Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Wallini Gusztáv: Vízügyi létesítmények gazdasági, hatékonysági vizsgálata

s I 220 Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. Wallini G.: Vízügyi létesítmények Az időtényezők mindkét vizsgálatnál a következő jellemző értékeket fejezik ki: — az állóeszközök élettartamát, illetve használati idejét, — a létesítmények építési idejét (interkaláris időt), — az állóeszközök pénzügyi megtérülésének idejét (leírási időt), — a felhasznált eszközök lekötési idejét, — a termelőkapacitások belépésének és változásainak időhatásait, végül — a létesítési költségek megtérülési idejét. A létesítmény gazdaságosságára mindkét szintű vizsgálatnál jellemző az az időtartam, ami alatt annak beruházási költsége megtérül. Megkülönböztetünk relatív megtérülési időt, T k r~Ü

k' ahol Eh a helyettesítő változatok beruházási költség különbözetei, Ük a helyettesítő változatok üzemelési költség különbözetei, továbbá abszolút megtérülési időt, lab — ZÜ

é ' pontokban esedékes értékei csak az esetben hasonlíthatók össze, ha azokat azonos időpontra számítjuk át. Az átszámítás a diszkontszámítás módszerével történik bármilyen szintű is a vizsgálat. A hatékonysági vizsgálat döntő elve a számbavehető, az összes célkitűzés szempontjából jelentkező eredményesség vizsgálata, a hatások tovagyűrűződésének figyelembevételével. A vízgazdálkodási beruházások gazdasági hatékonyságának népgazdasági szintű vizsgálatánál megkülönböztetünk: — termelési célú (öntözés, halastó, ipari vízellátás), — szolgáltatási célú (ivóvízellátás, szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás), valamint — biztonsági rendeltetésű (belvízrendezés és árvízvédelem) vízgazdálkodási beruházásokat. E beruházások bármelyikénél alkalmazható hatékonysági mutatók általános alakjai a következők : a) Alapmutató ffal - 1 évi eredmény évi összes ráfordítás ahol E T

é évi társadalmi eredmény összesen, 2 ÍJ é évi üzemelési költség összesen. A beruházások használati ideje alatt várható teljesítmény, jövedelem és költség különböző időA mutató azt fejezi ki, hogy 1 Ft ráfordítás átlagosan milyen gazdasági eredményt hoz évente. b) Alapmutató — 2 évi eredmény összes ráfordítás bérszintű költségben A mutató azt fejezi ki, hogy az árrendszer torzításaitól mentes bérszintre lebontott ráfordításokhoz miképpen viszonylik az eredmény. c) Segédmutató 9e-évi eredmény —évi költség (eszközlekötés nélkül) egyszeri ráfordítás A mutató azt fejezi ki, hogy 1 Ft egyszeri beruhási ráfordítás milyen népgazdasági hasznot, illetve társadalmi tiszta jövedelmet hoz évente. d) Részmutatók (éves termelési költség 1 m

3 vízre vetített értéke, a kapacitás egységre jutó beruházási költség stb.). A tanulmányunk legnagyobb része a vízgazdálkodási beruházások gazdasági, hatékonysági számításának ágazati módszereivel foglalkozik, amelyek a legnagyobb gyakorlati jelentőségűek a vízügyi tervező mérnök számára. Ebben a részben ismertettük a tervváltozatok összehasonlításának általános módszereit. Az összehasonlítás alapjául szolgáló leggyakrabban használt mutatók a következők: I. Azonos célt szolgáló, azonos teljesítményű változatok összehasonlítása esetén g= Üf+A • Fy, a,hoI Üf éves ráfordítás (üzem költség), Ef egyszeri ráfordítás (beruházási költség), A normatív hatékonysági tényező (a megtérülési idő reciprok értéke). II. Két tervváltozat összehasonlítása esetén Qahol E

x — E a Üi = ,,I" jelű változat éves költsége, Ü„ = „II" jelű változat éves költsége, E

1 = „I" jelű változat beruházási költsége, E.

2 = ,,II" jelű változat beruházási költsége. III. Különböző teljesítményű, különböző beruházási időtartamú és belépési idejű tervváltozatok összehasonlítása esetén g=Üj+A-Ef V

f ahol TJf az „n" éves időtartam alatti éves költségeknek a belépés évére diszkontált értéke, Ef az „n" éves időtartam alatti ráfordítási költségnek a belépés évére diszkontált értéke, Vf az „TC" éves időtartam alatti éves teljesítményeknek a belépés évére diszkontált értéke, A normatív hatékonysági tényező. Ezek az ún. „általános módszerek" valamennyi összehasonlításra kerülő tervváltozat vizsgálata esetében alkalmazhatók, de részletvizsgálatokra nem alkalmasak.