készítés időszakában végzik el. A gazdaságossági vizsgálatok módszereiről rnár több tanulmány készült a VIZ1TERV, részben a VITUKI, illetve VIKÖZ szerkesztésében, sőt ezeken túlmenően a különböző kézikönyvek is tartalmaznak gazdaságossági számításokkal foglalkozó részeket. Annak érdekében, hogy a tervező mérnökök számára ezek a számítások rendszerbe foglalva álljanak rendelkezésre, 1975-ben a VIZITERV 1. Tervezésfejlesztési Iroda belső, fejlesztési munkájaként készítettük a ,, Vízgazdálkodási beruházások gazdasági hatékonyságai vizsgálatainak metodikai tanulmányát". Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a tanulmány nem új elveket és módszereket tartalmaz, hanem az eddigi ismereteket foglalja össze, csoportosítja a vízügyi műszaki tervezési munka számára. A tanulmány elkészítését különösen a beruházások rendjéről szóló új rendelet kiadása tette szükségessé. Ez előírja, hogy „a beruházási döntéseket a beruházási kategóriák követelményeihez igazodó tartalmú ós részletességű, gazdaságilag és műszakilag megfelelő dokumentációkkal kell megalapozni". A tanulmány készítése során külön figyelemmel voltunk a vízgazdálkodási létesítmények sajátos gazdaságossági kérdéseire. Az egyes vízgazdálkodási létesítmények esetében ajánlható számítási módszereket az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat fejezeteinek sorrendjében csoportosítottuk és foglaltuk egységes rendszerbe. A gazdasági hatékonysági vizsgálat előfeltétele, hogy a tervezett vízügyi létesítmény több változa* Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. ta kerüljön programszinten kidolgozásra. Az egyazon szakágazathoz tartozó vízgazdálkodási létesítmény megoldása több változatban megtervezhető, annak a követelménynek íiigyelembe vételével, hogy mindegyik beleillik a vízgazdálkodás rendjébe, és kielégíti a vonatkozó szabályzatok, illetve szabványok előírásait. Az egyes változatoknak a létesítési-, az üzemelési-, és a fenntartási költsége természetesen különböző. Az egyes létesítmény-változatok gazdaságosságát külön-külön meg kell vizsgálni. E vizsgálatok elvégzéséhez ad számítási eljárásokat a tanulmányunk. A kapott eredmények jellemzők az egyes létesítmény változatok gazdaságosságára. A gazdaságossági vizsgálatok végzésének haszna abban jelenkezik, hogy módot ad a tervező és beruházó részére a létesítés és üzemelés szempontjából leggazdaságosabb változat kiválasztására. A döntés megfelelő megalapozottságát biztosító tervmegoldások és költségelemzések érdekében az alternatívák készítését a tervezőnek is szorgalmaznia kell. 2. A műszaki és gazdasági tervezésdöntések sorozata Az ésszerű takarékosság megköveteli, hogy a döntéseknél a gazdaságosság és takarékosság szempontjai együttesen, rendszerszemléleti alapon kerüljenek előtérbe. A takarékos megoldás azonban nem eredményezhet más kapcsolódó területen aránytalan többletráfordítást, nem okozhat minőségromlást. A tényleges megtakarítást a reális és az elvárható gondossággal megoldott műszaki megoldás színvonalához kell viszonyítani. A gazdasági hatékonysági vizsgálatok céljukat tekintve két fő csoportba oszthatók: a) népgazdasági szintű vizsgálatra, b) ágazati szintű vizsgálatra. Mindkét vizsgálat lehet: — társadalmi, — gazdasági, — mikroökonómiai és — makroökonómiai szintű. A népgazdasági és az ágazati szintű gazdasági hatékonysági vizsgálatok eredményét a következő tényezők befolyásolhatják: — társadalmi tényezők (pl. lakosság területi eloszlása, a települések távolsága a vízkészlettől stb.), — gazdasági tényezők (pl. ipar koncentráltsága, közlekedési lehetőségek stb.), — természeti, földrajzi tényezők (pl. vízkészletváltozás, vizek minősége stb.), — technikai, technológiai tényezők (pl. építési idő, tározási lehetőségek stb.), továbbá — időtényezők.