Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés és aerob iszapstabilizálás

W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. 201 3. táblázat 8 változatra kidolgozott viszonyított éves üzemköltségek TaŐA. 3. I'oOoebie S'ccnAyamaifHomibie 3ampambi no 8-ii eapuanmuM uKmasHOUAoeoü onucrnKii cmotnbix eod Table 3. Relative annual operating costs developed for 8 alternatives Vált. E. ül. I. roth. B* 10 25 50 100 250• 10

3 1. + + 1,0 1 1 1 1 1 2. + , + 0,5 1,05 1,07 1,09 1,11 1,12 3. — + 1,0 0,94 0,99 1,01 1,03 1,02 4. — + 0,75 0,95 1,01 1,03 1,06 1,05 5. — + 0,5 1,0 1,05 1,08 1,11 1,12 6. — — 0,5 0,95 1,05 1,09 1,15 1,17 7. — — 0,25 0,90 1,04 1,09 1,17 1,18 8- (+) + 10/0,5 1,07 1,12 1,14 1,16 1,18 BR — 1,0 kg/m

3 -d B

R = 0,5 kg/m

3 -d 100 és 250 ezer lakosegyenérték kapacitású telepek éves üzemköltségét. A számításnál az alábbi változatokat vizsgáltuk: 1. Előülepítéssel, iszaprothasztással 2. Előülepítéssel, iszaprothasztással 3. Előülepítés nélkül, iszaprothasztással B

R =1,0 kg/m

3 • d 4. Előülepítés nélkül, iszaprothasztással BR = 0,75 kg/m

3-d 5. Előülej)ítés nélkül, iszaprothasztással B

R = 0,5 kg/m

3-d ti. Előülepítés nélkül, különálló aerob iszapstabilizálással BR = 0,5 kg/m

3-d 7. Előülepítés nélkül, egyidejű iszapstabilizálással BR = 0,25 kg/m

3-d 8. Kétlépcsős eleveniszapos berendezés előülepítés nélkül, iszaprothasztással IÍR= 10/0,5 kg/m

3-d (átlag 1,3) A beruházási költségek tartalmazzák az építési-, gépészeti- és az egyéb mellékes költségeket a kisajátítási költségekkel együtt. Az évi költségek kiszámításánál egységesen 10%-os kamatot tételeztünk fel. Az üzemeltetési költségek kiszámításánál lehetőség szerint az összes költségtényezőket (energia költség 0,15 DM/kWh), így az iszapeltávolítás és elhelyezés költségeit is figyelembe vettük. Az évi relatív költségeket a 3. táblázat tünteti fel. Viszonyítási alapul a szokásos egylépcsős, előülepítéssel és iszaprothasztással bíró eleveniszapos berendezés költségeit fogadtuk el (1,0), amelynél Br = 1,0 kg/m

3 -d térfogati terhelést tételeztünk fel. 11. Következtetések A szennyvizek nagy hatásfokú biológiai tisztítására alkalmazott huzamos levegőztetési idejű eljárás a következő előnyöket biztosítja: 1. Biológiailag nehezen bontható szénvegyületek eltávolításának nagy valószínűsége. 2. Az eleveniszapos medencében levő nagy iszaptömegnek lebegő és oldott szerves szennyeződések vonatkozásában nagy az adszorpciós és tározóképessége, miért is nagy biztonsággal áll ellen a lökésszerű terheléseknek, és biztosítja a tisztított szennyvíz egyenletes minőségét. 3. A magas iszapkor és a hosszú levegőztetési idő megfelelő oxigénellátás esetében biztosítja a nitrogénvegyületek teljes oxidációját. 4. Denitrifikáló előzóna létesítésével vagv aerob és oxigénmentes zónák létesítésével az eleveniszapos medencében nagy mértékű nitrogéneltávolítás érhető el biológiai úton. A hiányzó előülepítés miatt megnövekvő BOI

5 : N arány kedvező a denitrifikálásra. 5. Anaerob denitrifikáló előlépcsővel összekapcsolva messzemenő biológiai foszforeltávolítást is eredményezhet, az eltávolított fölösiszapot azonban aerob úton kell tovább kezelni. 6. Foszforvegyületek szimultán kicsapására kedvező az alacsony foszfor-vasiszap terhelés, nagy vasadagokkal lehet dolgozni anélkül, hogy ez az iszapra hatással volna. Ezáltal lehetségessé válik az összfoszfortartalom koncentrációjának 0,3 mg/l alá történő csökkentése (előfeltétel a jó utóülepítés). 7. Az elmaradó előülepítés nehezebb eleveniszapot eredményez úgy, hogy a gyakorlati üzemeltetés során 5 kg/m

3-es iszapszárazanyag koncentráció is tartható (iszapindex 100 l/g, az összehasonlító iszaptérfogat 500 mg/1). 8. Huzamos levegőztetésű eleveniszapos berendezéseknél, egyidejű iszapstabilizálás esetében, a szokásos terhelésű eleveniszapos berendezésekkel szemben lényegesen jobb a kórokozók és vírusok eltávolítása. Döntő szerepet játszik itt a magas iszapkor, és az iszap ruigy adszorpciós képessége. 9. Huzamos levegőztetési idejű eleveniszapos berendezéseket egyszerűbb üzemeltetni, mint kétlépcsős eleveniszapos berendezéseket. A nagy medencetérfogat révén egyszerűbb az oxigénbevitel és a fölösiszap eltávolítás vezérlése. 10. Ha regionális berendezéseknél, vagy ipari szennyvíz bevezetésekből szagártalom várható, nagy a valószínűsége annak, hogy a huzamos levegőztetésű eleveniszapos berendezések a szagot okozó anyagokat lebontják. Itt például iszapstabilizálást is biztosító eleveniszapos medencék esetében elhagyható az eleveniszapos medence előtti homokfogó és rács (a rácsot az eleveniszapos medence és az utóülepítő között ' helyezik el). A szennyvizet osztottan kell a levegőztető medencébe bevezetni, hogy biztosítható legyen az eleveniszappal való jó elkeveredése. Hogyan bírálható el tisztítástechnológiai szempontból az előbb bemutatott nyolc változat? A tisztítóhatásra mértékadó befolyással van az eleveniszapos medencében levő aktív biomassza (V -X-TSR), az iszapkor (TS), valamint a szennyvíz és a mikroorganizmusok között kontakt idő (levegőztetési idő t). A 4. táblázat feltünteti az aktív biomassza, az iszapkor és a levegőztetési idő relatív értékeit, ahol vonatkoztatási alapul az 1. sz.