Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Dr. Starosolszky Ödön: Irányzatok a jéghidraulika területén

208 Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. Dr. Starosolszky Ö.: Irányzatok a jéghidraulika gel érintkező határrétegben való eltorzulására. A jég súrlódási (érdességi) tényezőjére nézve vannak jó mérési eredmények. Ha ismerjük a jégtorlasz helyét, alakját és méretét, tűrhető pontossággal meghatározható á duzzasztó hatása, azaz a jeges árvíz várható vízszintje is. A jeges árvíz mindennél gyorsabban képes emelkedni és ezért veszélyesebb bármely másnál. Riasztó rendszerének kidolgozása, a jégtorlasz méreteinek — a torlaszon való veszélyes közlekedés miatt távérzékeléssel való — meghatározása azonban még nem alakult ki. 5. A jég átfolyása műtárgyaknál A vízfolyást keresztező hidak, a természetes szelvényt lecsökkentő vízlépcsők és néha a völgyzáró gátak keresztszelvényében biztosítani kell a jég torlódásmentes levonulását a létesítmény károsodása nélkül. Ez a műtárgyak „jégemésztő" képességének megtervezését és a szabályozható művek helyes üzemeltetését kívánja meg. Gyakran igényként merül fel, hogy a jeget minimális vízmennyiséggel úsztassák le. Számos nagy vizi létesítmény kísérleti vagy üzemi tapasztalataiból vezették le a tapasztalati képleteket, amelyek a jégtáblák méreteinek ismeretében megadják a legkisebb levezető nyílás méretét. Általában kisminta-kísérletek szolgálnak a jég megfelelő terelését célzó kialakításokra. A régebbi katasztrofális rombolások tapasztalatai révén kialakultak a megfelelő ismeretek, amelyek azonban egyedi alkalmazást kívánnak. Folyami műtárgyaknál a vízfolyás víz- és jégjárásának alapos ismeretét követeli meg a jégleeresztés megtervezése, amelyet gyakorta a felvízi jégtakaró mesterséges feltörésének kell megelőznie. Egyes esetekben külön műtárgy szolgál a jég lefölözésére (merülőfal), majd leeresztésére. 6. A statikus és dinamikus jégnyomás A jégtakaró a ráható, vagy benne hőmérsékletváltozás következtében keletkező erők hatására nyomást fejt ki a határoló felületekre, így a műtárgyakra. Azt lehetne gondolni, hogy a statikus jégnyomás számszerű értékére nézve a szakértők véleménye többé-kevésbé megegyezik. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy eléggé szóródó értékek találhatók az irodalomban és a nemzeti előírásokban. Abban megegyező a vélemény, hogy a jégnyomás értéke elsősorban a jég szilárdságától függ (ez viszont, mint előzőekben említettük, számos paraméter függvénye). Mivel egyes műtárgyaknál a vízszintesen ható jégnvomás jelentős kibillentő erőt képvisel, a műtárgy statikai és szilárdságtani méretezése szempontjából nem jelentéktelen a jégnyomás értékének helyes felvétele. A mértékadó helyzet nyilván valószínűségi változó, mint minden természeti erőből eredő terhelés, amelyet számos tényező összejátszása szab meg. Ezen a területen kívánatos lenne a világban többfelé végzett ténylegesen kialakult jégnyomásértékek összehasonlítása és egyeztetése. 2. kép. Feltorlódott jég a Balatonon Schermann Ákos, VIZDOK felvétele Bild 2. Aufgestautes Eis am Balaton 3. kép. Kikötő mólóra feltorlódott jég Schermann Ákos, VIZDOK felvétele Bild 3. Am Hafenkai aufgestautes Eis A dinamikus jégnyomás ütés jellegű igénybevételt jelent, és ezért nem elhanyagolható az impulzus átadás időbeli lefolyása. Vannak már közkézen elsősorban hídpillérekre vonatkozó mérések, amelyek ezt a folyamatot rögzítették. Belőlük megfelelő szűréssel meg lehetne állapítani a célszerű módszert a mértékadó igénybevétel eddiginél jobb meghatározására. 7. A jég káros hatásai elleni védekezés, a jégtelenítés Már régóta ismert, hogy a jég romboló hatásai ellen legjobb védekezés a megelőzés, mégis lehetnek olyan esetek, midőn a tényleges védekezésre szorulunk, előbbieket hidrológiai-hidraulikai, utóbbiakat főleg mechanikai sajátosságok jellemzik. A sima beállást szolgálják — az újabban úszó szerkezetként kialakított — felszíni jégterelők, illetve jégfogók, amelyek legnagyobbika az Erie tóból való kifolyásnál létesült. Az utóbbiakkal bi-