Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Dr. Starosolszky Ödön: Irányzatok a jéghidraulika területén

Dr. Starosolszk-y ö.: Irányzatok a jéghidraulika Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. 209 zonyos terelés is elérhető, mint pl. a Szent Lőrincen alkalmazottakkal. A hajóút fenntartását, vagy a jéglevonulás elősegítését szolgálják a jégtörő hajók, amelyeket más eszközökkel, mint például jégfúrás, robbantás is támogathatnak. A jégtörők fejlődése folyik, és ma már óriásméretű atomjégtörőktől egészen csónaknagyságig állnak rendelkezésre megfelelő hajók. Módszereikre, hatásosságukra vonatkozó szervezettebb adatcsere, bizonyos általánosítás előnyös lehet. Talán nem lenne haszontalan a jelenleg megrendelhető típusok fő adatainak — kereskedelmi érdekektől megtisztított — közreadása sem. A jégrobbantás többnyire már „szükség" védekezési eszköz, hatásosságát tekintve rendkívül megoszlóak a vélemények, és ezért a módszerek tárgyilagos értékelése megérne újabb erőfeszítéseket, hogy tisztázzuk azokat a feladatokat, amelyek valóban eredményesen oldhatók meg segítségével. A műtárgyak jégtelenítésére számos módszer van alkalmazásban, a kényes részek elektromos fűtése, a műtárgy melletti buborékoltatás rendkívüli jegesedést eltekintve hatásosnak tűnik. 8. A jég, mint teherviselő közeg ( A rendkívül ügyes embert magyarul úgy jellemzik: „a jég hátán is megél". Kényszerűségből vagy célszerűségből a jég felületét fel lehet használni alépítményként, vagy közlekedési pályaként. Első esetben a statikus teherviselés, utóbbi esetben a dinamikus teherviselés törvényei érvényesülnek elsősorban. Az utóbbi időben jelentős fejlődés tapasztalható ezen a területen, és a jégnek, mint képlékeny anyag4. kép. J égrotíbantás torlódott folyami jégben Sohermann Ákos, VIZDOK felvétele Bild 4. Sprengung von Packeis im Flusse nak, alulról folyamatosan rugalmasan alátámasztott lemezszerű tartónak pontszerű, sávszerű, vagv síkbeli terhelések hatására való viselkedését komoly matematikai apparátussal leírták. A járművek alatti dinamikus teherátadással járó érdekes jelenségeket is feltárták, sőt újabban helyszíni feszültség és elmozdulás méréseket is végeztek a terhelt jégen. Ezek alapján bizonyos normatívák alakultak ki, hogy milyen vastag jégre milyen terhet vagy járművet szabad ráengedni. A jármű sebessége utóbbi esetben igen jelentékeny tényező. Legfőbb bizonytalanság a jégmező homogenitásában (vastagság, szilárdság tekintetében) van és erre nézve jó lenne statisztikai adatokkal rendelkezni, illetve továbbfejleszteni az eljárásokat bizonyos stochasztikus jellegű inhomogenitások figyelembevételével. Természetesen így is maradhatnak gyenge pontok, amelyek felderítését megfelelő gyors helyszíni mérési módszerek kifejlesztésével és szigorú alkalmazásával lehet előírni. Befejezés Az előző 8 pontban vázolt rövid helyzetkép nem lehet teljes és tökéletes, és sok vonatkozásban kiegészítésre vagy helyesbítésre szorulhat. Egyértelműnek látszik, hogy az érdekelt nemzetközi szervezetek együttes, vagy egyéni erőfeszítéseit néhány témakör különösen igényű. Ilyenek — a jég fizikai (és mechanikai) tulajdonságainak szabatosabb meghatározása; —- a jégtorlódás és jégtorlasz-képződés mechanizmusának elsősorban vízfolyásokon mérésekkel való tisztázása, azok képződésének megakadályozására, illetve megsemmisítésükre alkalmas módszerek tanulmányozására és kidolgozására; — a mértékadó dinamikus jégnyomás meghatározása és figyelembevétele a műtárgyak méretezésénél. Ebben a három témakörben az IAHR munkacsoportjai máris eredményekről számolnak be. További erőfeszítésre vár — a jégképződés folyamatának számításához szükséges adatok meghatározása és az eljárások tényleges megfigyelésekkel való ellenőrzése; — a jégrombolás módszertani és hatásossági szempontból való értékelése, beleértve a jégtörő hajók alkalmazhatósági feltételeit és hatásosságát. A nemzetközi munkamegosztás nemcsak az egyes országok, hanem az egyes nemzetközi szervezetek között is kívánatos. így különösen örvendetes, hogy a Nemzetközi Jégszimpóziumok szervezésében részt vesznek az érdekelt jéggel foglalkozó kormányzati vagy nem-kormányzati nemzetközi szervezetek és feladataink körülhatárolásában, illetve együttműködés formájában számíthatunk rájuk. Meggyőződésem, hogy a dolgozatban felvázolt jövendő feldadatainkat jól és hatékonyan csak szervezett együttműködés keretében tudjuk megoldani!